2021. január 19. – 04:50
frissítve
Földrajzóráról ismerős lehet az az állítás, miszerint a Brazílián, Perun, Bolívián, Kolumbián és Ecuadoron áthaladó Amazonas a világ leghosszabb folyója a maga 6 992,6 km-es hosszával, és nem meglepő módon az Amazonasé a legnagyobb vízgyűjtő terülte is a Dél-Amerika területének 40%-át kitevő 7 180 000 négyzetkilométerrel. Arról viszont aránylag keveset hallani, hogy
az Amazonas alatt 4 km-rel, a föld mélyén van egy nála valamivel rövidebb, 6000 km-es „folyó”, amelynek szélessége helyenként az Amazonasénak százszorosát is eléri, tehát jóval nagyobb annál.
Igaz, klasszikus értelemben nem lehet folyónak nevezni, már csak azért sem, mert az áramlási sebessége még a gleccserek mozgásánál is lassabb.
A hihetetlen felfedezést 2011-ben jelentették be brazil kutatók, akik a csoportot vezető Valiya Hamzáról nevezték el a Hamza-folyót. Arra, hogy Dél-Amerika alatt jelentősebb föld alatti, mozgó víztömeg van, a Petrobras állami olajvállalat által hátrahagyott temérdek fúrólyuk vizsgálatával jutottak.
A kutatók 241 ilyen, eredetileg olajat vagy földgázt kereső lyukban végeztek – főként hőmérsékletre vonatkozó – méréseket, és ez alapján állapították meg, hogy a kőzetben lassan áramló folyadék lehet. Ez ráadásul nagyjából 2 km-es mélységig függőlegesen, lefelé áramlik, utána fordul az Amazonas irányát követő nyugat-keleti irányba.
A föld alatti folyó, amelynek hossza 6000 km, szélessége viszont többnyire 200-400 km között mozog – összehasonlításképp, az Amazonas 1-100 km szélességű –, az Andok lábaitól, Brazília nyugati részétől tart egészen az Atlanti-óceánig. Nem csak a mérete, de a sebessége is jelentősen eltér a föld felszínén folyó rokonétól: amíg az Amazon vízhozama másodpercenként 133 000 köbméter, sebessége pedig 5 méter másodpercenként, addig a Hamza másodpercenként csak 3 900 köbméter vizet mozgat, óránként kevesebb mint 1 milliméter sebesség mellett, ami lassabb, mint ahogy a legtöbb gleccser vándorol lefelé a hegyoldalon.
A kutatók azt is tudni vélik, hogy a kőzetben áramló víztömeg rendkívül sós lehet, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért meglepően alacsony a sótartalom a vízben az Amazonas torkolatánál.
Ha viszont sós víz áramlik, akkor megintcsak egyáltalán nem indokolt a folyó elnevezés használata, mondja Jorge Figueiredo, a Petrobras olajcég egyik geológusa, aki szerint arra sincs semmi bizonyíték, hogy keleten valóban eléri az Atlanti-óceánt a mélyen áramló talajvíz, ott ugyanis a mélyben régebbi, tömörebb kőzetek találhatók, amik megakadályozzák, hogy a víz tovább áramoljon a kőzet pórusaiban.
Mivel a 2011-ben bejelentett eredményeket, amelyeket a Brazil Geofizikai Társaság által szervezett 12. nemzetközi kongresszuson is ismertettek, még nem publikálták tudományos folyóiratban, ezért nem tekinthető hivatalosnak a felfedezés.
Léteznek viszont valódi föld alatti folyók is, a mexikói Yucatán-félszigeten például egy folyó 153 km hosszan kanyarog a korábban kivájt és feloldott mészkőben, valódi mederben.
Források: The Guardian | BBC
