Az aroma és a szippantás számít, ezektől lesz addiktív: tények és tévhitek az Elf Barról

2022. július 11. – 10:19

frissítve

Az aroma és a szippantás számít, ezektől lesz addiktív: tények és tévhitek az Elf Barról
Vape-bolt Szlovákiában, Elf Barok nélkül – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Pár hónapja lett nagy szám az Elf Bar Magyarországon, és habár úgy tűnik, mára a föld felszínéről is eltüntették a hatóságok, még mindig számos helyen – így például nyári fesztiválokon – felüti a fejét. Minél többször ütközik az ember egy-egy színes, illatozó kis rúdba, annál többször jön rá, hogy valójában tiltás ide vagy oda, továbbra sem tudunk szinte semmit erről a kis gőzölgőről. Tényleg legális volt Szlovákiában? Tényleg ezt tiltaná be most az EU? Tényleg jól kezeltük, és minden jó most Elf Bar-ügyileg? A kérdésekre a válasz elég egyszerű: nem. Be is mutatjuk, miért.

A TikTokot, közösségi oldalakat elárasztották a NAV bejelentése után az olyasmi mémek, mint hogy „te miért ülsz a börtönben? – Mert elfbaroztam.” Mint azt korábban megírtuk, a NAV szerint teljes illegalitás vonatkozik itthon az Elf Barra, aki akár eggyel is rendelkezik, az bírsággal sújtható. Az internet – vélhetőleg elfbarozó – része ezen felháborodott, míg egy másik része örömét fejezte ki, hogy a kormányszerv viszonylag gyorsan reagált egy veszélyes, a fiatalok körében terjedő trendre. A mai világban azonban nehéz eldönteni a naiv internethasználónak, hogy hol az igazság.

Míg a magyar köznyelvi leleményességgel manórudira keresztelt ízesített, illatosított, színes „áldohánytermékre” hivatalos tiltás vonatkozik, eddigi tapasztalataink alapján a nyári szezon első pár fesztiváljának mindegyikén előkerült legalább pár darab a fesztiválozók kezéből. Habár pár hónapja még nagyjából normális látványnak számított a rudifogyasztás, most már ezeken a helyeken olyasmi kérdések merülnek fel, mint hogy „ki a dílered?”, „szerinted miért tiltják?”, „mennyibe kerül ez külföldön?”.

Magyarországon néhány hét leforgása alatt egy teljesen új, drogokhoz hasonló szintre süllyedt az Elf Bar-biznisz, ezzel együtt viszont még mindig borzasztóan keveset tudunk arról: mi igaz és mi nem a szóbeszédből? Hol tilos és hol nem a rudizás? Tényleg jó-e, ha teljesen tiltja az ország, és ennyiben hagyja a dolgot? Tények és tévhitek a manórudakról.

Nehéz rácsúszni az Elf Barra? – Nem.

A tiltás Budapesten láthatóan megtette a hatását: a Deák térről eltűntek a kamurúdárusok, Facebookon már nem vagy csak álneveken találni Elf Bart. Online még van pár hely, ahonnan rendelhetünk, de ezeken egy doboz cigi árából tudnánk fedezni csak a szállítási költséget. Nagy probléma lett ezzel együtt az elfbarozó közösség számára az is, hogy megszaporodtak a csalások. A Facebook elzárt manórudis csoportjain belül látszik, hogy az elfező csalások története elég egyszerű:

meghirdeted, az illegalitásra fogva azt mondod, hogy előreutalás után elküldöd, aztán sosem küldöd el.

A dolgot nehezíti, hogy ha még el is jut a vásárlóhoz a manórúd, a rudi dobozán lévő QR-kódot telefonnal beolvasva hamar kiderül, hogy az online rendelhető vape-ek jelentős része hamisítvány. Mi például emberkísérletünk részeként a Deákon próbáltunk meg elfbárókkal üzletelni, a kereskedelem egy pontján azonban a rúdról kiderült: a szóban forgó dobozt már több mint 320 ezerszer másolták le – és vélhetőleg – adták el.

