Negyvenméteres fákból álló ősi erdőt fedeztek fel egy víznyelő mélyén Kínában

Kínai barlangkutatók csoportja egy közel kétszáz méter mély víznyelőt fedezett fel májusban az ország déli részén, Kuanghszi-Csuang tartományban. Az expedíció tagjai száz métert ereszkedtek le a víznyelő oldalán, majd több órán át gyalog mentek egyre mélyebbre, mígnem elérték az óriási üreg alját.

A víznyelő fenekén egy negyven méter magas fákból és vállig érő aljnövényzetből álló ősi erdőre bukkantak. Az expedíció vezetője, Csen Li-hszi szerint nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy eddig felfedezetlen, a tudomány által még nem leírt növény- és állatfajok élnének a víznyelőben. A tudósok szerint a felfedezett erdő egy olyan ősi erdő, amit valószínűleg sosem zavart meg az emberi tevékenység, ennélfogva érintetlen ökoszisztémának tekinthető.

Csang Jüan-haj, a Kínai Földtani Intézet Karsztgeológiai Intézetének kutatója azt mondta, hogy a Ping'e falu közelében talált víznyelő 192 méter mély, a belseje 306 méter hosszú, az aljánál 150 méter széles, a térfogata pedig meghaladja az ötmillió köbmétert. Ezen paraméterek alapján ez a víznyelő a nagyobbak közé sorolható. Hozzátette, hogy a víznyelőre egy Vu nevű barátja talált rá először, aki műholdas felvételek segítségével határozta meg a karsztjelenség valószínű helyét. Csang ezután elment a területre, hogy megerősítse Vu feltételezését, majd miután kiderült, hogy tényleg ott van a víznyelő, hivatalos expedíciót szervezett a megfelelő feltárásra.

George Veni, az Amerikai Barlang- és Karsztkutató Intézet igazgatója szerint nem meglepő a felfedezés, ugyanis Dél-Kína karsztos vidékén rengeteg ehhez hasonló víznyelő alakult ki, amelyeket mandarin nyelven „tiankengnek”, azaz „mennyei gödörnek” neveznek. Hozzátette, hogy ezek a felszíni karsztjelenségek az alapkőzet feloldódásával alakulnak ki, amikor az enyhén savas esővíz átszivárog az alapkőzet repedésein, és lassan alagutakká, majd üregekké tágítja azokat. Ha pedig egy ilyen föld alatti üreg elég nagyra nő, a mennyezete fokozatosan beomolhat, hatalmas víznyelőket hozva ezzel létre.

A Vietnámmal határos Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület ismert a lélegzetelállító karsztképződményeiről, víznyelőkről, sziklaoszlopokról és természetes hidakról, amelyek miatt a régió kiérdemelte az UNESCO Világörökségi terület címét.