Fact-check: Tényleg jó a rák ellen az ivermectin és a fenbendazol, amikkel Schobert Norbert kezeli Rubint Rékát?
Schobert Norbi fitneszguru nemrég Jeszenszky Zsoltnak mesélt arról, hogy felesége, Rubint Réka rákbetegségét ivermectinnel és fenbendazollal kezeli kiegészítésként a hagyományos terápia mellé. Schobert még azt is mondta, hogy az állatpatikából szerzi be a feleségének a kutya-macska féreghajtót, és ezt adja oda neki. Az ivermectin-fenbendazol kombináció az alternatív gyógyászat hívei között egész népszerű a daganatos betegségek kezelésére: 2025 januárjában már Mel Gibson is azt mondta a Joe Rogan Expericence podcastban, hogy az egyik barátját ez gyógyította ki a rákból. Az Egyesült Államokban ezután megugrott a kereslet az ivermectin iránt – annak ellenére, hogy egyelőre nincs meggyőző tudományos bizonyíték, hogy akár ez, akár a fenbendazol segítené a rákos betegeket.
A két szer közül egyértelműen az ivermectin az ismertebb, méghozzá azért, mert a koronavírus-járvány alatt sokan azért kezdték szedni, mert úgy vélték, védheti / meggyógyíthatja őket. A szer laboratóriumi kísérletekben ígéretesnek mutatkozott a SARS-CoV-2 ellen, de humán kísérletekben nem lehetett egyértelműen bizonyítani, hogy lenne komolyabb haszna a vírussal szemben.
Általánosságban az ivermectint emberi felhasználásra elefantiázis és folyami vakság ellen szedik, feltalálója Nobel-díjat is kapott érte, Magyarországon viszont az engedélyezett 26 készítményből mindössze egyet szánnak csak emberi fogyasztásra, a maradék 25 állatgyógyszer. Az egyetlen, humán gyógyszerként forgalomban lévő terméket külsőleg kell alkalmazni, ugyanis az egy krém, amelyet a rozácea nevű bőrbetegséggel járó pattanások és foltok kezelésére használnak. A járvány alatt sokan az állatoknak szánt féreghajtót szedtek.
Arra, hogy az ivermectinnek lehetnek-e potenciális rákellenes hatásai, kezdetleges vizsgálatok már készültek, amik azt mutatták: a szer több olyan biológiai folyamatra is hatással lehet, ami szerepet játszik a daganatok növekedésében. Egy tanulmány szerint gátolhat egy olyan sejtes jelátviteli útvonalat, ami segíti a rákos sejtek túlélését. Más kutatások azt vizsgálták, hogy az ivermectin más szerekkel kombinálva képes lehet a daganatokat láthatóbbá tenni az immunrendszer számára.
Fontos megjegyezni viszont, hogy egyelőre ilyen bizonyítékok csak in vitro vizsgálatokban jelentkeztek, ami azt jelenti, hogy az élő szervezeten kívül, például kémcsőben, Petri-csészében vagy sejttenyészetben végzett kutatásoknál fedeztek fel hatásokat. Ezek az eredmények viszont nem jelentik automatikusan azt, hogy egy szer a betegek kezelésében is hatásos lesz. Eddig nem készült olyan klinikai vizsgálat, ami igazolta volna az ivermectin hatékonyságát daganatos betegeknél. A szer esetében a koronavírus ellen is voltak ígéretes laboratóriumi kutatások, ezért elindultak emberes klinikai kutatások is, de végül a hatásokat nem lehetett ilyen in vivo vizsgálatokban is igazolni.
A fenbendazol az ivermectinhez hasonlóan féreghajtó gyógyszer, ezt is leginkább az állatgyógyászatban használják kutyák, macskák, haszonállatok és egzotikus kedvencek belső élősködői ellen. Az ivermectinnel ellentétben azonban emberi felhasználásra nem engedélyezték semmilyen indikációra.
A rákellenes terápiás felhasználásával kapcsolatban ugyanazt lehet róla elmondani, mint az ivermectinről: laboratóriumi vizsgálatokban többféle módon is képes volt gátolni a daganatos sejtek működését. Többek között akadályozta a rákos sejtek glükózfelvételét, rontotta a sejtek kémiai stressz kezelésére való képességét, valamint károsította a sejtszerkezetüket, így azok nem tudtak megfelelően működni. Nincsen viszont a szerrel olyan klinikai vizsgálat, ami az emberi szervezetben is igazolta volna a daganatellenes hatását.
A fenbendazol iránti érdeklődés először 2019-ben ugrott meg, miután egy amerikai üzletember azt állította, hogy a szer segített neki felépülni a tüdőrákból. A történetből azonban gyakran kimaradt egy fontos részlet: a beteg ezzel párhuzamosan kísérleti daganatellenes kezelésben is részesült, emellett több más gyógyszert is szedett.
Az ivermectin-fenbendazol duót igazán népszerűvé a Schobert Norbert által is megemlített William Makis tette, aki ugyan valódi orvos, de már nem praktizálhat. Az Albertai Orvosi Kamara és Orvosi Felügyeleti Testület jogi eljárást is indított ellene a lakosság védelme és az albertai egészségügyi szakmákról szóló törvény betartatása érdekében, miután orvosként tüntette fel magát, és aktív működési engedély nélkül nyújtott orvosi tanácsokat. 2026. március 4-én a bíróság végleges tiltó végzést adott ki ellene, így Makis nem praktizálhat a kanadai tartományban. A kutatások, amiket a témában végzett, elég gyenge lábakon állnak, az egyiket vissza is vonta az azt megjelentető szaklap: ez egy három betegen végzett vizsgálat volt, és később kiderült, hogy Makis elfelejtette lejelenteni, hogy a tanulmány témájához kapcsolódó szolgáltatásokat kínál, ezt a cikkben szereplő összeférhetetlenségi nyilatkozatban nem tüntette fel.
Mindez nem azt jelenti, hogy az ivermectin vagy a fenbendazol biztosan ne lenne hatásos a rák ellen – sokkal inkább azt, hogy egyelőre nem sikerült ezt a kutatások során megfelelően erős bizonyítékokkal alátámasztani. Jelenleg is zajlanak olyan humán klinikai vizsgálatok, amik ezeket a szereket a hagyományos kezelések melletti kiegészítő terápiaként tesztelik. Ez viszont csak azt mutatja, hogy a kutatók szerint a laboratóriumi eredmények elég ígéretesek ahhoz, hogy további vizsgálatokat indokoljanak. A humán kutatások még nagyon az elején járnak, így egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik parazitaellenes szer hatékony lenne az emberi szervezetben is a rák ellen.
