2022. augusztus 2. – 06:46
2020-ban rekordot döntött egy madár: 11 napon át repült megállás nélkül Alaszkától egészen Új-Zélandig. A szalonkafélék családjába tartozó kis goda aerodinamikai testfelépítését egy vadászgépéhez hasonlítják a tudósok.
A 4BBRW kódnevű egyed 12 ezer kilométert repült egyhuzamban, vagyis 88 km/órás átlagos sebességgel haladt a Guardian cikke szerint. A madár egyike annak a négy kis godának, amelyeket megfigyeltek, de csak őt látták el nyomkövetővel Alaszka partjainál. A négy madár a Csendes-óceán felé indult, és az erős hátszél miatt egészen Ausztráliáig eljutottak.
A hím kis goda testtömege 190 és 400 gramm közötti, és az ilyen nagy repülések előtt képes a kétszeresére is megnőni. Azonban a repülés előtt össze tudja zsugorítani a belső szerveit, hogy így kevesebb legyen a súlya.
A kutatók szerint nagyjából 12 200 km-t tettek meg a madarak, 224 órán át repültek folyamatosan. A korábbi rekordot 2007-ben állították be, ez 11 680 km volt. A tudósok szerint a kis godákban az a lenyűgöző, hogy van bennük valamiféle belső térkép, és úgy tudnak napokon át repülni az óceán felett, hogy szinte egyáltalán nem találkoznak szárazfölddel. Kutatók olyan egyedről is tudnak, amely 13 éve szinte napra pontosan mindig március 25-én indul útnak ugyanonnan, ugyanoda. Alaszkától Új-Zélandig csak nagyon pici szigetcsoportokkal találkozhattak. Biztosat nem tudnak mondani, de a tudósok szerint valószínű, hogy az út során a madarak egyáltalán nem is alszanak.
Az Új-Zélandra megérkezett kis godákat azóta napelemes követővel látták el, köztük a már említett 4BBRW-t is, és folyamatosan követik a mozgásukat, amelyről be is számolnak a Facebookon és a Twitteren. Így derült ki, hogy alig egy évvel később egy nőstény kis goda, 4BYWW, megdöntötte hím kollégája rekordját, és a 12 200 km-es távot mindössze 8 nap és 12 óra alatt tette meg.
A kis goda adottságai azért is lenyűgözők, mert más, hosszabb távokat repülő madarakkal – mint például az albatrosz – szemben nem siklanak a levegőben széttartott szárnyakkal, és így pihentetik az izmaikat, hanem végig aktívan használják a szárnyaikat.
A kis godák az életüket az alaszkai tengerparti és torkolati költő- és fészkelőterületen kezdik meg a Yukon–Kuskokwim-deltájától egészen az északi lejtőkig. Táplálkozáshoz hosszú csőrükkel rákokat, puhatestűeket és rovarokat vadásznak a ragadós iszapban, és az életük gyakorlatilag semmi másból nem áll, mint evésből és mozgásból. A fiatal egyedek mindössze 30 naposan már repülni is tudnak, pár hónaposan pedig csatlakoznak a rajhoz, hogy Alaszkától délre vándoroljanak.