A nevetségesnek tűnő manórudi-függőségről egy fiatalabb körben egyébként elég hamar kiderül, hogy egyáltalán nem csak a gimiseket sújtja. Huszonéves baráti társaságunkkal az első nagy manórúdhullámban mi is rácsúsztunk a dologra. Hiába jött a manórudi-őrület ebben a közegben olyan könnyen, mint amilyen könnyen ment a tiltás miatt, a kezdet kezdetén rákapott nálunk a partidohányos, a cigiről évek óta leszokott, illetve az egyébként cigiző is, aki az általános nikotinfogyasztása mellé szipkodta a rudit.

A tiltás tehát esetünkben jól jött – viszont bár így alig pár hétig volt Elf Bar a kezünkben, még most is nosztalgiázva jön elő néha a manórudi-éra. Az pedig ebből is látszik, hogy az Elf Bar olyan téma, amiről érdemes beszélni: ahol felüti a fejét, ott aztán hónapokig vágyakoznak az emberek a nonstop szívható, színes kis rudakra – csak van, ahol az az érzés győz, hogy mégis szánalmas lenne illegális rúddílereket keresni. Ám van, ahol a színes gőz nyeri a csatát.

Jó, de azért már mindent tudunk róla, nem? – Nem.

Több szervezet, toxikológus, addiktológus, sőt, a NAV is figyelmeztetett az Elf Bar veszélyeire korábban. Az OGYÉI azt írta, a dohányzást imitáló, helyettesítő eszközök megnyitják az utat a nikotinfüggőség, végső soron a hagyományos dohányfogyasztás előtt, mivel utánozzák és hétköznapivá teszik a dohányzás műveletét. A beszívott aeroszol a nikotin mellett olyan vegyületeket is tartalmazhat, amelyek károsak lehetnek az egészségre. Az elmúlt időszakban több állítást is hallhattunk a manórudakról, ezek között volt például, hogy:

  • a NAV elmondta, hogy a rudi egyre népszerűbb, de illegális: környezetszennyező, és kapudrog a cigi világába a tiniknek;
  • a legkisebb szipókás Elf Bar 2,5, a legnagyobb 15 doboz ciginek felel meg;
  • a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület azt közölte, hogy nem bevizsgált termék, emiatt nincsenek róla tudományos információk, ugyanakkor kiszerelésénél, ízesítésénél fogva épp a legveszélyeztetettebb és legkiszolgáltatottabb korcsoportot célozza meg – így a felhasználók akár súlyos mérgezésnek is kitehetik magukat.
  • Zacher Gábor toxikológus pedig jelezte, hogy az ismeretlen új trend már egy potenciálisan veszélyes új járvánnyá vált itthon.

Dr. Szemelyácz János, az INDIT Közalapítvány vezetője, pszichiáter-addiktológus szerint az Elf Bar-divat csak néhány hónapja robbant be a köztudatba, de valójában már tavaly ősszel is volt rá kereslet. Ő úgy gondolja, a kutatók és szakértők egyértelműen legnagyobb problémája az Elf Barral, hogy nem tudni róla sokat: pedig szerinte „ha már itt van, legalább meg kellene ismernünk”. Szemelyácz hozzátette, a lehetőség adott is lenne ehhez, több ezer tinédzser próbálta már, vagy használja napi szinten, a vegyületek kivizsgálása pedig csak az emberek javát szolgálná.

Dr. Szemelyácz János – Fotó: Kalmár Lajos
Dr. Szemelyácz János – Fotó: Kalmár Lajos

„Nem kell természetesen mindent engedélyezni, de tudjuk meg, hogy mi ez. Körültekintően be kell vizsgálni, hogy mi van benne, és annak milyen hatása van. Kicsit olyannak tűnik ez az Elf Bar-trend, mint a dizájnerdrogoké volt, eláraszt bennünket, mindenki kapkodja a fejét rá, aztán átvonul rajtunk úgy, hogy nem tudunk róla szinte semmit.”

