Perzsa nők ezrei alakíttatják évtizedek óta az orrukat, hogy pont a legperzsább arcvonásukat tüntessék el, és nyugatiasabbá váljon a megjelenésük. Az önkéntes orrnyereg-korrekció egyáltalán nem múló hóbort, Teherán az orrplasztika-világ fővárosa. De mi ezzel pontosan a cél?
Teheránban és iráni nagyvárosok utcáin sétálva gyakran lehet látni csinos nőket stílusosan elrendezett hidzsábban (a nők haját eltakaró fátyol), drága napszemüvegben és olyan kiegészítővel, ami mélyebb magyarázat nélkül nem igazán értelmezhető: feltűnő ragtapasszal az orrnyergükön. Elsőre erről a nők elleni erőszakra asszociálhat az egyszeri turista, esetleg a focisták '90-es években elterjedt légzéskönnyítő tapaszára; pedig a ragtapasz valójában egy státusszimbólum, a társadalmi hovatartozás üzenőtáblája.
A ragtapasz üzenete hasonló, mint nálunk egy jó nagy SUV-é: azt hirdeti, hogy tulajdonosa vagyonos családból származik. A család pedig megengedheti magának, hogy a női családtag orrműtéten essen át.
A ragtapasz így nemcsak szimbólum, hanem – gyakori értelmezések szerint – reményteljes ígéret arra, hogy viselője könnyebben talál magának jól szituált férjet.
De van itt még egy duplacsavar: beszámolók szerint olyanok is büszkén és hosszan viselik a plasztikai műtétek után jellemző kötéseket és tapaszokat a nyilvánosság előtt, akikhez valójában soha nem ért sebészkés – így ez csak egy trükk, hogy a jómód látszatát keltsék. Olyasmi, mint egy hamis Rolex óra.
Lakosságarányosan Iránban végzik el a legtöbb orrplasztikát a világon.
Becslések szerint ötször-hétszer annyi ember alakíttatja át az orrát, mint Amerikában – magyar adatról nem tudunk, a KSH nem tartja számon a magyar orrplasztikákat. A ‘70-es, ’80-as években még luxusnak számított ez a beavatkozás, és minden plasztikai sebésznek megvolt a maga kedvelt orrstílusa, de ma már katalógusokból lehet kiválasztani a kívánt orrot. A teheráni Etemad nevű lap szerint a regisztrált kozmetikai műtétek száma országszerte meghaladja az évi 200 ezret, és már külföldről is érkeznek Teheránba orrturisták.
Nagyjából az 1979-es forradalom óta vált Teherán fokozatosan a világ orrplasztikai fővárosává. Ekkor döntötték meg a sah uralmát, és került hatalomra a Homeini ajatollah által vezetett síita teokratikus rezsim. De hogyan lehetséges, hogy épp egy muszlim vallási vezetők befolyása alatt álló országban virágozott fel ekkora mértékben az orrnyereg-korrekció?
Arccal a külvilág felé
Többféle válasz is lehetséges. Az egyik legkézenfekvőbb, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság nem kritizálta az efféle szépészeti beavatkozásokat. A ’80-as években az ajatollah jóváhagyta az orrplasztikát, utalva a Hadíszra, miszerint isten szép, és szereti a szépet – miközben a hétköznapi élet több területére szigorú szabályokat vezetett be. Másrészt Iránban a perzsa kultúra erősebb hatással van az emberek életvitelére, mint az iszlám vallás, és ott a szépség minden formája évszázadok óta meghatározó téma. Így egész logikusnak tűnik az a magyarázat is, hogy mivel az iszlám szabályozás miatt a nők számára kötelező a hidzsáb, amely csak az arcot hagyja szabadon; roppant mód felértékelődtek a szemek, az orr és az ajkak. Az iráni nők így az arcukba adnak bele apait-anyait (vagy ha a gének ezt nem teszik lehetővé, akkor épp az apai-anyai örökségtől szabadulnának), ami önreprezentációjuk legfontosabb felületévé vált.
Más nézetek szerint az igazi okok inkább oda vezethetők vissza, hogy az irániak évtizedek óta erős kulturális kapcsolatokat ápolnak Európával, az európai életstílus pedig sok perzsa ember számára követendő etalon. Ráadásul a perzsa nők vonásai egyáltalán nem állnak távol az európai szépségideáltól: mandula alakú szemek, szép, íves szemöldök és az európai nők arcát idéző arcvonások.
Az orr az egyetlen kakukktojás, melyet gyakran feltűnő púp ékesít, és néha hajlamos nagyra nőni. Nem véletlen hát, hogy épp az egyedi, perzsa orrpúp eltávolíttatása lett ennyire kívánatos.
Mivel ezért sok fiatal nő hajlandó akár adósságok árán is kés alá feküdni, „az orrplasztika egyfajta iráni beavatási szertartássá vált” – hangzik a Vice magazin néhány évvel ezelőtti cikkének hangzatos megállapítása.
A 2010-es évektől már nemcsak a leggazdagabbak passziója ez: irodai alkalmazottak, bolti eladók, egyetemisták, tinédzserek és egyre több férfi kuporgatja össze többhavi fizetését, hogy a számára legmegfelelőbb orral léphessen ki az utcára.
Félresikerült műtétek persze előfordulnak. Főleg, miután sok olyan orvos is meglátta az orrmániában rejlő bizniszt, akinek nincs megfelelő képesítése, és például a szájsebészetről nyergelt át az orrplasztikára. Ők rendszerint alacsonyabb tarifával dolgoznak, mint a specialisták, cserébe nagyobb a rizikó, hogy visszafordíthatatlan károkat okoznak a páciens arcán. Más orvosok szerint ez az eltúlzott szépségmánia lassan mentális betegséggé válik Iránban. Bár lehet, hogy épp a koronavírus-járvány akasztja meg a folyamatot, hiszen
a maszkból bajosan látszik ki a ragtapasz, még ha az orrnyereg legtetején csücsül is a gazdája vagyoni helyzetével kérkedve.
