A világ legértékesebb kitüntetése 174 gyémánttal van kirakva, és 3 milliárd forintot ér

174 darab tizenhat karátos gyémántszem, öt darab szintetikus rubinkő, némi platina, ezüst és arany – csupán ennyiből áll a Szovjetunió valaha volt legmagasabb rangú kitüntetése, a Győzelem-rend, ami a világ egyik legritkább, egyben legdrágább kitűzője is. A rendet (elméletileg) azok a hadvezérek és marsallok kaphatták meg, akik a legtöbbet tettek a Vörös Hadsereg győzelméért. Adományozásának története során mindössze 17 embernek ítélték oda, Sztálinnak kétszer.

A Győzelem-rend megalapításáról a második világháború első nagy szovjet győzelme, az 1942 júliusától 1943 februárjáig tartó sztálingrádi csata után döntöttek. Sztálingrád előtt a Vörös Hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett el a Nagy Honvédő Háborúban. Hogy a védelmi népbiztosként tevékenykedő Sztálin erősítse a fegyelmet a hadseregben, 1942. július 28-án kiadta a 227. számú rendeletét, amit a szovjet tömegpropaganda az „Egy lépést se hátra!” címmel titulált.

A rendelet büntetőzászlóaljakat hozott létre, amelyeket a hadszíntér legveszélyesebb szakaszaira vezényeltek. Ezeket a zászlóaljakat azokkal a katonákkal töltötték fel, akik korábban megpróbáltak dezertálni, de elfogták őket. Sztálin azonban azt is megértette, hogy hadvezéreit nem tudja pusztán félelemmel motiválni, ezért 1942–1943-ban több, a katonai parancsnokoknak szánt kitüntetés megalkotását is kezdeményezte. Ezeket a kitüntetéseket korábbi nagy orosz katonai vezetőkről, például Szuvorovról és Kutuzovról nevezték el.

A legmagasabb kitüntetésnek a Győzelem-rendet szánták, amelyen az első tervek szerint Lenin és Sztálin arcképei szerepeltek volna. Ezt a változatot 1943 júliusában, a kurszki csata napjaiban mutatták be Sztálinnak, aki nem volt elragadtatva a látottaktól. Újraterveztette az egészet, és elrendelte, hogy a Kreml falai, a Lenin-mauzóleum és a Szpasszkaja torony kerüljön a kitüntetés előlapjára, arany babér- és tölgylevelekkel körbefonva. Az ötágú vörös csillagot formázó, platinából készült kitüntetés átmérője 72 milliméter, a súlya 78 gramm, a csillag sugarait 174 gyémántszem díszíti, a csillag vörös része pedig rubinkőből van. A Győzelem-rend kitüntetés mai becsült értéke 10 millió dollár körül lehet, ami bő 3 milliárd forintot jelent.

Sztálin az Alekszandr Kuznyecov festőművész által készített új változatot 1943 novemberében hagyta jóvá, ami után elkezdődhetett a gyártás. A munkát a moszkvai ékszer- és óragyár szakembereire bízták, kezdetben 30 példánnyal számoltak, amihez összesen 5400 darab gyémántszemet, 1500 rubindarabkát és kilenc kilogramm platinát biztosítottak a számukra. Mivel a természetes rubindarabok színárnyalata eltért egymástól, ez elrontotta volna az összhatást. A kitüntetés foltosnak tűnt volna, ami megengedhetetlen a Szovjetunióban, ezért aztán kénytelenek voltak mesterségesen előállított, szintetikus rubint használni.

Összesen 22 darab, kézzel gyártott Győzelem-rend készült el, amik közül kettőt sosem adományoztak oda, egyet pedig később visszavontak. Az első három érdemrendet 1944. április 10-én osztották ki, Georgij Zsukov és Alekszandr Vaszilevszkij marsallok mellett természetesen Sztálinnak is elsők között járt ez az elismerés, amit aztán 1945 júniusában újra megkapott. Rajta kívül Zsukov és Vaszilevszkij is kétszer kapta meg e Győzelem-rendet. Az elismerést öt nem szovjet személy is megkapta:

• Bernard Montgomery brit tábornagy,
• Dwight Eisenhower amerikai elnök,
• I. Mihály román király,
• Michał Rola-Żymierski lengyel marsall
• és Josip Broz Tito, a jugoszláv partizánok vezetője.

A kitüntetést 1945 után már csak egyszer ítélték oda, micsoda meglepetés: 1978-ban Leonyid Iljics Brezsnyev, a Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kapta. Hét évvel a halála után, 1989-ben visszavonták tőle az elismerést, mert úgy ítélték meg, hogy a rend odaítélése ellentétes volt a rend alapszabályával, ugyanis Brezsnyev a második világháborúban semmilyen döntő katonai hadműveletet nem hajtott végre. A kitüntetés posztumusz megfosztásáról szóló rendeletet Mihail Gorbacsov írta alá.

A kitüntetések többségét ma a Kremlben található Gyémánt Alap őrzi. I. Mihály román király kitüntetését a román királyi család gyűjteményében őrzik. Eisenhowerét a róla elnevezett kansasi múzeumban állították ki, Montgomery tábornok kitüntetése a londoni Birodalmi Hadtörténeti Múzeumban, Titóé pedig a belgrádi Jugoszláv Történeti Múzeumban látható.