Szemelyácz szerint bár a nikotintartalmat hangsúlyozzák főként az Elf Barnál, nem a nikotin benne a legnagyobb probléma. Ezt erősíti dr. Petke Zsolt addiktológus is, aki hozzátette, a nikotinfüggőséghez elsősorban hajlamra van szükség, ez viszont a társadalom 90 százalékában nincs meg. Petke szerint ilyen szempontból mindegy, hogy egy Elf Bar 2 vagy 5 százalékos, akinek hajlama van, ugyanúgy ráfügg, csak az ütem más. Szemelyácz azt is elmondta, hogy az addikció a sima cigaretta esetében sem a nikotin miatt alakul ki. Az Elf Barnál

„az aroma és a szippantás számít, ezektől lesz addiktív: hogy van íze, édeskés füstje, mindemellett pedig van valami a szánkban: ez egy orálisan fixált embernek még vonzóbbá teszi az Elf Bart”.

De azért jól kezeltük így, ahogy van? – Nem.

Szemelyácz kifejtette, az édes ízekhez alapjáraton vonzódnak a tinédzserek (így például a vbk-hoz vagy a cukros, tejes kávéhoz), ezért hajaz az Elf Bar is kicsit például az ízesített sörökre, aminél Szemelyácz szerint „az alkoholgyártók édeskés sörei után jönnek a félszázalékos sörök, aztán már könnyebben fog csúszni a rendes sör is”. Szemelyácz hozzátette, azért bármennyire is helytálló a párhuzam, az Elf Barról valószínűleg nehezebb átcsúszni a cigire: a cigarettázás első pár alkalommal alapból egy szenvedés a büdös és rossz ízű füst miatt, de „egy Elf Bar után még kevésbé bírja ki valószínűleg egy fiatal az első slukkokat”. Az addiktológus kifejtette, az Elf Barnál nem az egészségkárosító hatások a legfélelmetesebbek, hanem hogy

„aki egy este alatt elszív egy 1500 puffos Elf Bart, az semmi mást nem csinál, mint idegbeteg módon csak szippant. Emögött biztos van olyan súlyos szorongás, amire figyelni kellene. Ráadásul ha valaki fiatalon rácsúszik arra, hogy mindig van a szájában valami, annak nehezebb lesz később az e nélküli időtöltés, a normális kapcsolatteremtés is.”

A nikotinnal kapcsolatban Szemelyácz hozzátette, persze állhat fenn nikotinmérgezés a túlzott szipolyozás miatt (ennek tünetei a heves szívdobogás, fejfájás, magas vérnyomás, rosszullét), de ezt érzékelheti a tinédzser, és talán utána attól is ódzkodni fog, hogy újra a rúdhoz nyúljon. Amíg viszont nem tudjuk, mi van ezekben az eszközökben, illetve az mit okoz, addig a nikotinnál nagyobb bajjal állunk szemben. Szemelyácz szerint pontosabb szabályozás kellene az Elf Barra, mint a betiltás, ezzel ugyanis „csak homokba dugjuk a fejünket, a tinédzserek kinevetik, és rendelik is a következő két adagot”. Szemelyácz szerint itt is ismeretre és mértékletességre lenne szükség (ezt az alkohol és drog esetében az INDIT-en keresztül egyébként már itt is bemutattuk). Mint kifejtette:

„A dizájnerdrogoknál is érthetetlen volt, hogy a kormány nem szán több pénzt arra, hogy tudjuk, mi az, amit tilt. Az internet világában nem lehet betiltani dolgokat. Nem ezt kell elérni, hanem azt, hogy a fiatalok is érezzék, milyen ciki igazából egy kicsi, színes – kvázi törpe-péniszt – szopókálni egyfolytában, miközben a kamaszok szinte már felnőttként tekintenek magukra. Még jó, hogy nem a szilikon cumi lett az aktuális divat.”

