Bár lustának tűnnek, sokszor nem azok, csupán a munkájuktól és annak körülményeitől félnek. Ami valakinek egy újabb unalmas szerdai értekezlet, az egy ergofóbiás embernek maga a pokol.
A definíció szerint az ergofóbiában szenvedők indokolatlan szorongást éreznek a munkahelyi környezet iránt, még akkor is, ha tudják, hogy a félelmeik irracionálisak. A szóösszetétel szétbontva pontosan leírja, miről is van szó, a görög ergophobia szó eredete: ergon = munka, phobos = félelem.
A fóbiák többnyire olyan típusú félelmek, amelyek rendszeresen és legtöbbször reális fenyegetettség nélkül, ártalmatlan kiváltó ok miatt lépnek fel és keserítik meg az érintett ember életét. A fóbiás embernek már csak azért sincs könnyű dolga, mert folyamatosan ébernek kell lennie, és el kell kerülnie a fóbiája forrását, amely folyamatos szorongást okozhat nála. Dupla balszerencse, ha ez pont a munkája.
Az ergofóbiás emberek sokat elmélkedhetnek a munkahelyi kihívásaikról vagy a számukra negatív munkahelyi helyzetekről.
Ha tehetik, elkerülik a munka végzésének helyszínét és inkább máshol dolgoznak, ha pedig muszáj bemenniük, akár pánikreakciókat is mutathatnak bizonyos élethelyzetek, egyes személyek, de akár egy-egy munkához köthető helyszín miatt is.
Tarthatnak egyebek mellett attól is, hogy a munkahelyükön nekik semmi nem fog sikerülni; vagy attól, hogy nem tudják befejezni a munkájukat.
Az ergofóbiás ember fizikai tünetekkel is jelzi, hogy valami nem oké, ezek a tünetek pedig elég változatosak:
- izzadás
- elvörösödés
- remegő kezek
- szédülés, rosszullét
- szájszárazság
- gyors szívverés, szívdobogás
- általános nyugtalanság
- pánikroham
Itt pedig néhány személyiségjegy és jellemző, ami a megfigyelések szerint gyakran megjelenik az ergofóbiás embereknél:
- alacsony önértékelés
- a kritikától, kudarctól való erős félelem
- generalizált szorongásos betegség
A különösen érzékeny és szorongó embereknél amúgy is erősebb a fóbiák kialakulásának kockázata. Gyakori, hogy a legtöbb szorongásos fóbiával élő ember szégyenérzetből, félelemből vagy stratégiai megfontolásokból nem beszél arról, mivel küzd a hétköznapokban. És azért is titkolózik, mert
nem szeretne megrögzött munkakerülőnek tűnni.
Hol jelenhet meg leginkább?
A különböző munkahelytípusok közül azok ágyazhatnak meg leginkább az ilyen félelmeknek, ahol magas a foglalkozási stressz, túl erős a kontroll, túlságosan nagy követeléseket támasztanak a munkavállalók felé vagy a munkájuk nagy felelősséggel jár (pl. orvosok, egészségügyi dolgozók, segítő tevékenységet végzők). És vannak olyan szakmák is, ahol az emberre – a munkája jellegéből fakadóan – munkavégzése közben sok ember figyelme irányul – ilyen a szolgáltató szektor több területe, a tanár vagy a színházi színész hivatása. Olyankor is felütheti a fejét, ha egyszerűen csak rossz a munkahelyi légkör, vagy gyakoriak a konfliktusok a kollégák és/vagy a főnökök között.
Azoknak, akik különböző okok miatt nem szeretnek bejárni a munkahelyükre, az otthoni munkavégzés látszólag megváltás, hiszen így el tudják kerülni a konfliktusokat és a kellemetlen helyzeteket. A szakemberek szerint ugyanakkor hosszútávon nem ez lesz a kiút,
a home office ugyanis csak az elkerülő viselkedést segíti elő, a félelmek továbbra is megmaradnak.
Nem kiégés és nem covidszorongás
A munkahelyi fóbia ugyanakkor nem azonos a kiégéssel, bár nem is teljesen független tőle. A kiégést ráadásul eleinte nehéz felismerni, és az érintettek ha fel is ismerik, legtöbbször elhessegetik maguktól. Összemosni a két fogalmat pláne nem szabad; egy alapos diagózis viszont jól meg tudja különböztetni a kettőt. És úgy általában: a fóbiák leghatékonyabb kezelése a terápia.
Ráadásul a világjárvány időszaka szépen megmutatta a négy fal közti huzamosabb munkavégzés káros hatásait, különösen az olyan embereknél, akik amúgy is elszigetelten és magányosan éltek. Az arra hajlamosaknál a covidszorongás fel is erősíthette a munkafóbiát, és jó ürügy volt (és még most is az) arra, hogy szépen begubózzon, aki arra hajlamos. A begubózás lehet a közös halmaz, az ergofóbia mégis teljesen más, mivel a munkahelyre vagy a munkakörnyezetre irányul, míg a covidszorongás sokkal kollektívabb érzés, Nem szabad összekeverni az ergofóbiával, ahogyan a notórius munkakerülést és a lustaságot sem.
Források: Saturday Evening Post, Kununu.com