Nem sok minden található az együttesen a föld negyedik legnagyobb sivatagát kitevő ausztráliai sivatagokban, a kontinens (és egyben az ország) mértani közepén viszont meglepő dologra lehet bukkanni: egy CIA-bázisra, ami ráadásul még csak nem is titkos. Olyannyira nem, hogy a jelenleg a CIA, az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) és az NRO (Nemzeti Felderítő Hivatal) által közösen üzemeltetett Pine Gapről még egy ausztrál tévésorozat is készült, ami még a Netflixen is elérhető.
Na de mit csinálnak ezen a bázison, és miért épp egy ennyire vad vidékre építették?
A sivatagok persze nem 100 százalékban lakhatatlan területek, így az amerikai bázis sem teljesen a semmi közepén van, hanem a 26 ezres Alice Springs városka közelében – nyilván nem árt, ha van egy város a közelben, valahol ugyanis élnie kell a bázis 800 dolgozójának, illetve családjuknak.
Valamennyire viszont mégiscsak a semmi közepén van a bázis, és maga Alice Springs is, ugyanis 700 ezer négyzetkilométeres körzetben nincs másik nagyobb település a környéken. Ez nem kis terület, az EU-ban nincs is ekkora ország, nagyjából két németországnyi léptéket kell elképzelnünk:
Szóval mondhatjuk, hogy Pine Gap a világtól eléggé elzárt helyen tud működni, ez pedig fontos a funkciója szempontjából. Nem meglepő módon a bázis születését is a hidegháborús paranoia szülte, amikor Amerika felismerte, hogy valamit kezdenie kell a keleti félteke megfigyelésével is. Ezt persze sok helyről elvégezhették volna, de okkal került a bázis a hatvanas években Ausztrália szó szerint kellős közepére, ahol az ország északi és déli partjaitól is legalább 900 kilométer választja el, keletre és nyugatra pedig még ennél is több.
Így szavatolták, hogy egyetlen idegen kémhajó se hallgathasson bele a bázisra érkező és onnan távozó jelekbe. Az is fontos volt, hogy a környéken ne legyenek túl nagy helyek, amelyek leárnyékolnák a (kém)műholdaktól érkező jeleket. Mivel ez is adott, így a keleti hosszúság 60. fokától a nyugati hosszúság 153. fokáig „hallanak” el, ezzel pedig lefedik Indiát, Kínát, Észak-Koreát és az akkori Szovjetunió jelentős részét.
A hidegháború előrehaladtával a bázis egyre csak nőtt, jelenleg több mint 80 különféle antenna épült ki rajta, amikről részben olyan kémműholdakat üzemeltetnek, amelyek állandóan a föld ugyanazon pontját figyelik (ezt nevezik egyébként geoszinkron pályának). A nagyjából 36 ezer kilométerrel a föld felszíne fölött keringő Orion–3, –5 és –7 műholdak Európa, Afrika és Ázsia teljes egészét lefedik megfigyelés közben.
Persze ezt már csak most tudjuk ilyen bizonyossággal. Amikor 1966-ban átadták a bázist, az ausztrál kormány azt mondta a lakosainak, hogy egy űrkutató létesítményt hoztak létre a semmi közepén. Az űrkutatáshoz persze nem sok köze van, az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratok szerint viszont kulcsfontosságú szerepet játszik (vagy játszott) az amerikai hadsereg hadműveleteinek valós idejű támogatásában, így az afganisztáni, iraki és szíriai katonai tevékenység megtervezésében és kivitelezésében. Emellett pedig a CIA drónjainak jemeni, szomáliai, pakisztáni és egyéb helyeken zajló bevetésében is jut szerep Pine Gapnek.
A helyiek amúgy nem mind örülnek a bázis létének. 2002-ben az iraki háború közelgő kitörése miatt tüntettek a bejáratánál. Három évvel később a Keresztények minden terrorizmus ellen (Christians Against All Terrorism) nevű csoport tagjai szerveztek tüntetést a bázishoz, közülük négyen be is törtek az elzárt területre. 2008-ban, hosszas pereskedés után mind a négyüket felmentették.
(Források: New York Times | RealLifeLore)