2021. március 9. – 07:00
frissítve
Meglehetősen messze esett az alma a fájától Omar bin Laden esetében. A férfi az egykori hírhedt terroristavezér, Oszama bin Laden fia, és nemrég a Vice készített vele terjedelmes interjút. A cikkből kiderül, hogy bin Laden negyedik fia nagyon más, mint az édesapja: imád festeni, meggyőződéses pacifista és az amerikai vadnyugat a legnagyobb inspirációja.
Omar saját bevallása szerint a szintén művész beállítottságú anyjától örökölte a tehetségét, de egyik lánytestvére és nagybátyja is gyakran fest. A festményei között szerepel egy kép a Tora Bora-hegyvidékről is, ahol az apja bujkált a 911-es terrortámadás után.
Gyerekként a szaúd-arábiai Jeddah kikötővárosban élt, ahol folyamatosan váltogatniuk kellett a lakásokat; volt hogy egy farmon laktak, ahol apja, a későbbi rettegett terrorista lovakat, kecskéket és gazellákat tartott. Saját elmondása szerint gyermekkora egyetlen igazán boldog pillanata az volt, amikor az apja lovairól készült festményét kirakták az osztályterme falára. A boldogsága azonban nem tartott sokáig, mert apja a családi farmot katonai bázissá alakította, amikor Szaddam Husszein megszállta Kuvaitot.
Elmondása szerint a kamaszkora már semmi másról nem szólt, mint hogy árnyékként kövesse a közben Szudánba költöző apját, akinek 4 feleségével és 14 gyerekével kellett elhagynia Szaúd-Arábiát. 15 évesen került be az Al-Kaida egyik kiképzőtáborába a Tora Bora-hegyvidék közelében, hogy a nyugati seregek elleni harcra képezzék ki. Egy évvel később már a frontvonalban találta magát az afgán polgárháború közepén. Közben az apja sem hozzá, sem testvéreihez nem volt igazán közel,
nem engedte őket játszani, rendszeresen bántalmazta őket, és többször megpróbálta rávenni a saját fiait, hogy jelentkezzenek öngyilkos merénylőnek. Közben apja katonái a gyerekek háziállatain kísérleteztek ideggázzal, és ha a gyerekek asztmára panaszkodtak, akkor annyi tanácsot kaptak, hogy egyenek mézet vagy hagymát.
Végül a polgárháborúban ábrándult ki teljesen az apjából, és magából az erőszakból. A háborúban a különböző ellenséges frakciók között akkora volt a kavarodás, hogy gyakran egyes egységek a saját szövetségeseiket vagy társaikat lőtték, mert képtelenség volt beazonosítani, hogy ki tartozik a tálibokhoz, és ki az északi szövetségesekhez. Végül 18 évesen megszökött az Al-Kaidából, miután nem volt hajlandó civileket ölni, és édesanyjával elmenekültek Szíriába. Utoljára 2001-ben látta az apját, amikor még a farmjukon éltek.
Nem véletlen, hogy a 39 éves Omar nyíltan elítéli a szeptember 11-i terrortámadást és az ártatlan civilek legyilkolását az Al-Kaida részéről. Büszkén tagadja apja erőszakos világnézetét, és ugyan vállalja a nevét, de régóta igyekszik minden szinten elhatárolódni apja hagyatékától. Jelenleg Normandiában laknak a feleségével, akivel lovakat tartanak és festenek.
A festészetben furcsa módon Omar egyik legfőbb inspirációja Amerika, pontosabban az amerikai vadnyugat. Apja az Egyesült Államokat az emberi történelem legrosszabb civilizációjának hívta, ehhez képest a fia imádja a régi westerneket, a cowboyokat és azt a hangulatot, ami körülveszi őket. Mindezt úgy, hogy soha életében nem járt Amerikában, és valószínűleg nem is fog.
Oszama bin Ladennek egyébként rengeteg gyereke született több nőtől. Egyes értesülések szerint 20-25 gyereke is lehet, a Sun 2020-as cikkében 19-ről írnak. A legidősebb, Abdallah 45 éves, a legfiatalabb, Nour idén lesz 22. Omar meglehetősen kilóg a testvérei közül, ha csak az ideológiát nézzük. Abdallah bátyja például már a '80-as évek óta rajta volt az amerikai terrorelhárítás radarján, és soha nem határolódott el apjától sőt, külön kikérte az amerikai hatóságoktól apja halotti kivonatát. Jelenleg Jeddah-ban vezet egy céget, ahol folyamatosan megfigyelik, és korlátozva van a mozgástere az országban. Saad 2009-ben halt meg, korábban összefüggésbe hozták robbantásos merényletekkel Marokkóban, Tunéziában és Szaúd-Arábiában is, végül egy dróntámadásban halt meg. A testvérek közül Hamza sem él már, de a haláláról csak annyit tudni, hogy 2019-ben ölték meg egy amerikai katonai akció során valahol Pakisztán és Afganisztán határán. A hírek szerint Hamza volt Oszama trónörököse, komolyan megsérült az apja elleni 2011-es rajtaütésben, de csak évekkel később sikerült elkapni. Az akkori támadásban egyébként meghalt az egyik testvére, Khaled is.
Az Alarabiya 2018-as cikke szerint Oszama bin Laden családjának rettenetes élete volt, gyerekeinek és unokáinak folyamatosan menekülniük kellett miatta, és barlangokban vagy sivatagokban bujkálni az apjukat üldöző hatóságok elől. A cikkből az is kiderül, hogy a sok költözés és menekülés miatt a gyerekek nagy része nem is beszélt arabul, inkább urdu vagy pastu nyelven tanultak meg a pakisztáni és afganisztáni rejtőzés során.
Ráadásul Oszama úgy kezelte a gyerekeit, mint a feudalizmusban az uralkodó családok: a gyerekei házasságkötését szövetségi alapon intézte. Muhammadot hozzáadta az Al-Kaida egyiptomi vezetőjének lányához; Saad egy szudáni barátjának lányát vette el parancsra; Hamza is az Al-Kaida egyik egyiptomi vezetőjéhez házasodott be; és Othman nevű fia is annak a Saif al-Adelnek a lányát vette magához második feleségként, aki ellen máig hajtóvadászat folyik, egy 1998-as pokolgépes merénylet miatt a kenyai amerikai nagykövetség ellen.
Amíg a fiain keresztül az Al-Kaida különböző csoportjainak vezetőivel erősítette meg a kapcsolatát, addig a lányait főleg szaúdi sejkekhez vagy más öbölbeli országokba adta. Több esetben is mindössze 11-12 évesek voltak a lányai, amikor feleségül kellett menniük valakihez. A 2011-es rajtaütésen több fiatal nőről készült képet is találtak az amerikai kommandósok Oszama búvóhelyén. Az Alarabiya cikke szerint valószínűsíthető, hogy a képeken szereplő nők potenciális menyasszonyok lehettek a Khalid nevű fiának, akinek egy gyönyörű, jól nevelt szűzlányt próbáltak találni feleségnek, de végül haláláig nem sikerült megházasodnia.
És ők még a szerencsésebbek voltak, mert ugyan a többieknek folyamatosan rejtőzködniük kellett, így oktatásban sem részesültek, azért legalább volt némi életük. Több olyan bin Laden-gyerek és -unoka van, akik a folyamatos harcok miatt árván maradtak, és meghaltak tífuszban vagy maláriában a rettenetes körülmények miatt.