A fekete autók utastere tényleg sokkal jobban felforrósodik a napon parkolva, mint a fehéreké?

A többség nem az alapján választja ki az autója színét, hogy az egyes árnyalatok fény- és hőelnyelő tulajdonságai hogyan hatnak nyáron a karosszéria és az utastér hőmérsékletére. Mégis régóta tartja magát az állítás, hogy egy tűző napon parkoló fekete autóban pusztító forróság alakul ki, miközben a mellette álló fehérben enyhe marad a hőmérséklet. Ez ebben a formában nem teljesen igaz.

A rendőrség baleset-megelőzési témákkal foglalkozó Facebook-oldalán megjelentetett posztban azt az esetet vették alapul, amikor a környezeti hőmérséklet 35 Celsius-fok, az idő pedig napos, és összevetették, hogy ilyen körülmények között mennyire forrósodik fel egy világos és egy sötét színű, azonos típusú autó karosszériájának felülete. A bejegyzés szerint egy fehér és egy fekete autó felülete közt akár 15–25 fok különbség is lehet. A példa szerint az előbbi 62 fokra melegszik fel a nyári napon, utóbbi pedig csak 43-ra. A köztes színek, tehát a kék, a sárga, a piros és a sötétbarna felületi hőmérséklete a kettő közé esik, és néhány fokos lépésekben követik egymást. Ez azonban csak a karosszéria felülete, a belső tér hőmérséklete ettől jócskán különbözhet.

A különböző színű felületek alapvetően azért hevülnek fel eltérő mértékben, mert a sötét árnyalatok nagyobb arányban nyelik el a napból érkező sugárzást, míg a világosabbak ennek nagyobb részét visszaverik. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) kutatása szerint a sötét felületek több rövidhullámú napsugárzást nyelnek el, az ebben lévő energia hővé alakul, ami nemcsak a fekete autók, de a sötét színű épületek nyári felforrósodására is magyarázattal szolgál.

Ez egyúttal érthetőbbé teszi azt a minapi hírt is, ami szerint országszerte több helyen fehérre festették a vasúti síneket, hogy megelőzzék a hőtágulás miatt bekövetkező deformációt. Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerint az Olaszországból és Spanyolországból átvett megoldás alapja, hogy a nem lefestett sínek akár 60 fokra is felmelegednek a nyári kánikulában, a fehérek viszont csak 50 fokra.

Az egyesült államokbeli Lawrence Berkley laboratórium 2011-es kutatása szerint önmagában már az is növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a sötét színű autók a nyári napokon magasabb hőmérsékletre hevülnek fel, és a lehűtésükhöz több energiát használ az autó klímaberendezése. A kutatók szerint egy ezüst színű autó a napsugárzás 60 százalékát visszaveri, egy feketénél viszont csak 5 százalék ez az arány, a többit elnyelik a lemezek.

A témában fellelhető kutatások közös megállapítása, hogy az azonos körülmények közt vizsgált fekete és fehér autók utasterének hőmérséklete között legfeljebb 5 Celsius-fok különbség alakul ki, egyes kutatások szerint a különbség fél óra napon parkolás után csak 3 fok. Az utasteret ugyan valóban melegíti a forró acélkarosszéria, de ennél fontosabb tényező, hogy a hő 50-70 százaléka az autó üvegfelületein keresztül jut be.

Ebből adódnak a szaunahatás enyhítésére szolgáló tanácsok is. Az autó kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a szélvédő és az ablakok felületének nagyságát, valamint az ablakok meredekségét. A közel függőlegesen álló üvegek hőelnyelő hatása enyhébb a laposakénál. Az is fontos, hogy hagyományos, vagy hővédő üvegezésről van-e szó, és utólag érdemes elgondolkodni a műbizonylattal ellátott ablakfólia felhelyezésén is azokra az üvegekre, amelyeken ez engedélyezett.

Az egyre divatosabb panorámatető szintén valódi hőcsapda lehet, ezért ilyen autót csak akkor válasszunk, ha a felső üvegfelület hővédő kialakítású és napellenzővel is ellátták. Utólagos napellenzővel is próbálkozhatunk, ebből az ezüst színű, hőtükrös kialakítású típusok a legjobbak, ha azokat stabilan rögzíteni tudjuk a szélvédő külső felületén.

Ezen kívül azzal is sokat tehetünk a komfortérzetünkért, ha nem fekete vagy sötét színű belső burkolatokkal és kárpitozással gyártott autót vásárolunk, hanem bézsszínűt. Bár utóbbiak kényesebbek a szennyeződésre, ám a világos fényezéshez hasonlóan kevesebb hőt nyelnek el, ezért kevésbé fognak felmelegedni és visszasugározni a hőt az utastérbe, így jobban fogjuk érezni magunkat a beszállás után, és kevesebbet fog küzdeni a klímaberendezés, hogy elérje a beállított hőmérsékletet.

Az igazán szerencséseknek jut parkolóhely az árnyékban, ha pedig biztonságos környéken állnak meg autójukkal, résnyire leengedhetik az oldalablakait, hogy ne rekedjen bent a meleg. Aki kénytelen a napon parkolni, jobban jár, ha úgy helyezi el az autót, hogy a kisebb üvegfelületeket érje a fény.