Ugyanabból az irodaházból indult a Logitech, a Google és a PayPal is

A startupok Mekkájában, a Szilícium-völgyben áll egy kicsi, jellegtelen, ám annál különlegesebb irodaház, ami egykor olyan induló garázscégeknek adott otthont,

mint a Logitech, a Google és a PayPal, amelyek aztán a techipar megkerülhetetlen óriásaiként költöztek ki onnan.

Az ingatlan tulajdonosa, a perzsaszőnyeg-kereskedőből lett befektető, Saeed Amidi szerint szerencsét hozó karma lengi körül az átlagosnak tűnő épületet, amelynek földszinti üzlethelyiségeiben jelenleg egy T-Mobile üzlet és egy kínai teázó üzemel, az emeleten pedig irodák vannak kialakítva.

A Stanford Egyetem közelében, a University Avenue 165. szám alatt álló kis kétszintes irodaépület első híres bérlője a világ egyik legismertebb perifériagyártója, a Logitech volt. A cég ötlete 1976-ban született a Stanford Egyetemen, ahol a svájci Daniel Borel és az olasz Pierluigi Zappacosta életre szóló barátságot kötöttek, amelyből később üzleti szövetség is lett. Egy olasz mérnökkel, Giacomo Marinivel kiegészülve 1981-ben alapították meg vállalkozásukat a svájci Apples-ban.

Kezdetben tanácsadással és szoftverfejlesztéssel foglalkoztak, első nagyobb munkájukat a Ricoh-tól kapták. Megvalósíthatósági tanulmány kellett készíteniük egy grafikus szerkesztőprogram kifejlesztéséről. A tervet 1982 januárjában mutatták be a Ricoh vezetőségének, akik megvették az ötletet, beleegyeztek a projekt továbbvitelébe, és megbízták a Logitech csapatát a szoftverfejlesztés nagy részével. Röviddel ezután az alapító trió megnyitotta a Logitech első amerikai irodáját a kaliforniai Palo Altóban, hogy közel legyenek a Ricoh fejlesztési részlegéhez. Ez volt a University Avenue 165. Még ebben az évben piacra dobták a P4-es egeret, a vállalat első hardvereszközét, ami után egyre inkább a perifériákkal kezdtek el foglalkozni. Négy évvel később már Tajvanon terjeszkedtek.

1986 decemberében az iráni származású Amidi család tulajdonába került az épület. A családnak jól menő vállalkozásai voltak Iránban, az ország egyik leggazdagabb családjának számítottak, amikor az iszlám forradalom idején mindenüket hátrahagyva elmenekültek, és 1979-ben Kaliforniában telepedtek le. Amidiék itt is vállalkozni kezdtek, perzsaszőnyegboltot nyitottak Palo Altóban, remélve, hogy hasznot húzhatnak a környék gazdag lakóiból. A számításuk bejött. a családi cégük szépen gyarapodott, olyannyira, hogy az ingatlanbizniszbe is belevágtak, és megvették a központi fekvésű University Avenue 165.-öt.

1999 márciusában a Google alapítóit, Larry Page-t és Sergey Brint egy „kiadó” tábla csábította az épületbe, amelyen néhány korábbi bérlőt, például a Logitechet is megemlítették. Amikor a Google beköltözött az épületbe, még csak hat alkalmazottjuk volt, ám fél évvel később már el is költöztek innen, mert kinőtték az irodát. Ennél is fontosabb változás volt ebben a hat hónapban, hogy a vállalat befektetőket szerzett a Szilícium-völgyben, és megkötötték az első nagy partneri szerződésüket a Netscape-pel.

A dotkomlufi időszakában sok Palo Altó-i főbérlő kaució helyett inkább részesedést kért a bérlőik üzletéből. Így volt ezzel Saeed Amidi és üzleti partnere, Pejman Nozad is, aki szintén Iránból menekült el, és Amidiék szőnyegboltjában kapott állást. A Google után a PayPal volt az irodaház következő híres bérlője, amivel Amidiék megcsinálták a szerencséjüket. 2002-ben, kevesebb mint két évvel azután, hogy kinőtték a University Avenue 165.-öt, a PayPal részvénytársasággá alakult, és az eBay 1,5 milliárd dollárért felvásárolta őket. Az üzleten Saeed Amidi milliókat keresett, amit aztán visszaforgatott a startupok világába. Létrehozta saját kockázatitőke-befektető vállalkozását, amivel kezdő vállalkozásokba szállt be.

Amidi és Nozad a Palo Altótól délkeletre fekvő Sunnyvale-ben létrehozták a Plug and Play Tech Centert, egy háromszintes, 150 000 négyzetméteres startup-inkubátort, ahol irodahelyiségeket és más kényelmi szolgáltatásokat kínálnak kezdő vállalkozásoknak. Így már korán rálátást nyernek az induló cégekre, amelyekbe még azelőtt befektethetnek, hogy a piac felfigyelt volna rájuk. Az általuk létrehozott Amidzad nevű befektetési alap mintegy 40 vállalatot támogatott 25 ezer és 1 millió dollár közötti összegekkel.