Több mint száz évvel az első világháború lezárulta után is látszanak még a nyomai szerte Európában, főleg a nyugati fronton. Beaumont-Hamelnél máig gondosan őrzik a lövészárkok helyét és a bombák nyomát – szándékosan, emlékhelyként –, Belgium egyes részeiben máig annyi robbanószer és repesz van a földben, hogy lényegében minden építkezés kockázatos munkálatnak számít, szakértők szerint pedig akár 500 évig is tarthat, mire az észak-franciaországi Somme-folyó mellett megtisztítják a földet a repeszektől, hüvelyektől és bombáktól.
Az első világháború egyik legvéresebb ütközete, a somme-i csata – melyben csak az első napon 19 240-en haltak meg – környékén nem csak a földben, hanem annak felszínén is messziről jól látható nyomai vannak a világháborúnak. Hogy mennyire messziről? A 2013-ban felbocsátott Landsat 8 műhold 2018-ban képein is kivehető az első világháború egyik legnagyobb robbanóeszközének nyoma, a Lochnagar-kráter Albert városa mellett.
Ezt nem egy levegőből ledobott bomba nyoma, hanem egy földbe ásott akna okozta, amivel környéket megszálló és földalatti állásokat létesítő német hadtesteket próbálták megsemmisíteni a britek úgy, hogy óriási alagutat ásnak a német tábor alá. Amikor ez sikerült, 27,2 tonna robbanószerrel töltötték meg a járatokat, majd 1916. július 1-én felrobbantották.
A detonáció erejét jól jelzi, hogy egyes feljegyzések szerint a törmelék 1200 méteres magasságba is feljutott. A brit Királyi Repülő-hadtest egyik tisztje, Cecil Lewis szerint az egész környék lüktetett és izzott. A robbanás állítólag Londonig is elhallatszott, és 1916-ig nézve a történelem leghangosabb, emberi tevékenységéből adódó hanghatása volt. Egy évvel később a messines-i csatában még nagyobb, és így még hangosabb aknákat robbantottak fel.
Az akna felrobbantása után egy gigantikus tölcsér, a Lochnagar-kráter maradt, ami 21,3 méter mély és 100 méter az átmérője. A NASA által kiadott nagy felbontású képen is kivehető Albert városától nem messze, igaz, csak egy apró fekete pontnak látszik a műholdképen teljes méretben vizsgálva.
A kráter arról az utcáról kapta a nevét, ahonnan a járatot kezdték ásni a bomba végső helyéhez. Összesen egyébként 19 aknát ástak be, ebből három volt 20 tonnánál nagyobb robbanószer, ezeknek a segítségével indították meg az offenzívát a német seregek ellen. A Lochnagar-kráter, amit azonnal elfoglaltak a britek, stratégiai fontosságú lett volna a Y Sap akna helyén keletkezővel együtt, azt remélték ugyanis, hogy így 20 perc alatt elfoglalhatják La Boisselle falut, ám a nap végére ez nem sikerült, miközben több mint 10 ezer katonát vesztettek.
A háború után a kisebb aknák többségét betemették, a Lochnagart viszont megőrizték, majd egy brit férfi vette meg, hogy később se töltsék fel. Jelenleg emlékhelyként funkcionál, és minden évben július 1-én szertartással emlékeznek itt az áldozatokra.
Forrás: Atlas Obscura