Tízen haltak meg Lugosi Béla egyik első filmjének forgatásán

2023. február 9. – 05:00

Tízen haltak meg Lugosi Béla egyik első filmjének forgatásán
Részlet a film plakátjáról – Fotó: Wikipedia

Másolás

Vágólapra másolva

Hollywood hőskorában a filmforgatások kevésbé voltak biztonságosak, mint mostanában (pedig ma is történhetnek tragédiák), és a legsúlyosabb forgatási baleset egy olyan film készítésekor történt, amiben Lugosi Béla is játszott. 1930-ban a Such Men Are Dangerous című szerelmi dráma forgatásán tíz ember halt meg, amikor két repülőgép összeütközött, köztük a rendező és két operatőr is.

Lugosi Béla – eredetileg Blaskó Béla Ferenc Dezső, aki a Temes megyei Lugoson született, innen alkotta meg művésznevét – akkor már tíz éve Amerikában élt, voltak színpadi és kisebb filmszerepei is. Az áttörést hozó 1931-es Drakula (és azzal a rémfilmes szerepskatulya) még előtte állt, de a Broadway-n már 1927 óta játszotta a vérszívó vámpírt, ezért is kérték fel később a Universaltól a filmszerepre. De 1930-ban a Foxnak vállalt munkát, ez volt első hangosfilmes együttműködése a stúdióval.

A Such Men Are Dangerous (rossz minőségben a YouTube-on megtekinthető) sztoriját egy valós esemény ihlette. 1928-ban egy belga bankár, Alfred Loewenstein eltűnt a La Manche csatorna fölött – hogy kiugrott a repülőből vagy más történt, mai napig nem tisztázott, a bankár holttestét egy hét múlva találták meg. Ez inspirálta Elinor Glyn írót, és kisregényt írt egy férfiról, aki repülőből ejtőernyővel kiugorva rendezi meg a saját halálát.

A film ezt a kisregényt dolgozta fel, főhőse egy nyers modorú üzletember (a kor egyik sármőre, Warner Baxter játszotta), akinek kiszemelt menyasszonya elmenekül az esküvő éjszakáján. A férfi ezután a La Manche fölött ejtőernyővel kiugrik egy repülőből, a nő pedig azt hiszi, hogy a vőlegénye meghalt egy repülőúton. Az üzletember első útja egy plasztikai sebészhez vezet, akivel átszabatja magát jóképűre, és új identitásában meghódítja egykori menyasszonyát, hogy megleckéztesse. De a nő szerelme annyira tiszta, hogy – spoiler! – a férfi rájön, korábban azért nem szerette őt, mert vőlegényként nem volt elég kedves hozzá, és végül ketten boldogan kezdenek együtt egy új életbe.

Részlet a filmből, balra Baxter, jobbra Lugosi – fotó: 20th Century Studios
Részlet a filmből, balra Baxter, jobbra Lugosi – fotó: 20th Century Studios

Azon a végzetes napon, 1930. január 2-án Santa Monica partjainál azt a jelenetet vették fel, amikor a főhős kiugrik a repülőből. Ezt a mutatványt természetesen nem Baxter játszotta el, hanem, a kaszkadőre, Jacob Triebwasser. Ő egy Lockheed gépen repült, ezt filmezte a stáb két Stinson Detroiter repülővel. A két gépen összesen tízen utaztak: Kenneth Hawks rendező, Max Gold segédrendező, Conrad Wells és George Eastman operatőrök, két segédoperatőr, ketten a repülőket biztosító vállalattól és a két pilóta. A szemtanúk szerint a forgatás közben az egyik Detroiter megközelítette a másikat, a két gép szárnyvégei összeütköztek, a repülők lángokba borultak és nagyjából egy kilométeres magasságból az óceánba zuhantak. Később csak öt holttestet találtak meg, de a gépeken utazó tíz embert halottnak nyilvánították.

Aznap szikrázó napsütés volt, nem kizárt, hogy a víz úgy verte vissza a napfényt, hogy az elvakította a pilótákat vagy más módon befolyásolta a tájékozódásukat. De az is egy lehetőség, hogy a gépek átalakítása volt a ludas, a Detroiterekbe ugyanis a filmesek kérésére kettős vezérlést szereltek. A segédpilótai székekben Hawks és Gold ültek, akik így elvileg az irányításba is beleszólhattak, noha nem volt pilótajogosítványuk. A baleset pontos okára végül sosem derült fény, de a holttestek felboncolása után a halottkém kizárta az idegenkezűséget.

Stinson Detroiter – Fotó: Wikipedia
Stinson Detroiter – Fotó: Wikipedia

A baleset induló karriereknek vetett véget, Gold például még csak 28 éves volt, Kenneth Hawks pedig még csak a harmadik filmjét rendezte (érdekesség, hogy testvére, Howard Hawks szintén rendező lett, és nagy hatással volt Quentin Tarantinóra). A stúdió némileg érzéketlenül kezelte a tragédiát. Mivel a repülős jelenet az utolsó volt a forgatási rendben, a filmet terv szerint bemutatták március 9-én, az ejtőernyős jelenet pedig még az egyik plakátra is felkerült. A kritikák dicsérték Lugosi Béla érzékeny alakítását, aki a plasztikai sebészt játszotta a filmben.

Halálos repülő- és helikopterszerencsétlenségek korábban és később is történtek filmforgatásokon, de egyik sem volt olyan súlyos, mint az 1930-as tragédia. 1929-ben A pokol angyalai című háborús film forgatásán négy ember halt meg repülőbalesetekben, de emlékezetes eset a Homályzóna film 1982-es forgatása is, ahol egy pirotechnikai eszköz eltalált egy helikoptert, a jármű pedig Vic Morrow színész, valamint egy hat- és egy hétéves statiszta halálát okozta. Sajnos tévéműsorok készítésekor történt az 1930-as szerencsétlenséghez hasonló is: 2015-ben a Dropped című francia valóságshow forgatása közben két helikopter összeütközött. A balesetben tíz ember halt meg, köztük Camille Muffat olimpiai bajnok úszó is.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!