2022. június 22. – 04:57
Furcsa történet kötődik a Kanada és az Egyesült Államok határán található Szent Lőrinc-folyó két szigetéhez: elég sok cikk állítja, hogy a két sziget közötti, nagyjából 10 méteres fahíd a világ legrövidebb nemzetközi, tehát két országot összekötő hídja. Plusz csavar a sztoriban, hogy a kanadai szigeten álló lakóház és a hozzá tartozó, ám amerikai szigeten található kert között kínál átjutást. Magyar szempontból még extrábbá teszi a történetet, hogy a hídon a két oldalt jelölő kanadai és amerikai lobogó mellett ott van a piros-fehér-zöld, vagyis a magyar zászló is.
A dolog semelyik irányból nézve nem ennyire egyszerű, úgyhogy nézzük is részleteiben. Kezdjük ott, hogy a kérdéses híd nem a világ legrövidebb nemzetközi hídja, pontosabban már nem az, de eredetileg az volt.
Az Egyesült Államok határait először az amerikai függetlenségi háborút lezáró 1783-as párizsi békében határozták meg, de nyilván a terjeszkedéssel időről időre felül kellett vizsgálni a határvonalat, ahol változott a helyzet. A keleti part közelében, Kanada felé nem nagyon volt terjeszkedés, a határt így is odább tolták pár alkalommal. Ez történt 1967-ben is, és ez okozza azt, hogy már nem beszélhetünk két országot összekötő hídról.
Ezer sziget, de nem öntet
A Szent Lőrinc-folyón rengeteg sziget található. Ahhoz, hogy valami hivatalosan is sziget lehessen, több feltételnek is meg kell felelnie, például méretelőírásnak, illetve annak, hogy az adott földdarabnak egész évben ki kell bukkannia a vízből. Ezek alapján szinte lehetetlen pontosan megmondani, hány sziget is van a folyóban, az viszont biztos, hogy valahol ezer és kétezer között, az utóbbihoz közelebb. Van becslés 1793-ról, 1838-ról és 1692-ről is. Az viszont biztos, hogy a történetünkben szereplő két földdarab hivatalosan is sziget, méghozzá a Zavikon sziget és a Kiwa sziget.
Ezek hiába találhatók egymástól pár méterre, 1967-ig két külön országhoz tartoztak. Normál esetben ez senkit nem érdekelt volna, csakhogy 1902-ben egy Elmer Andress nevű vállalkozó házat épített a nagyobbik szigetre, és miután nem volt elég helye a veteményesnek, átterjeszkedett a közeli földdarabra is. Hogy ne kelljen csónakba ülnie minden egyes kapáláskor, egy 10 méteres hidat ácsoltatott a két sziget közé.
Amint híre ment a dolognak, a korabeli lapok felkapták a sztorit, mondván, ez a világ legrövidebb nemzetközi hídja, és minden okuk meg is volt erre, hiszen nem mindennapi, hogy miközben valaki a házából a kertjébe megy, valójában egy szomszéd országba jár át. A tulajdonos rá is játszott a dologra azzal, hogy mindkét szigeten felállíttatott egy zászlórudat. Az egyiken amerikai zászló lobogott, a másikra a Brit Birodalom színei kerültek – majd ezt 1931-ben lecserélte a kanadai zászlóra, amikor Kanadának nagy késéssel, de lett önálló zászlaja. Minderről korabeli képeslapok is tanúskodnak.
A híd médiaszereplésének a már említett 1967-es határmódosítás vetett véget, amikor 140 méterrel délkeletre került a két országot elválasztó határvonal – így azóta már mindkét sziget Kanadához tartozik.
De mit keres ott a magyar zászló?
A tulajdonos hagyománytiszteletből továbbra is felhúzta a két lobogót, sőt a két zászló idővel a hídra is felkerült. Amikor 1976-ban a ház, és vele a két sziget is gazdát cserélt, a szokás megmaradt, sőt bővült is.
A házat egy bizonyos Donald Rickerd vette meg, aki magyar származású feleségével, Julie Rékai Rickerddel költözött be a házba. Julie Rickerd anyja, Desider Katalin 1921-ben Budapesten született, majd férjével, dr. Rékai János sebésszel 1948-ban hagyta el Magyarországot. Előbb Párizsba, majd Kanadába mentek – Rékai Kati itt eleinte a The Hungarian Show című rádióműsor készítésében vett részt, majd a Kaleidoszkóp című angol–magyar kulturális folyóirat mellett dolgozott, közben egyre jobban elmélyült az írói életben. Dolgozott a Kanadai Írószövetség külügyeinek vezetőjeként, majd egy húszkötetes gyerekkönyvsorozattal vált igazán ismertté.
Forrás: Falanszter blog | Atlas Obscura
