New York luxus-felhőkarcolójának problémái: közös költség, csőtörés, leálló liftek és eltűnt reggelik

„Ez az egész egy átverés volt. Ha akkor tudtam volna, amit most tudok, sosem vásároltam volna itt lakást”

– ezt egy Sarina Abramovich nevű nő nyilatkozta a napokban a New York Timesnak a 432 Park Avenue címen magasodó felhőkarcolóról, ahol a férjével vásárolt luxuslakást néhány éve.

Abramovich akkor még meg volt győződve arról, hogy 2016 júniusában átadott felhőkarcoló az egyik legmenőbb otthon lesz az ember által lakott univerzumban. Meg is volt rá az oka, mert a kivitelezők minden szempontból a rongyrázásra helyezték a hangsúlyt: többek között saját Michelin-csillagos séffel üzemelő éttermet, teljes ellátást, mesebeli kényelmet és utolérhetetlenül pazar panorámát ígértek. Nem teljesen így lett.

88 millió dollár egy emeletért

A 425 méteresre tervezett felhőkarcolót egy korábbi hotel területén kezdték el építeni 2012-ben, és az irodák és luxusapartmanok értékesítése már a következő évben elkezdődött. Amikor 2015-ben befejeződtek a munkálatok, ez volt az Egyesült Államok harmadik legmagasabb építménye, de még manapság is a hatodik legmagasabb épület az országban.

Bár az átadáskor a helyi lapok milliárdosok börtönének és az egyenlőtlenség építészeti szimbólumának nevezték, az érdeklődés óriási volt, extrém súlyos összegekért vásároltak maguknak lakásokat az amerikai celebek és külföldi mágnások. A legfelső emeleteket teljes egészében elfoglaló penthouse-ok csillagászati árakon pörögtek, külön hirdették például a 335 méter magasan fekvő 82. emeleti lakosztályt, amelynek 740 négyzetméteres területére hat szoba, öt fürdőszoba és egy moziterem is befért.

A legfelső, 96. emeleti lakosztályért 88 millió dollárt (26 milliárd forint) fizetett egy szaúdi mágnás, Fawaz Alhokair (pontosabban az ő egyik cége), de Jennifer Lopez és a baseballsztár Alex Rodriguez is vett itt egy-egy kisebb apartmant, rongyos 16 millió dollárért (4,7 milliárd forint). Jellemzően tehát tehetős üzleti körökből és hírességekből kerültek ki a lakástulajdonosok.

Elcsesztünk pár dolgot

Aztán amikor a tulajdonosok 2016-ban először szemügyre vehették, mit is vásároltak, csalódottan vették tudomásul, hogy az épület és a lakosztályok nincsenek még készen, javában zajlanak az utómunkálatok, fejlesztések.

Az amúgy sem rózsás hangulatot tetőzte, hogy az épület uruguayi tervezője, Rafael Viñoly egy nyilvános beszélgetésen bedobta, hogy szerinte pár dolgot egyszerűen elcsesztek a tervezésben, és nem elégedett a projekttel. Igyekezett a kivitelezőre tolni a felelősséget például az ablakok miatt, amelyek olyan vastag keretet kaptak belülről, hogy Viñoly szerint túl nagy területet vesznek el a lakásokból, illetve szerinte a fürdőszobákat is rosszul helyezték el. Viñoly később ugyan bocsánatot kért, de az igazi problémák csak ezután buktak ki.

A New York Times napokban megjelent riportja szerint évek óta gond van a vízvezeték-hálózattal, a liftek működésével, a szemétledobókkal, és a szeles időjárás is megnehezíti a lakók életét, márpedig egy 3-400 méteres épület esetében ez utóbbi viszonylag mindennapos probléma.

