A világ második legmagasabb építményéből alig 75 méter látszik ki a tengerből

2021. január 25. – 04:55

A világ második legmagasabb építményéből alig 75 méter látszik ki a tengerből
A Bullwinkle fúrótorony alapját vontatják ki a texasi Corpus Christi kikötőjéből – Fotó: Bettmann / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Már több mint tíz éve a dubaji tengerpart éke, a semmiből az égbe törő Burdzs Kalifa felhőkarcoló a világ legmagasabb építménye a maga 829,8 méteres magasságával. Az Egyesült Arab Emírségekben található épület majdnem 200 méterrel magasabb a korábbi rekordernél, a legmagasabb emberi építmény címét 2000-2010 között viselő Petronius olajtorony talpánál. A két épület összevetése nehézkes viszont, a Petroniusból ugyanis – funkciójából adódóan – alig látszik valami, a legnagyobb részét a Mexikói-öböl vize fedi, és az összeállítása is a víz alatt történt.

A rekordméretű, felállítva 640 méter magas tornyot 1997-2000 között szerelték össze a Texaco olajipari óriás megbízásából, hogy aztán nagyjából 210 km-re New Orleanstől délkeletre munkába álljon a tenger közepén.

A torony az 1995-ben felfedezett Petronius olajmező kiaknázására készült, méghozzá egészen speciális módszerrel. A fémszerkezet úgy lett kialakítva, hogy a tenger áramlását és hullámzását kiállva, a magasságához mérve akár 2%-ot is el tudjon hajolni – ez nagyjából 12,8 méter, ami meglehetősen nagy, a legtöbb épületet ugyanis úgy tervezik, hogy a magasságának 0,5%-a legyen csak a kilengése, ezt ugyanis még tengeri betegség nélkül el lehet viselni az épületen belül.

A típusát tekintve fémszerkezetre rögzített fúrótorony építése nem volt zökkenőmentes – 1998 novemberében ugyan a helyére került az északi modul, a déli viszont egy hónappal később a tengerfenéken kötött ki, így teljesen újat kellett gyártatni a pótlására. Ezért készült el csak 2000 májusára a végül 500 millió dollárból megépített fúrótorony alapja.

A Petronius Vioska Knoll 786 fúrótorony teteje – Fotó: Kuni Takahashi / Chicago Tribune / Tribune News Service / Getty Images

Mivel víz alatt van a nagy része, több szempontból is vitatták a Petronius 10 éven át fennálló rekordját. A látványosabb indok az, hogy mivel általában csak 75 méter lóg ki belőle a vízből, nem is tekinthető olyan magas épületnek. Az viszont érdekesebb felvetés, hogy mivel vízben áll, és így a szerkezet teherbírását nagyban segíti a felhajtóerő, vajon szárazföldön is elbírná-e a szerkezet a saját súlyát. A válasz persze az, hogy nem tudjuk, de feltehetően épp a kivételes hajlékonysága miatt nem bírná.

Mint már írtuk, a Petronius teljes egészében a víz alatt lett összeállítva, így egészében sosem készült róla fotó – így a fenti, kiemelt képünk is csak illusztráció. A valamivel zömökebb és szintén a Mexikói-öbölben álló Bullwinkle fúrótorony vázát mutatja. A 77 ezer tonna súlyú, 529 méter magas szerkezetet, amely a világ hetedik legmagasabb építménye, egyben helyezték el New Orleanstől 260 km-re délnyugatra a tengerben.

De hogy hogyan is zajlik egy hasonló méretű szerkezet felállítása, azt egy még kisebb torony összeszerelésével mutatjuk. A 400 méter magas Benguela Belize fúrótornyot két részből rakták össze, az alsó, 250 méteres és a felső, 150 méter magas darabokból. Az alábbi, elég látványos képsoron az látszik, ahogy alsó, nagyobb darab a vízbe kerül az azt vontató uszályról, majd a súlyozásának köszönhetően függőlegesbe áll.

A Benguela Belize fúrótorony vízbe engedése – Fotó: Wikimedia