Ugyan, hát Szlovákiában nem legális? – Nem.

Az Elf Bar körül kitermelődött legendák tele vannak hitekkel és tévhitekkel; szlovák, avagy EU-s szintű mítoszokkal. Habár társaságom korábbról ismerte a manórudat, a kérdés csak a NAV-os lépése után jött először fel köztünk: vajon tényleg annyira a Nyugat Elf Bar-os lejtője-e a sokat emlegetett Szlovákia, mint ahogy azt mondják? El is utaztunk hát Szlovákiába, avagy a mítosz szerint az Elf Bar legális Kánaánjába. Itt azonban egyből csalódás ért minket: több komáromi trafikban is azt mondták, hogy feléjük egyáltalán nem népszerű dolog az Elf Bar, bár egy helyi bárban árulják. Itt a sörök mellé az étlapról lehet rendelni.

A szlovákiai kocsma, ahol Elf Bart árulnak: amikor mi mentünk, kicsit már fogyóban volt a készlet – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A szlovákiai kocsma, ahol Elf Bart árulnak: amikor mi mentünk, kicsit már fogyóban volt a készlet – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az elsőre titokzatosnak hangzó kávézó felé tartva aztán újabb meglepetés ért minket, találkoztunk ugyanis egy elektromos cigiző helyi fiatallal, Adrikával. Ő elmondta, hogy gyakran vásárol vape-eket, de ritkábban teszi ezt a legális elektromoscigi-boltokból. Gyakrabban inkább az egyik barátjától, aki a magyarországi manórudidílerekhez hasonlóan szintén Kínából rendeli az anyagot. Mint megtudtuk, hiába a legalitás a vape-ekre, a díler Szlovákiában is olcsóbb.

Az Elf Bart az étlapon áruló kávézó munkatársai szerint a 8 euró már drágának számít az Elf Bar-piacon, de ők ennyiért árulnak. Az eladók elmondták, főként a fiatalok vásárolnak manórudat Szlovákiában, 16–25 év közöttiek (bár legálisan csak 18-tól vásárolhatnák meg). Ők úgy tudják, hogy az általuk Kínából berendelt Elf Bar teljesen legális Szlovákiában: olyannyira, hogy van olyan kocsma, ahol közel 200 darabot adnak el naponta. A legális szlovák vape-boltokat végigkérdezve azonban kiderült, hogy a kocsma és a magyar társadalom is tévhitben él:

hiába a híresztelések, az Elf Bar márka ugyanis a szomszédban sem legális.

Másféle elektromos cigarettát és vape-eket persze árulnak a boltban, de az eladó szerint az Elf Bar jogilag sem férne bele. Utánajártunk a szlovákiai jogszabályoknak, így kiderült, hogy Elf Bart Szlovákiában rendes elektromos cigarettát áruló boltban valójában tényleg kis eséllyel találhatnánk. Ennek több oka is van: az egyik az, hogy a vape-boltokban árult elektromos cigaretták Szlovákiában kivétel nélkül európai CE-jelöléssel ellátottak. CE-jelölést akkor kap egy termék, ha az az megfelel az uniós biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén állították elő. Márpedig az Elf Barról, mint ismert, nem tudni jelenleg semmit, egészségügyi, környezeti hatásait pláne nem.

Szlovák jogszabályba ütközik emellett az Elf Barok egyik kategóriája, az 5 százalékos, 50 milligramm nikotint tartalmazó manórúd is. Az európai jog szerint ez már önmagában kizáró ok lenne az árusításra, hiszen az uniós és a szlovák szabályozás is kimondja, hogy az elektromos cigaretta likvidjében maximum 20 mg/ml nikotin lehet. Hozzávetőleges: egy szál cigaretta elszívásával kb. átlagosan 2 milligramm nikotin jut az emberi szervezetbe. A jogszabály így rámutatott: valóban nincs legális Elf Bar-biznisz Szlovákiában. Bár ez úgy tűnik, nem is igazán baj.

