Spanyolország fasiszta diktátora, Francisco Franco 1940-ben találkozott a francia határ közelében Adolf Hitlerrel, ugyanis a Führernek nagy szüksége volt Franco támogatására. A polgárháború dúlta ország vezetője nem tudott sokat ajánlani, azt a szívességet viszont megtette, hogy szolidaritásból ugyanabba az időzónába sorolja át országát, mint amelyikben Németország és fő szövetségese, Olaszország van.
Spanyolország addig a greenwichi időzónába tartozott, ahová például a tőle északra elhelyezkedő Anglia vagy a délre levő Marokkó. Az 1942-es váltás azt jelentette, hogy onnantól ugyanannyi lesz az idő Madridban, mint a tőle 2000 kilométerre levő Budapesten.
Az ország egyes szegleteiben ez egészen extrém állapotokat eredményezett. Például az északnyugaton található Galiciában télen reggel kilencig nem kel fel a nap, míg Vigóban nyáron helyi idő szerint negyed tizenegykor van naplemente. A Spanyolországhoz tartozó területek közül egyedül a Kanári-szigetek maradt a GMT időzónában.
Az olyan mindennapi szokásokra, mint az étkezés, semmilyen hatással nem volt az időzónaváltás, így ezek után a spanyolok dél helyett délután egykor-kettőkor ebédeltek, a vacsora ideje pedig este nyolc-kilenc körül lett esedékes. Mindez nyilván idővel azt is jelentette, hogy kevesebbet alszanak.
A háború néhány évvel később, 1945-ben ugyan véget ért, és bár az olyan országok, mint például Portugália visszaváltottak a GMT időre, de Spanyolország maradt a közép-európai időzónában. Franco 1975-ös halála után, de főleg a 2000-es évektől kezdve egyre többen kezdeményezték az időzónaváltást. 2016-ban például Fátima Báñez munkaügyi miniszter javasolta hivatalosan, hogy váltsanak vissza a háború előtti időzónára.
Az indok többek között az volt, hogy a spanyolok az európai átlagnál kialvatlanabbak (53 perccel alszanak kevesebbet az európai átlagnál), többet dolgoznak, de kevésbé produktívak, szóval jó lenne, ha nem este nyolc körül szabadulnának a munkából. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a turizmus szempontjából pont az a csábító, hogy sokáig tartanak nyitva az üzletek, Mallorca, Menorca és Ibiza pedig kimondottan hevesen ellenezte a váltást, hogy a turizmust minél inkább ki tudják aknázni.
Az időzónaváltás azóta sem történt meg, vagyis Spanyolország továbbra is a közép-európai időszámítás szerint éli az életét.
Felhasznált források: Washington Post, Quartz, NPR
(Borítókép: Hitler és Franco találkozója 1940-ben. Fotó: LAPI / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP)
