2021. április 15. – 04:56
frissítve
Ha a neten rákeresünk Nördlingen nevére, elkerülhetetlenül találkozunk a bajorországi kisváros légi fotójával, amiről megállapíthatjuk, hogy egy tökéletes pizzát sikerült megformálniuk a középkori városépítőknek: a piros cserepes háztetők adják a paradicsomszószt, a régi várfalak pedig egy kicsit megégett szegélyre emlékeztetnek. Az ilyesmire mondják azt, hogy ékszerdoboz, és jelen esetben nem is túlzás ez, hiszen a város falai 72 ezer tonna gyémántot rejtenek magukban. Ez a gazdagság persze nem igazán eurósítható, így nem kell attól tartani, hogy megveszett turisták kalapáccsal essenek neki az épületeknek.
A város formájára az ad magyarázatot, hogy egy ősi, óriási kráterbe települt. Erről a kráterről nagyon sokáig azt hitték, hogy vulkanikus eredetű, de az 1960-as években egy kutatás bebizonyította, hogy egy hatalmas aszteroida ütött városnyi lyukat a földbe 15 millió évvel ezelőtt, ami aztán a gyémántbőséget is okozta.
A geológusok becslése szerint a becsapódó meteor körülbelül 3 milliárd tonnás és 1 kilométer átmérőjű volt. Az ütközés borzasztó nagy hőmérséklettel és nyomással járt, aminek hatására a földi kőzet sokkszerűen megváltozott, és suevit lett belőle. Ebben a durva szemcséjű kőzetben többféle ásvány is megtalálható, a mi szempontunkból érdekes gyémánt is, ami a korábban itt található grafitos gneiszből alakult ki a számítások szerint 60 gigapascalos nyomás hatására. Persze ne gondoljunk arra, hogy öklömnyi drágakövek ágyazódtak be a kőzetbe, a legtöbb gyémántkristály szabad szemmel láthatatlan, a nagyobbak is csak 0,2-0,3 milliméter átmérőjűek.
Amikor Nördlingent a 9. század végén építeni kezdték a nagyon is kézre eső suevitből, a letelepedő lakosoknak fogalmuk sem volt, hogy mi lapulhat a várfalhoz felhasznált kőben, ahogy évszázadokkal később sem tudtak a gyémántokról a templomokat és lakóépületeket felhúzó polgárok.
Pedig a geológusok feltételezései szerint a Földön itt van a legnagyobb koncentrációban jelen a gyémánt.
Ahogy azt a BBC-nek a helyi Ries-kráter Múzeum geológusa, Stefan Hölzl elmondta, a Földön még elég sok helyen találni suevitot, de sehol máshol nincs ilyen nagy gyémánttartalma a kőzetnek. Nördlingen krátere annyira egyedi geológiai szempontból, hogy az Apollo−14 és az Apollo−16 Holdra készülő űrhajósai is elmentek oda tanulmányozni a suevitet, hogy annak alapján felismerjék, milyen kőzeteket érdemes elhozniuk a Holdról.
Hogy tele van gyémánttal a város, azt csak az 1970-es években igazolták. Az amerikai geológus, Eugene Shoemaker még az 1960-as években, nyaralása során jutott el Nördlingenbe, ahol vizsgálgatni kezdte a falat. Ő fedezte fel, hogy a városfalban a kvarc egyik nagy nyomáson létrejövő változata, a coezit található. Ezek után jutottak el odáig, hogy a krátert egy meteor ütötte, és végül a gyémántot is megtalálták a falakban.
A Ries-kráter Múzeum egyik munkatársa azt nyilatkozta a Smithsonianmagnak, hogy a város Szent György-temploma akár ötezer karátnyi gyémántot tartalmazhat. Csak összehasonlításképpen: a világ legértékesebb csiszolt gyémántja, a Golden Jubilee 545,76 karátos. Számítások szerint Nördlingen lakói úgy 72 ezer tonna gyémánton ülhetnek.
