A brain freeze vagy köznapi angolszász nevén a fagylalt-fejfájás (rossz magyar fordításban mondjuk, hogy agyfagyás) egy rövid ideig tartó erős fájdalom homloktájon vagy a fej tetején, amit leggyakrabban a fagylalt, általánosságban pedig bármilyen túl hideg étel vagy ital okoz. Azokat, akik ínyenc módjára lassan hagyják elolvadni a szájukban a fagylaltot, kevésbé fenyegeti ez a veszély, mint a habzsolókat. Utóbbiakra – kánikulában pláne – jobban leselkedik ugyanis a fagylalt-fejfájás. A sok kutatás ellenére a jelenséget még nem igazán tudják hova tenni a tudósok, de az elég valószínű, hogy segíthet a migrén kezelésében.
Sokáig nem volt világos, mi is történik a világ egyik legvidámabb tevékenysége, a fagyizás közben fellépő hirtelen, kellemetlen fejfájás során. Egy ideig azt hitték, hogy az erek ilyenkor összehúzódnak és görcsössé válnak az agyban. Jelenleg már inkább az ellenkezőjét gondolják, miszerint a fájdalmat az okozza, hogy az agyban lévő erek a hideg ingerre adott válaszként hirtelen kitágulnak.
Hirtelen jött hideg riadó az agynak
Az agy hőingadozásra érzékeny szerv, folyamatosan fenn kell tartani üzemi hőmérsékletét. Ha egy erős, váratlan hideg inger éri a szájpadlást és a garat felső részét, akkor jön a riasztás. Ennek eredményeként az erek kitágulnak, hogy elősegítsék a vérkeringést, és így a megfelelő hőmérsékleten (melegen) tartsák az agyat. A megnövekedett véráramlás nyomást gyakorol a környezetre, és ez hirtelen jelentkező, szúró fájdalomhoz vezet.
Részletesebben és tudományosabban: „Hogy meleg vér kerüljön az agy belső szöveteibe, és fennmaradjon az agy megfelelő hőmérséklete, megnöveli a vérátáramlást az elülső agyi artériában, az arteria cerebri mediában. (Hasonló önvédelmi mechanizmus játszódik le az arcbőrön, amikor a hideg ”pirosra csípi„ azt: a hajszálerek megtelnek vérrel, hogy felmelegítsék az erősen lehűlt területet.) A fejfájást az agyi véredények kitágulása, az agyszövetet érő fokozott nyomás okozza, és ez a fájdalom akkor enyhül, amikor az értágulás megszűnik, az erek ismét normál méretűvé húzódnak vissza.”
Ez legalábbis az elmélet, amelyet kísérletekkel is igyekeztek alátámasztani: néhány évvel ezelőtt a tudósok önkéntes tesztalanyokat kínoztak úgy, hogy szívószállal jeges vizet itattak velük, és arra kérték őket, hogy a vízzel alaposan öblítsék le a szájpadlásukat. Eközben speciális műszerekkel vizsgálták, mi történik az agyukban. Amint a kísérleti alanyok fájdalmat éreztek, fel kellett emelniük a kezüket, amint elmúlt a fájdalom, leereszthették. A tudósok azt tapasztalták, hogy a hideg hatására az agyban – az elülső artérián át – megnövekedett a véráramlás, majd jelentkezett a fájdalom. Amint az artéria összehúzódott, a fájdalom is megszűnt.
A jelenség amúgy minden, csak nem demokratikus: ahogy egy szemléletes videó is mutatja, egyesek rendszeresen szenvednek tőle, míg mások akár meg is dönthetik a fagyievés gyorsasági világcsúcsát, akkor sem történik a fejükben semmi.
Ráadásul a kutatások azt is megmutatták, hogy földrészenként nagy az eltérés: míg az amerikaiak 37 százaléka érintett, addig a dán felnőtt lakosság körében ez az arány 15 százalék körüli. Annyi biztos, hogy akik a brain freeze-zel bajlódnak, más rejtélyes fejfájástípusra is hajlamosabbak, például a migrénre – és vice versa. Mindezek miatt a Harvard Medical School tudósai, akik a fagylalt-fejfájás okait vizsgálták, úgy vélik, hogy eredményeik megnyithatják az utat a különböző fejfájástípusok, például a migrénes fejfájások vagy az agyi sérülések okozta fájdalom hatékonyabb kezelése előtt.
Nem kell lemondani a fagyiról, csak okosan kell fogyasztani
Öröm az ürömben, hogy az érintetteknek sem kell lemondaniuk a fagyiról, a brain freeze általában mindössze csupán 20-30 másodpercig tart, és ha valaki a cikk elején felvázolt komótosabb fogyasztás mellett dönt és még a szájában felmelegíti a fagyiját, lehet, hogy többé nem is fog jelentkezni nála. Ha az illető erre képtelen, akkor már azzal is sokat segíthet magán, ha két kanál fagyi között hagy egy kis időt, hogy a garatja és a szájpadlása kissé újra átmelegedjen.
