Miért játszik spanyol focibajnokságokban két afrikai csapat is?

2022. szeptember 09. – 05:09

frissítve

Miért játszik spanyol focibajnokságokban két afrikai csapat is?
Az UD Melilla játékosai (kékben) egy, a Real Madrid ellen játszott meccsen, 2018-ban – Fotó: Jorge Guerrero / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az európai fociligákban számos olyan példát lehet mondani, amikor egy adott ország valamilyen bajnokságában más nemzet csapata is indul. Az angol profi bajnokságokban például több walesi klub is indul, a francia első osztályban játszik Monaco csapata is, de lehetne említeni az FC Vaduzt is, amely liechtensteini csapatként szerepel a svájci másodosztályban. Az viszont egészen párját ritkító eset, hogy olyanok is induljanak valamilyen európai bajnokságban, amelyek konkrétan másik kontinensen találhatók. Pedig pontosan ez a helyzet az észak-afrikai UD Melilla és az AD Ceuta FC esetében, ugyanis a két klub hosszú évek óta a spanyol alsóbb osztályokban indul.

Melillát és Ceutát is a karthagóiak alapították i. e. 1000 környékén, és a történelem során számos népcsoport irányította már ezt a két, a mai Marokkó északi partjainál található települést. Melillában megfordultak már a vizigótok, a berberek, a bizánciak és a vandálok is, majd a 15. század végén került a város spanyol fennhatóság alá, hiszen fontos tengeri kereskedelmi potenciált láttak benne. Ceuta pedig volt már görög, római és portugál gyarmat is, mielőtt Spanyolország hivatalos részének nyilvánították volna.

A két város, amelyben 85-85 ezren élnek, máig spanyol területnek számít, a korábbi 50-50 százalékhoz képest ma már a lakosság közel kétharmada kereszténynek vallja magát, a többiek muszlimnak, és elvileg csak a spanyolt tekintik hivatalos nyelvnek, de a marokkói arabot is használják. Olyannyira, hogy az Európai Tanács tavaly kötelezte is a spanyol kormányt, hogy 2023-ig formálisan ismerjék el a darija nyelvet is hivatalosnak.

A futballt az itt állomásozó spanyol katonák ismertették meg a helyiekkel, majd 1912 táján megalakultak az első hivatalos klubok is Melillában. Szerveződött egy kisebb helyi bajnokság is, de aztán évekre leálltak a játékkal, amikor kitört a háború Rif berber törzsei, illetve a spanyol és francia gyarmatok között. A helyzet a 30-as évekre rendeződött, ekkor több klub is alakult például Melillában, köztük az UD Melilla elődjének számító Melilla FC. Aztán a spanyol polgárháború miatt megint kénytelenek voltak leállni a bajnoksággal. Végül 1943-ban, a Melilla FC és az Español y Juventud klubok összeolvadásából jött létre az UD Melilla, hogy indulhassanak a spanyol harmadosztályban. Hivatalosan azonban 1976-ban alapították a csapatot, amikor ismét összeolvadt egy másik helyi klubbal, a CF Gimnástico Melillával.

A klub javarészt alsóbb bajnokságokban indult, mindössze egyszer sikerült feljutnia a spanyol másodosztályba, de az ezzel járó költségek a csőd szélére sodorták a csapatot, és hamar visszapottyantak a félprofi vagy amatőr ligákba. Jelenleg a spanyol negyedosztályban vitézkednek, ahol a cikk írásának idején a negyedik csoport hatodik helyén állnak.

Az AD Ceuta története ennél egy fokkal sikeresebb, jelenleg a spanyol harmadosztály első csoportjában játszanak, és bár éppen a tabella legalján helyezkednek el, de a cikk írásának idején még csak két mérkőzés ment le a bajnokságból. A csapat szintén két másik klub összeolvadásából jött létre 1956-ban, és azóta lifteznek a másod- és harmadosztály között, bár a 20. században előfordult, hogy visszacsúsztak egészen az ötödosztályig.

Az AD Ceuta története azért is érdekesebb a Melilláénál, mert a klub azzal az Atlético Tetuánnal olvadt össze, amelynek az afrikai csapatok közül egyedüliként sikerült feljutnia a spanyol első osztályba. Tetuán volt a fővárosa a marokkói spanyol protektorátusnak, azonban az ország 1956-os függetlenedése után hivatalosan is Marokkóhoz került, ezért is alakulhatott meg belőle nemcsak az AD Ceuta, hanem a Moghreb Tetouan is.

