Magyarországon az első új építésű körforgalmat 1990-ben adták át az 53-as és az 55-ös főutak találkozásánál, Kisszállás közelében, a körforgalmak száma azóta csak folyamatosan nő. A Magyar Közúttól megtudtuk, hogy az általuk üzemeltetett 32 ezer kilométernyi úton jelenleg 830 körforgalom található, amihez még hozzájönnek a belterületi, önkormányzatok által fenntartott utakon lévő körforgalmak.
Azonban nem minden földrészen ilyen népszerűek a körforgalmak, a tengerentúlról nézve inkább furcsa európai hóbortnak tűnik ez a forgalomszervezési megoldás. A főként észak-amerikai körforgalmakat számon tartó adatbázis szerint az Egyesült Államokban valamivel több mint hétezer körforgalom van, ezzel szemben a 18-szor kisebb területű Franciaországban harmincezernél is többet tartanak számon.
Néhány hete Kentucky államban adtak át egy új körforgalmat, az eredményt pedig el lehet képzelni: a SUV-ok, pickupok és teherautók összevissza, jobbról és balról is próbálták átvágni a gordiuszi csomópontot. Eközben egy pár állammal odébb egy város a teljes városarculatát a körforgalmakra építette, és valóságos brandet csináltak abból, hogy Amerikában ők építették a legtöbb körforgalmat.
A körforgalmak amerikai fővárosa
Az amerikai körforgalmak közel két százaléka egyetlen településre koncentrálódik, de nem valamelyik metropoliszról vagy az autógyártás (egykori) fellegvárváráról, Detroitról van szó, hanem egy kis kertvárostól. Amikor Indiana 1816-ban elnyerte az államiságát, akkor az új állam székhelyének megtervezéssel Alexander Ralston és Elias Pym Fordham földmérőket bízták meg. Ők a legújabb idők szellemében, a tervezőasztalon, körzővel és vonalzóval rajzolták meg Indianapolis tervrajzát. A White River folyó partján 1821-ben alapított város középpontja egy 86 méter magas veterán emlékmű, ami körül egy vöröstéglás burkolatú körforgalom található. Innen a város egyik beceneve, a Circle City.
Ettől a ponttól 20 kilométerrel északra kezdődik Carmel, egy családi házas övezet, ahol 1997 óta 138 körforgalom épült, így Amerikában itt a legmagasabb az egy főre jutó körforgalmak száma.
Ez leginkább James Brainardnak, a várost 1996 óta vezető republikánus polgármesternek köszönhető, aki az európai élményei hatására a fejébe vette, hogy a körforgalmak amerikai fővárosává változtatja Carmelt. Egyik választási ígérete volt, hogy felújítja a XIX. század óta szinte érintetlenül hagyott városközpontot, aminek része volt a lámpás kereszteződések átépítése is. A város térszerkezetének átalakításával egy új szolgáltatónegyed épült ki Carmelben, ami új munkahelyeket és még több lakót vonzott ide. A növekedés elképesztő mértékű volt, a kilencvenes évek közepén még csak 30 ezeren éltek Carmelben, ma pedig már a 100 ezret is meghaladja a lakók száma.
„Szerencsés voltam, hogy az oxfordi tanulmányaim során egy kis időt Angliában tölthettem, itt láttam először körforgalmat – ez 1981-ben volt. Nemrégiben pedig Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában és Németországban jártunk. A spanyolországi Mallorcán láttam egy olyan körforgalmas csomópontot, amelyet lemásoltunk, és kis módosítással felépítettünk itt. Európában sokkal nagyobb múltja van a járható, gyalogosbarát utcák kialakításának, mint nálunk” – mondta James Brainard a Deutsche Wellének.
Szerinte egy átlagos amerikai körülbelül 100 mérföldet vezet naponta, ami nagyjából két órát jelent. „Megpróbálunk ezen változtatni a közösségünkben, és lehetővé tenni, hogy az emberek inkább gyalogosan közlekedjenek. Amikor az emberekkel beszélgetek, gyakran hallok olyanokat, hogy »Ez olyan, mintha Európában lennék.«️ Sokat tanulhatunk Európától, és van értelme, hogy a városainkat olyan tervezési elvek alapján építsük, amelyeket évszázadok óta alkalmaznak.”
Biztonságosabb és olcsóbb?
Brainard előszeretettel hivatkozik különféle tanulmányokra, amik azt igazolják, hogy a körforgalmak jelentősen csökkentik a balesetek számát. A város honlapján elérhető statisztika szerint 2020-ban 154 közlekedési baleset történt a településen, amiben összesen 201-en sérültek meg. A város ezekkel az adatokkal szeretné azt bizonyítani, hogy más indianai városokkal összehasonlítva, lakosságarányosan náluk a legbiztonságosabb a közlekedés. Azonban az ilyen típusú, leegyszerűsített táblázatokat mindig érdemes némi fenntartással kezelni, de erre még később visszatérünk.
