A világ legtöbbet csókolt arca egy névtelen, halott francia lányé

2020. október 25. – 07:43

A világ legtöbbet csókolt arca egy névtelen, halott francia lányé
Újraélesztést oktatnak egy denveri iskolában – Fotó: Duane Howell / The Denver Post / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A Szajna Mona Lisájának is nevezik azt a női arcot, amely eredetileg egy ismeretlen nevű, a Szajnába fulladt lányé volt, mára viszont az újraélesztés betanításához használt bábu révén lett világszerte ismert. De hogyan került a csukott szemű, félmosollyal látható fiatal női arc a ma Resusci Anne néven ismert bábura?

A történet szerint a fiatal nő valamikor a 19. század végén fulladt bele a Szajnába. Ahogy akkor szokásos volt, a holttestét egy ideig tárolták a halottasházban, hátha valaki felismeri az áldozatot. Eközben az ott dolgozó egyik patológus annyira megkedvelte a fiatal nő félmosolyát, hogy megkért egy viaszgipszmintákkal foglalkozó embert, készítsen halotti maszkot a nő arcáról.

Nem sokkal később a nő arcának mása már a polcokra is került a férfi műhelyében, és egyre ismertebbé vált L'Inconnue de la Seine, vagyis a Szajna ismeretlen nője néven – miközben a párizsi művészvilág is egyre nagyobb érdeklődést mutatott a múzsává váló képmás iránt. Albert Camus és kortársai a Mona Lisához hasonlították a félmosoly miatt. De nem csak Franciaországban vált népszerűvé a kép: Richard Le Gallienne 1900-es A kép imádója című regényében is felbukkan a maszk, de említik az amerikai és szláv irodalomban is.

Emellett több német regényben és versben is felbukkan, sőt, egyes feljegyzések szerint német lányok egész generációja másolta külsejét a szajnai lányról, akiről világszerte terjedtek el képek és az eredeti másolataként maszkok.

Egy ilyen maszk adta az inspirációt az első újraélesztési segédletként használt bábuhoz, amit a korábban játékkészítéssel foglalkozó norvég Asmund Laerdal készített el 1958-ban. Laerdal maga is jól ismerte a mára CPR-ként elterjedt újraélesztési módszert, a kardiopulmonáris reszuszcitációt, hiszen 1955-ben hasonló módszerrel mentette meg fia életét, aki egy folyóba zuhant.

Asmund Laerdal mutatja be az életmentés folyamatát egy bábún
Fotó: N. Tjomsland, P. Baskett / Resuscitation 53 (2002)

A reszuszcitációs gyakorló bábu megalkotásakor az volt Laerdal fő célja, hogy természetes hatású arca legyen. A megfelelő modell keresése közben bevillant neki egy maszk, amit nagyszülei házának falán látott, és végül a kedves mosolyú L'Inconnue de la Seine mellett döntött, mint a Resusci Anne névre keresztelt bábu modellje.

Mivel a mai napig rengeteg helyen ezt a bábut használják a CPR oktatására, az ismeretlen nő arcát joggal nevezik a világ legtöbbet csókolt arcának.

Lehet, hogy mégsem halott volt?

A BBC cikke szerint lehet, hogy valójában nem is egy halott nőről készült maszk volt az eredeti ihletés, legalábbis annyiban, hogy lehet, nem volt halott az eredeti modell. Jeremy Grange azt írja a cikkben, hogy a nő arca túl nyugodt és túl ép ahhoz, hogy egy vízbe fúl áldozaté legyen, amit több szakértő is megerősített neki, illetve a témában készült rádióműsorban vendégeskedő Louise Welshnek.

Francia nevén L'inconnue de la Seine
Fotó: Wikipedia

A 2009-ben adásba került műsor után ráadásul Grange egy liverpooli fotóstúdióban járva találkozott a képpel, a tárlatvezető pedig azonnal rávágta a kérdésére, hogy az ábrázolt alak egy liverpooli ikerpár egyik tagja – a másikról csak annyit tudni, hogy egy vagyonos férfival folytatott viszony során Párizsba költözött, majd nyoma veszett. Amikor a Liverpoolban maradt nő évekkel később Párizsba látogatott, elképedve látta az elvesztett testvéréről készült maszkmásolatokat a Szajna-parti műhelyekben.

A legenda szerint magyar volt, de nem

Grange feleleveníti a történet egyik hamis utóéletét: egy John Goto nevű művész fiktív történetben dolgozta fel az ismeretlen lány eredettörténetét, amiben bizonyítékként tálalt kitalált elemekre építve állította, a kép egy magyar származású színésznőt, Ewa Lazlót ábrázol. Goto történetét sokan igazságként kezelik, de még a művész bevallása szerint is fikció az egész.