Nem, Bob Marley híres száma nem arról szól, hogy ha nincs nő, akkor nincs sírás

2022. május 20. – 05:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Még külön Wikipédia-szócikke is van annak, hogy az osztrák Opus zenekar Live is life című dalának egyik sorát magyarok ezrei hitték valami teljesen másnak. Vannak olyan dalok, amelyeknek egy-egy sorát értették félre, és olyanok is, amelyeknek a teljes mondandóját. Az internet óta sokkal könnyebb tájékozódni az ilyen esetekben, mégis előfordulnak még akkora benézések, hogy az ember csak pislog. Nemrég például a Facebookon elém került a korábban még a Gattyán-párt képviselőjelöltjeként indult Janicsák István és a Z'zi Labor száma, a No Woman, No Cry. Mint később utánanéztem, ez nem is csak egy szimpla Bob Marley-feldolgozás, hanem egy korábbi Z'zi Labor-feldolgozás újrafeldolgozása – mintha valaki kétszer rakná be a sütőbe a mirelit pizzát.

Most hagyjuk is azt, mennyire katasztrofálisan ócska maga a feldolgozás, sokkal érdekesebb az, hogy 2022-ben vannak egyesek, akik még mindig nem vették a fáradságot, hogy legalább utánanézzenek annak, miről is szól valójában Bob Marley egyik leghíresebb száma. Janicsák feldolgozásában a verze rögtön úgy kezdődik:

„Asszony nélkül élek, gondom semmi nincs,
Otthon senki nem vár engem.
Játszom egy gitáron mégis néha fáj,
Vacsorát senki nem csinál”.

Janicsák dala a tökéletes példája annak, mi történik akkor, ha egy előadó nem néz utána a kontextusnak, és a hiányos angoltudására támaszkodva mindössze egy dalcím alapján értelmez egy számot. A dal későbbi részeiben is vannak parádés mondatok („néhanap hiányzik nekem az asszony, hogyha sír”), és az külön bravúr, hogy az eredeti feldolgozáshoz (tudom, oximoron) készült videót még angolul is feliratozták, hogy azok is értsék a dal abszolút félreértését, akik egyébként beszélnek angolul.

Talán még ennél is ismertebb példa a Sub Bass Monster 1999-es debütáló lemezén található Nincs nő, nincs sírás című szám, aminek a klipjét Antal Nimród rendezte, és részben ennek a dalnak is köszönhette a gyulafirátóti rapper, hogy az ezredforduló környékén szabályosan berobbant a magyar könnyűzenébe.

Sub Bass Monster mellett szóljon, hogy amíg Janicsák egy ócska sramli szintjén dolgozta fel a reggae-klasszikust, neki sikerült legalább zeneileg újraértelmeznie a dalt, és egy funkys hiphopszámot csinálni belőle úgy, hogy kevésbé gyakorlott hallgatók fel sem ismernék, milyen dal ihlette. Viszont ő is elkövette azt a bődületes hibát, hogy félreértelmezte Bob Marley eredeti dalszövegét, és ő is arra húzta fel az egészet, hogy azok az átkozott nők, mennyire rossz velük együtt élni, de aztán legalább ennyire rossz, ha már nincsenek velünk. Mondjuk, ezt sikerült enyhén prosztó, passzív-agresszív módon tálalni a maga idejében:

„Nem lehet így élni, mondtam is: hé, bébi,
Ha nem tetszik a program, akkor most már lehet lépni.
Frankó vagy az ágyban, de itt megáll az egész,
Még csiszolsz rajta egy picit, és ebből simán megélsz.”

Szó se róla, felületes hallgató valóban könnyen hiheti azt, hogy a No Woman, No Cry azt jelentheti, hogy nincs nő, nincs sírás. A valóság azonban az, hogy Bob Marley híres dala egyáltalán nem erről, sőt majdnem a teljes ellenkezőjéről szól. Ahogy Aston „Family Man” Barrett, Bob Marley zenekarának, a Wailersnek a basszusgitárosa az NME-nek is elárulta 2012-ben,

a No Woman, No Cry az önálló nők balladája, akik nem függnek semmilyen férfitól, és olyan erősek, mint egy oroszlán.

A félreértés abból adódhat, hogy a cím tükörfordítása valóban azt jelentheti, amire Janicsák István vagy éppen Sub Bass Monster gondolt. Csakhogy a Jamaicában beszélt patois nyelvjárásban a „no” nemcsak nemet jelenthet. Ebben a konkrét esetben a dalcím nemzetközi angolban úgy nézne ki, hogy „Woman, Don't Cry”, vagyis „Nő, ne sírj”. Az első „no” valójában noszogatás, felszólítás, olyasmi, mintha azt mondanánk, hogy „héj”. A második „no” pedig a „don't” akar lenni helyi szlengben, vagyis nem azt mondja Bob Marley kissé magyartalanul, hogy nincs sírás, hanem felszólít, hogy ne sírj.

Ha valaki igazán elmélyül a szövegben, azt is észreveheti, hogy a dal még csak nem is feltétlenül olyan nőknek szól, akikhez az előadót romantikus szálak fűzik, hanem ugyanúgy értelmezhető az anyák esetében. Marley visszagondol a régi időkre, amikor jó emberekkel találkoztak, jó barátokat ismertek meg és vesztettek el, illetve amikor együtt csináltak kukoricakását. A dalban Marley arra utal, hogy valószínűleg elhagyja a gettót, ahol a nőnek (lehet ő anya, feleség, lánytestvér, bárki) erősnek kell lennie, és nem hagyhatja, hogy ez a környezet később lehúzza magával.

A dalban egyébként nemcsak az az érdekes, hogy világszerte teljesen félreértelmezik. A dalszerzők között szerepel egy bizonyos Vincent „Tartar” Ford, aki rengeteget segített a fiatal és nagyon szegény Marley-nak fiatalkorában. Hiába volt Marley majdnem az összes számának a dalszerzője és szövegírója, rengeteg hasonló példa létezik, hogy barátok, ismerősök és más zenekartagok vannak feltüntetve szerzőként. A legenda szerint azért, mert a hetvenes években Marley-nak komoly gondja akadt a kiadójával, és félt attól, hogy nem fogja tudni beszedni rendesen a számokért járó jogdíjat, ha csak ő van feltüntetve. Egy másik elmélet szerint azért is döntött így, mert így akart állandó bevétellel segíteni azokon a szegény, rászoruló ismerősein, akiket kedvelt, akik sokat segítettek neki, és akik később is szegénységben éltek.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!