Az Indianai Egyetem 2019-es esettanulmánya szerint a körforgalmak építés óta Carmelben:
- javult a kerékpárosok és a gyalogosok közlekedésbiztonsága.
- 20 év alatt kereszteződésenként több mint 5000 dollár áramköltséget takarítanak meg.
- ráadásul a körforgalmak karbantartása sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint a lámpáké.
- a város optimista becslése szerint a jobb forgalomáramlással, a dugók csökkentésével minden egyes körforgalom évente körülbelül 24 ezer gallon benzin megtakarítást eredményez.
- ez több mint 120 körforgalom esetén, átlagosan 2,50 dollár/gallon árral számolva, több mint 7,2 millió dolláros megtakarítás jelent évente.
A kétezres évek elején az Autópályák Biztonságáért Felelős Biztosítási Intézet (Insurance Institute for Highway Safety, IIHS) megbízásából a torontói Ryerson Egyetem és a Maine-i Egyetem kutatói nyolc államban 24 körforgalom hatásait vizsgálták meg. Ők arra a megállapításra jutottak, hogy ezekben a körforgalmakban a korábbi időszakhoz képest mintegy 39 százalékkal csökkent a balesetek száma, a sérüléssel is járóké pedig 76 százalékkal. A súlyos sérüléssel vagy halállal végződő balesetek száma 90 százalékkal csökkent.
Az egyik szerző, Richard Retting szerint a körforgalmakat akkoriban nem a biztonság, hanem a forgalomáramlás javítása érdekében építették. Úgy véli, a kilencvenes években az amerikai kormányoknak még fogalmuk sem volt arról, hogy a körforgalmak biztonságosabbak lehetnek, de szerinte az idő múlásával az újabb és újabb kutatások ezt bebizonyították. Azt azonban elismerte, hogy a helyi önkormányzatoknak nem szabad pontosan ugyanazokat az eredményeket várniuk, mint amiket az országos tanulmányok mutatnak.
A körforgalmak másik oldala
A polgármester Brainard szerint a lakók eleinte szkeptikusak voltak a körforgalmakkal kapcsolatban, és időbe telt, mire megtanulták a használatukat. Bár a helyiek már hozzászoktak, az átutazóknak, akikből csak egyre több van, még mindig gyakran gondot okoznak. A város kelet-nyugati irányban átszelő, közel 15 kilométer hosszú Main Streeten például 16 körforgalom követi egymást.
Az Indianapolis Star hosszú cikkben foglalkozott a carmeli körforgalmakkal, és rávilágított bizonyos hátrányokra is. Az indianai közlekedési statisztikák alapján Carmel több forgalmas csomópontjában nemhogy csökkent, hanem nőtt a balesetek száma, miután a lámpás vagy stoptáblás kereszteződéseket körforgalmakra cserélték le. Egyes sofőrök szerint a körforgalmak sokfélesége és a gyors tempó, ahogy Carmelben épülnek, fokozza a zavart. A balesetek számának növekedése ellenére a sérüléssel járó ütközések aránya folyamatosan csökken, 2010. óta évente átlagosan kevesebb mint két halálos baleset van Carmelben. Ugyanakkor az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a súlyos balesetek száma már a körforgalmasítás előtt is alacsony volt ezekben a csomópontokban.
A polgármester elismerte, hogy a balesetek számának növekedése egyes csomópontokban váratlan volt, de azt ígérte, tanulmányozni fogják, hogyan lehetne csökkenteni az ütközések számát ezekben a kereszteződésekben. Mindezek ellenére úgy véli, a körforgalmak előnyei idővel így is egyre nyilvánvalóbbá fognak válni.
A körforgalomról szóló vita nem ér véget a balesetek és sérülések számánál, a költségeket is figyelembe kell venni. A polgármester gyakran emlegeti, hogy a körforgalmak olcsóbbak, mint a jelzőlámpás kereszteződések, de a közlekedési szakértők szerint ennek inkább az ellenkezője igaz, különösen rövid távon.
A körforgalmak átlagos költségei egy és kétmillió dollár közötti összegre becsülhetők.
A legdrágább carmeli körforgalom 3,7 millió dollárból épült, az Indianai Közlekedési Minisztérium szóvivője szerint egy jelzőlámpás csomópont kialakítása – a kereszteződés összetettségétől függően – 250 és 500 ezer dollár között mozog, az éves üzemeltetési költsége pedig 5 és 8 ezer dollár között van. Vagyis évtizedekig tart, mire egy millió dolláros körforgalom visszahozza a költségeit.