2018 novemberében néhány nap alatt két csőtörés is volt, előbb a 60., majd a 74. emeleten. Utóbbi miatt az épületben üzemelő négy lift közül kettőt hetekre le kellett állítani – az ilyesmi egy 96 emeletes felhőkarcolónál komoly kényelmetlenségekhez tud vezetni. Egy-egy ilyen csőtörés ráadásul jelentős károkat okozott, fél-egymillió dolláros számlák szerepeltek a hírekben. De hogy az épület liftjei is milyen érzékenyen reagálnak az időjárásra, azt jelzi a lap által megszerzett karbantartói levél, ami egy olyan esetet részletez, amikor az erős szél miatt leállt az egyik lift, és néhány ember másfél órára benne rekedt.

A lakók ennél is többet panaszkodnak a különböző zajokra. Ha szeles az idő, egészen aggasztó hangot adnak ki az épület elemei, egyesek azt is hallani vélik, ahogy a szél keresztülsüvít az épületen. Másokat a szemétledobó hangja borít ki. Sejteni lehet, hogy egy 96 emeletes épület esetében egy rosszul kivitelezett szemétledobó egészen horrorisztikus hangokat eredményezhet, a lakók leginkább bombarobbanáshoz hasonlítják a szemét vándorlását.

Mindenki utál mindenkit

Még ha a fentiekhez hozzá is lehet szokni, akad egy olyan szempont, ami sokkal kellemetlenebbül érinti a lakókat, ez pedig az anyagiak. Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen luxusépületben nem okoz gondot a közös költség fizetése, de miután 2019-ben 40 százalékkal ugrott meg ez a tétel, többen fellázadtak. Az üzemeltetés egyébként az emelkedő biztosítási kiadásokkal és a javítási költségekkel magyarázta a drágulást. Az épület különböző biztosítási költségei nagyjából kétszáz százalékkal ugrottak meg az elmúlt két évben, az óriási ugrás a vízvezeték-hálózat problémáira vezethető vissza, ezek csak 2018-ban 8,7 millió dolláros veszteséget okoztak.

Elégedetlenkedés van amiatt is, hogy a Michelin-csillagos séf által vezetett helyi étteremben a nyitáskor még évi 1200 dollárt kellett fizetni az ellátásért, ezt most már a járvány miatt már évi 15 000 dollárba fáj, és az ingyenreggelinek is lőttek.

Luxuspalota-forradalmat ugyan nem csináltak a lakók, de a különböző frakciókra szakadás már összejött. Negyven tulajdonos állt össze, és kért fel egy céget, hogy képviselje az érdekeiket, egy külsős mérnöki irodával összefogva pedig igyekeztek összeszedni a mindennapi életet nehezítő problémákat. A vizsgálatuk alapján amúgy az jött ki, hogy a felmerült problémák negyede olyan, amely a lakók testi épségét is veszélyeztetheti. Arról viszont még nem született döntés, hogyan lépnek tovább az ügyben.

Mindezt nehezíti az is, hogy enyhén szólva nincs egység az apartmantulajdonosok között. „Itt mindenki utál mindenkit” – foglalta össze a cikk elején már idézett Sarina Abramovich a viszonyokat, bár azzal is tisztában van, hogy a milliomosok problémái iránt széles körben szimpátiát ébreszteni nem olyan egyszerű.

Milliárdosok sora

Egyébként a 426 Park Avenue Manhattannek az a része, amit csak milliárdosok soraként emlegetnek, és a 2019-ben New York legdrágább részének kikiáltott Central Park South köré csoportosul. Az ingatlanárakat látva nem nehéz kitalálni, hogy miért nevezik így a környéket, két éve a milliárdos Ken Griffin 238 millió dollárért vásárolt itt egy penthouse-t, ami az Egyesült Államok történetében a legnagyobb összeg, amit egy otthonért kifizettek. Ez így ment egy darabig, míg 2016-ban az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy monitorozni fogja a környék ingatlanjainak adásvételét, elsősorban pénzmosásra vadászva.

Felhasznált források: New York Times, Business Insider, New York Post