Nemcsak EU-s termékekből, de még a tanúsítványukból is létezik kínai másolat

Ha valaha tartott már a kezében elektronikai eszközt (mondjuk, egy mobiltöltőt), akkor szinte biztos, hogy látta már azt a furcsa, félkörös CE-jelzést, ami minden ilyenen rajta van. Ez a francia Conformité Européenne kifejezés rövidítése, és azt jelenti, hogy egy adott termék megfelel az Európai Gazdasági Térségben (EGT) hatályos előírásoknak. A régióban és Törökországban csak akkor lehet eladni bizonyos termékeket, ha rajtuk van ez a jelzés.

Ez alapvetően nem egy minőségi garancia, tényleg csak azt jelöli, hogy az adott termék megfelel az EGT-s előírásoknak. Nem is szabad minden terméktípusra rácsapni, de azokra, amiket lefed (például háztartási elektronikai cikkek, orvosi eszközök, gépek, játékok stb.), kötelező rátenni, ha a térségben akarják árulni. Röviden azt jelzi a vevőknek, hogy a termék biztonságos.

Ne vesszünk el az EU-s fogyasztóvédelmi rengetegben, koncentráljunk a logóra! Fontos, hogy nem akármilyen C és E betűt látunk; ha valaki bizonyította, hogy a terméke megfelel az előírásoknak, akkor csak ezt a logót használhatja, nem rakhat rá más betűtípusú c-t és e-t. A logónak legalább 5 milliméteresnek, valamint láthatónak, olvashatónak és lekaparhatatlannak kell lennie. Ha egy termékre nem fér rá, akkor annak dobozára vagy az ahhoz tartozó dokumentációra kell rátenni.

Sok esetben elég, ha a gyártó maga teszteli a saját termékét, és ha megfelel az EGT-s elvárásoknak, rácsapja a jelzést. Néhány típusnál azonban, például orvosi eszközöknél, szükség van külső bírálatra.

Az ember ezt meglátja, és természetesen elönti a földöntúli biztonságérzet, hogy az adott eszközzel biztosan nem lesz semmi probléma. De csak akkor, ha nem számol az emberi leleménnyel. Ugyanis ez a két betű mást is jelölhet. Lehetne például cápafogú elefánt, combos erőemelő vagy akár

China Export is.

Utóbbi esetben valaki gyárthatna valamit Kínában, amire rárakhatná ezt a stilizált CE-betűpárost, csak, mondjuk, kisebb réssel a két betű között. Ilyen például az elmúlt hetek legnépszerűbb füstölő rúdja, az Elf Bar is.

Na, pont ezt történt. Megjelent egy csomó termék, amiken a CE betűk annyit jeleztek, hogy Kínában készültek, de semmiféle garanciát nem jelentettek. Egy 2008-as angliai vizsgálat során 27, CE-jelzéssel ellátott töltő tesztelése után az ellenőrök arra jutottak, hogy az a 8, ami ismert, nagy márkáktól származott, valóban megfelelt az előírásoknak, 19 viszont nem – annak ellenére, hogy ezeken is rajta volt a CE-jelzés.

A jelentésben arra is kitértek, hogy az emberek nem igazán tudták, mit is jelent a jelzés. Volt, aki azt hitte, hogy

• azt jelenti, hogy The Church of England (azaz az első anglikán egyház);
• az egyházközség magazinjában lehet találkozni vele; és
• a lelkész osztogatja.

2007-ben Zuzana Roithová cseh EP-képviselő emiatt kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz. Arra volt kíváncsi, hogy

• tudnak-e róla, hogy létezik a China Export-logó, ami szinte ugyanúgy néz ki, mint az EGT-s CE-logó, csak a betűk közelebb vannak egymáshoz;
• tudnak-e róla, hogy ezek a China Export jelzésű termékek megjelentek az európai piacon, élősködve a hivatalos CE-jelzés megbízhatóságán;
• mit tud tenni a bizottság, hogy fellépjen a jelzés helytelen használata ellen;
• milyen szankciókhoz folyamodna a bizottság;
• tárgyalásba kezd-e a bizottság Kínával, hogy azonnal felfüggesszék a félrevezető logó használatát;
• levédetik-e az EGT-s CE-jelzést.

A bizottság azt válaszolta, tudnak arról, hogy van, aki azt hiszi, a CE China Exportot jelent. A félrevezető jelölésről nem tudtak, de a képviselő által bemutatott logón látják, hogy nagyon hasonlít az EGT-shez. Arról is tudtak, hogy van, aki visszaél a jelzéssel, de olyan termékeket is ismernek, amik megfelelnek az előírásoknak, csak a CE-jelzésük nem olyan, mint ahogy a formai követelményekben le van írva (például a betűk közötti távolság túl nagy vagy túl kicsi).

Úgy látták, hogy a termékek minőség-ellenőrzésével lehetne elkerülni a hasonló félreértéseket, de rámutattak arra, hogy ez tagállami felelősség. Kínáról csak annyit írtak, hogy folyamatosan egyeztetnek annak érdekében, hogy a behozott kínai termékek megfeleljenek a helyi követelményeknek. Szankciókról, konkrét lépésekről nem beszéltek, és a logót végül levédették, hogy nehezebb legyen visszaélni vele.

Tehát a bizottság nem ismerte el, hogy valóban tudnak egy ilyen hivatalos, kínai jelölésről, és talán nem meglepő módon a kínai kormány sem jelentette be, hogy így próbálták meg átverni az európai fogyasztókat. Ettől függetlenül 2008 óta többször is felmerült a kamu-CE-jelzés problémája, például a védőfelszereléseknél.