Az Al Arabi SC és az AD Ceuta FC (feketében) közötti barátságos mérkőzésen Marbellán, 2021 augusztusában – Fotó: Francis Gonzalez / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Az Al Arabi SC és az AD Ceuta FC (feketében) közötti barátságos mérkőzésen Marbellán, 2021 augusztusában – Fotó: Francis Gonzalez / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Utóbbi tavaly esett ki a marokkói bajnokságban, pedig korábban még az afrikai bajnokok ligájában is indultak, és közismert a szurkolóikról, hogy itt vannak a legkedvesebb, legnormálisabb, legszervezettebb és leghűségesebb ultrák, akik arab–spanyol kevert dalokat szoktak énekelni a lelátón. A csapat szurkolói tényleg annyira fanatikusak, hogy máig több rekordot is tartanak: 2012-ben 30 ezer szurkoló kísérte el őket a FUS Rabat elleni meccsre, amelynek megnyerésével megszerezték történetük első marokkói bajnoki címét. 2014-ben pedig még a FIFA klubvilágbajnokságba is bejutottak, bár csak azért, mert akkor pont Marokkó rendezte a kupát. Az új-zélandi Auckland FC ellen 40 ezren kísérték el őket, ami máig rekord „vendégcsapat” esetében.

Az elődnek számító Atlético Tetuán az 1951–1952-es szezonban jutott fel az első osztályba, de aztán tök utolsóként, mindössze 19 szerzett ponttal ki is estek. Az idegenbeli meccseiken különösen gyengén játszottak, 15-ből 14-et elvesztettek, néha 7-8 gólos különbséggel. Otthon viszont megverték az Atlético Madridot, és kis híján a Real Madridot is, ha nem egyenlítettek volna egy 89. percben szerzett góllal.

A gyatra szereplés ellenére az Atlético Tetuán volt az első és máig egyetlen afrikai csapat, amelynek sikerült valamilyen európai bajnokság első osztályában játszania.

Annak ellenére, hogy túl sikeresnek egyik spanyol csapatot sem lehet nevezni, akadt pár ismert ember, aki Ceutában vagy Melillában született, aztán szép karriert futott be. A legismertebb talán Pirri volt, aki 16 év alatt 417 meccset játszott a Real Madridban, amelyben rövid ideig Puskás Ferenc csapattársa is volt. A 41-szeres spanyol válogatott hírhedt volt a keménységéről, az 1971-es KEK-döntőben begipszelt karral játszott, három évvel később pedig a Király-kupa döntőjében csinálta ugyanezt lázasan és törött kulcscsonttal.

Pirri 1964-ben – Fotó: Gianni Ferrari / Cover / Getty Images
Pirri 1964-ben – Fotó: Gianni Ferrari / Cover / Getty Images

A másik ceutai legenda Migueli, aki a Tarzan becenevet kapta, és 15 évet húzott le Barcelonában, illetve 32-szer lépett pályára a spanyol válogatottban. Nem sport, de Melillában született az egyik legnagyobb hatású spanyol punkzenész is, Paloma Romero, akit Paloma McLardyként vagy Palmolive-ként is lehet ismerni. Palmolive a Franco-rezsim miatt menekült Londonba, ahol olyan nagy hatású punkzenekarok alapításánál volt ott dobosként és dalszerzőként a 70-es években, mint a Slits vagy a Raincoats.

Melilla és Ceuta esete azért is nagyon érdekes, mert a marokkói kormány hosszú ideje követeli Spanyolországtól, hogy több másik spanyol terület mellett a két várost is adják át, azonban erre a spanyolok nem hajlandók, mondván már a 16. század óta Spanyolország részei (Melilla konkrétan előbb volt Spanyolország része, mint, mondjuk, Pamplona, Almería vagy Málaga), ráadásul a helyi lakosság sem akar Marokkóhoz csatlakozni. Hasonló a helyzet a brit fennhatóságú Gibraltár esetében is, amit meg a spanyolok követelnek a helyiek nagy ellenkezése közben. Egyik város sincs egyébként NATO-védelem alatt a hatos cikkely nyomán. Legutóbb 2020-ban tört ki nagyobb diplomáciai botrány, amikor Saadeddine Othmani marokkói miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Ceuta és Melilla legalább annyira marokkói terület, mint a Szahara nyugati része, mire a spanyol kormány azonnal behívatta a marokkói nagykövetet.

Források: Africa Is a Country, These Football Times

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!