2023. február 27. – 04:47
A Gjaidalm egy alpesi legelő az osztrák Alpok Dachstein-hegységében, 1738 méteren, Obertraun fölött. Évekig a kutya se foglalkozott az isten háta mögötti Gjaidalmmal, ám Hans Schilchernek, a Schilcherhaus nevű hütte vezetőjének – aki egyben a helyi turisztikai egyesület elnöke is volt akkor – támadt egy ötlete.
A ’90-es évek közepén egy hírügynökségi beszámoló röppentette fel a hírt, miszerint a világ egyetlen nudista sífutópályája található itt. A Südwestfunk tévés csapata azonnal felmászott a hegyre, hogy bemutassa a jelenséget, a Schilcherhaus pedig az adás után egy csapásra híres lett. Telente újságírók tolongtak a hütténél és az alpesi legelőn. Nemcsak a német nyelvterületről özönlöttek ide a tévéstábok – onnan sem akármilyenek, hanem az RTL, a Sat 1, a Pro Sieben, az MDR és az ORF –, de Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából és Franciaországból is érkeztek riporterek. A hütte vezetője pedig gondoskodott róla, hogy a média erőfeszítései ne legyenek hiábavalóak.
Gondoskodásában Schilcher kiváló partnerekre talált a hosszú évek óta nála vakációzó ikertestvérek, Gerd és Richard Bracht személyében, akik amúgy profi zenészek voltak.
A három férfi úgy döntött, hogy gyakorlott alpesi nudistáknak adja ki magát.
Az akkor a negyvenes éveik végén járó münsteri ikrek minden télen néhány tucat baráttal és rajongóval érkeztek többhetes síszünetükre, és rendre a Gjaidalmon foglaltak maguknak szállást. A triónak nem kellett további statisztákat toboroznia, hiszen ott voltak a lelkes törzsvendégek és barátok. A résztvevők pedig eszméletlenül jól szórakoztak, és fejenként (vagy ahogy a Spiegel fogalmaz: csupasz fenekenként) 1000 shillinget is legomboltak a tévéstábokról.
Az első ilyen forgatást azzal fejelték meg, hogy ellendemonstrációt rendeztek saját maguknak: az ikerpár egyik barátja egy nagy transzparenst tartott a kamerák elé, „a hegyünknek tisztának kell maradnia” felirattal.
Jól mutatja a felfokozott médiaérdeklődést, hogy az ikrek egyszer még szakértőként is szerepeltek a Pro 7 egyik talkshow-jában, ahol Richard a naturizmus rajongójaként mutatkozott be, míg testvére nagyon meggyőzően alakította az ellenzőjét. Az attrakcióról egy képeslap is készült, egy csomó hátulról fotózott pucér sífutóval és a magyarra nehezen fordítható szlogennel: „Nahtlos braun in Obertraun” (kb. „kockázatmentes barnulás Obertraunban”, szó szerint „varrat nélkül lebarnulni Obertraunban”, a Naht = varrat, tehát nem maradnak fehér részek a bőrön éles határvonalakkal, mint amikor fürdőruhában barnul le az ember).
Évek teltek el, mire a legnagyobb német lap, a Spiegel leleplezte, hogy az egész kamu és tulajdonképpen egy remekül sikerült médiahekk volt,
és amint a média eltűnik, a hegy ismét téli álomba merül, a pucér sífutóknak pedig csak a hűlt helyük marad.
A meztelen sífutós képek valóban megrendezettek voltak – mesélte a lapnak Richard Bracht. Ám ha nem is pucér sífutókkal tömve, de maga a sífutópálya minden jel szerint létezett és jó eséllyel ma is létezik. A hüttés Schilcher a Spiegel-cikk megjelenésére reagálva a berlini Tagesspiegel nevű napilapnak azt mondta, hogy igenis lehet rajta sífutni pucéran is, de csak márciusban és áprilisban szoktak nudista sífutásokat rendezni, ha az időjárás engedi, tekintve, hogy télen túl hideg van ehhez a mulatsághoz. Még azt is szétkürölte a leleplező cikk megjelenése után, hogy pert indít a Spiegel ellen, de nincsenek arra utaló jelek, hogy ezt valaha meglépte volna. Ugyanakkor amikor 2018-ban arról számolt be egy helyi lap, hogy az aranylakodalmát ünnepli feleségével, egyéb erényei mellett a legendás nudista sífutás feltalálójaként is méltatták Schilchert. A feltaláló szó, mondjuk, idézőjelben volt.
A nudista sífutás egyébként nem nőtt világmozgalommá, és nem lepték el a területet a naturista sírajongók, hiszen kis józan ésszel is belátható, hogy meztelenül síelni egészen háborodott és veszélyes ötlet. Ha valaki elesik, a legérzékenyebb területeken horzsolhatja le a bőrét, rosszabb esetben a teljes bőrfelületét is lecsiszolhatja. És akkor a leégésveszélyről még nem is beszéltünk.
A médiahekk sikerét egyébként mi sem igazolja jobban, mint hogy még 2023-ban is jönnek haza az osztrák Alpokból úgy síelők, hogy hahotázva mesélnek a világ egyetlen pucér sífutópályájáról, és biztosak benne, hogy nem is olyan rég még létezett, hacsak nem létezik még ma is.