Könnyű ellenállni neki? – Nem.

A komáromi hídon még úgy sétáltunk át a szlovák oldalra kollégámmal, hogy arról beszéltünk, mekkora hülyeség ez az egész. Aztán az első manórúd-hasonmás megvásárlása után megszűnt a világ, beleszívtunk, ha a bolt felé sétáltunk, beleszívtunk, ha pont előttünk volt, vígan szopkodtuk a nikotinfüggőséget. Közben pedig arra gondoltunk, amit egy kollégánk is megfogalmazott:

„Én a banánost és az áfonyást próbáltam, és annyira király, hogy hálát adok az égnek, hogy nem vagyok gimis, mert már rég rácsúsztunk volna erre.”

Nem kellett pár óra, észrevétlenül becsúsztunk az ízes gőzök világába a legálisan elérhető vape-ekkel. És hiába esett az első pár nikotinfröccs úgy a tüdőnknek, mint egy lórúgás, toltuk a rudit, mert még mindig finomabb volt – és kevésbé büdös –, mint a sima cigi. Azt pedig szinte lehetetlen volt elképzelnünk, mekkora kattanást okozhat ez egy olyan fiatal számára, aki nem is érzi a határait. Így – ahogy dr. Szemelyácz mondta – azért kellett egy kis átgondolás, hogy rájöjjünk: semmi illegalitást nem ér meg kijátszani a rendszert, pláne azért, hogy egy színes, ismeretlen, manórúdnak nevezett dolog szopkodását folytassuk a hídon visszafelé is.

Akkor nem szorítja most vissza az EU? – Nem.

Szlovákia után hamar feltűnt, hogy Olaszországban is vannak hasonló aggályok az Elf Barral szemben. Több európai ország vape-oldalait lapozgatva is hamar kirajzolódik, hogy a CE-jelölést elvárják ahhoz, hogy az adott országban árusítható legyen vape-ek, elektromos cigaretták között az Elf Bar. Itt pedig egyből bejön két turpisság: az egyik, hogy mint azt az Európai Bizottság sajtószolgálatára és az Európai Bizottság magyarországi képviseletére is jelezte a Telex kérdésére, nincs globális elvárás, az egyes tagállamok nemzeti szinten, szabadon szabályozhatják a nikotint tartalmazó e-cigaretták ízesítését. A másik cselesség pedig az, hogy habár sok ország kizárólag kivizsgált termékeket fogad be a piacára (ilyen a CE-jelölés), ezeket Kína rendre cselesen kijátssza.

Árulnak például az interneten CE-jelöléses Elf Bart is, de kis oknyomozás után hamar kiderül, hogy ez nem az EU-s jelzést jelenti, hanem azt, hogy „China Export”.

Legális, bevizsgált szlovák vapek – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Legális, bevizsgált szlovák vapek – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Ennek ellenére sok Elf Bar-ellenző minden bizonnyal felsóhajtott június végén, amikor az Európai Bizottság közleményében azt írta, hogy az EU-s tagállamokban jelentősen megnőtt a dohányhevítéssel működő e-cigik eladása, amit a Bizottság egy nemrég készített tanulmánya is bizonyít: ezzel pedig terítékre került egy olyan javaslat, ami háttérbe szorítaná az ízesített, hevített dohánytermékeket. Bár a hírt több sajtóorgánum is úgy hozta le, hogy ezzel vége az Elf Bar-érának, eltűnik Európából a manórudi, ez mégsem igaz. Mint azt az Európai Bizottság kérdésünkre jelezte:

úgy tűnik, hogy az „ELF BAR vape” néven hivatkozott termék nem dohánytermék, hanem olyan e-cigaretta, amelyet az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem érint.

Kövess minket Facebookon is!