Dél-Amerika legveszélyesebb útján még a KRESZ-t is átírták, hogy ne százasával haljanak meg az emberek

2021. január 03. – 18:30

frissítve

Dél-Amerika legveszélyesebb útján még a KRESZ-t is átírták, hogy ne százasával haljanak meg az emberek
A bolíviai halálút (Fotó: Phil Clark Hill/Getty Images)

Másolás

Vágólapra másolva

Ahogy nálunk, úgy Bolíviában is jobb oldali közlekedés van érvényben, de a dél-amerikai ország egyetlen útján mégis jobbnak látták az angol mintájú, bal oldali közlekedést bevezetni. A rendkívül veszélyes Yungas úton így több esély van a túlélésre, és arra, hogy az utazók ne zuhanjanak a mély szakadékba.

A nagyjából 60 kilométer hosszú Yungas út a 3360 méteren fekvő fővárost, La Pazt és a kétezerrel méterrel alacsonyabban fekvő amazóniai Coroicót köti össze. Bolívia jó részét a Kordillerák hegyláncai foglalják el, amelyek sokszor szinte áthatolhatatlanok az utazóknak. Eléggé nagy meló és elszántság kell ahhoz, hogy a meredek hegyoldalakra valamiféle utat passzintsanak.

Az 1930-as években mindez megvolt, de a bolíviaknak volt annyi eszük, hogy ne a sajátjaik életét veszélyeztessék az építkezéseken. Kapóra jöttek nekik azok a paraguayi hadifoglyok, akiket a területi viták miatt kitört Gran Chacó-i háborúban fogtak el. Velük építtették ki a Yungas utat, amiről sokkal többet elárul későbbi megnevezése, a Halálút.

Ahol lehetett, az utat a meglévő terepen vezették, de sok helyen kínkeserves munkával kellett a sziklafalba vájni.

Az út csak egy sávnyi széles, 3-3,5 méter, sok helyen nincs is rajta rendes burkolat, és a hajtűkanyarok ellenére korlátokat sem helyeztek ki. Pedig eléggé szédítő tud lenni a mélység is, olykor 600-900 méternyi a szakadék az út mellett. Ha valaki lesodródik, menthetetlen.

A 2000-es évek elejéig, mivel más út nem volt, ilyen körülmények között kellett zsonglőrködniük a teherautó- és buszsofőröknek is, akik olyan rettegést élhettek át, mint A félelem bére hősei. A Yungason egyébként elsősorban mezőgazdasági terményeket és citrusféléket szállítottak La Pazba.

Afféle biztonsági intézkedésként lett egyedül itt kötelező a bal oldali közlekedés Bolíviában. Egész egyszerűen többet lát a hagyományosan bal oldalon ülő sofőr a sziklapárkányból, könnyebb így centizgetni. Itt is az a szabály, hogy ha két autó összetalálkozik, az ereszkedőnek kell megállnia és elengednie a felfelé haladót. A vezetési körülményeket tovább nehezíti, hogy a hegyek sokszor felhőben, párában úsznak, vagy éppen bőséges eső veri azokat, így erősen korlátozottak a látási viszonyok. Mindezt tetézik az útra kerülő kőomlások, földcsuszamlások és vízátfolyások. Garantált az adrenalinfröccs vezetés közben, és ezért még külön fizetni sem kell.

A Halál útja valóban rászolgált a nevére, a beszámolók szerint egymást érik az út szélén az áldozatokra emlékező keresztek és házioltárok. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank 90-es évekbeli statisztikája szerint évente 200-300 autós lelte halálát a hegyi szerpentinen (más adatok szerint a balesetek száma 200 körüli, és átlagosan 96-an haltak meg itt évente). Bolívia egyik legtragikusabb közúti balesete is ide kötődik, 1983. július 24-én egy zsúfolt busz zuhant le egy szakadékba, több mint százan vesztették el akkor életüket.

Azt a bolíviai kormány is belátta, hogy az életveszélyes úttal valamit kezdeni kell, mert különben ítéletnapig számolhatják a halottakat, a kilencvenes évek végén neki is álltak átalakítani a Yungast. Amikor az eredeti utat építették, még nemigen érvényesültek a közlekedésbiztonsági szabályok, ezért sem készültek korlátok. Később arra kellett rájönniük a mérnököknek, hogy ha kihelyezik a korlátokat, akkor több helyen lehetetlenné válik a kétirányú közlekedés, ami eleve elég bajos volt. A Yungas északi részét később mégis modernizálni tudták, rendes burkolatot kapott, majd 2009-re elkészült az elkerülő út, egy új nyomvonalú autópálya, amin már, ha hosszabb úton is, de biztonságban el lehet jutni La Pazból Coroicóba.

Keresztek a Yungas út mentén
Fotó: Spencer Platt/Getty Images

A Halálút így sem néptelenedett el, helyiek még most is megkockáztatják a vezetést az eredeti állapotban megmaradt részeken, és a turisták is felfedezték maguknak a helyet. Egyre több cég szervez oda csoportos túrákat, elsősorban adrenalinfüggő hegyikerékpárosoknak. A Yungas út La Pazból felfelé vezet, aztán a 4650 méter magasan található Cumbre-hágón átbukva szinte végig lehet lejtőzni Coroicóig, talán ilyen hosszú és szintkülönbségű (3450 méter!) lejtő nincs is másik a világon. Arról sajnos a kerékpárosok is gondoskodni tudnak, hogy ne merüljön feledésbe a Halálút név: az elmúlt két évtizedben 22-en szenvedtek halálos balesetet itt.

Források: Atlas Obscura| El Confidencial | Lapazlife

A Telex friss híreit itt találja >>>