Fact-check: Tényleg a kormány érdeme, hogy egyre több egészséges év jut a magyaroknak, ahogy Orbán állítja?

Orbán Viktor miniszterelnök december 16-án az Országgyűlésben, az azonnali kérdések órája során Lukács László György jobbikos képviselő kérdésére azt válaszolta:

„2010 és 2022 között – innen vannak adataink – Magyarországon öt évvel nőtt az emberek egészségben eltöltött várható éveinek száma. Tehát az elmúlt tizennégy év kormányzás eredményeképpen a magyar emberek öt évvel többet élhetnek egészségben. Ezzel egyébként megelőzünk, ha jól látom, tizenhat európai uniós országot is, ami huszonhét ország esetén nem olyan rossz, de hát a legjobb lenne az első helyen lenni – bár 2010-ben még csak ötöt előztünk meg, most pedig tizenhatot”.

Ez az állítás a nemrég megjelent, Magyarországra nézve nem túl hízelgő OECD-jelentés ismerőinek elég meglepő lehet, hiszen az alapján szinte minden egészségügyi mutatóban a legrosszabbul teljesítő EU-s országok közé tartozunk.

Ha jobban megnézzük a fenti idézetet, Orbán valójában három állítást fogalmazott meg: hogy nőtt a magyarok egészségben eltöltött várható éveinek száma; hogy ez a kormánynak köszönhető; illetve hogy ezzel az uniós középmezőnybe tartozunk. Nézzük ezeket sorban!

Az első állítás igaz: 2010 és 2022 között valóban 5,1 évvel nőtt a születéskor egészségesen várható átlagos élettartam, ebben a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adatai is megegyeznek. (Az Eurostat adatainak előcsalogatása kicsit macerás, a Highlight almenüben ki kell választani Magyarországot, és érdemes az Y-tengelyen 1,25-szörösre zoomolni, amit jobb szélen egy csúszkával lehet megtenni.)

A növekedésre vonatkozó másik állítás, hogy az elmúlt tizennégy év kormányzásának eredménye lenne ez a növekedés. Ennek az igazságtartalma azonban már nem ilyen egyértelmű. Ugyanis nemcsak ebből az időszakból vannak adatok: az Eurostat 2005, a KSH 2006 óta szolgáltat erről adatokat, ahogy a fent linkelt oldalakon is látható.

Míg a miniszterelnök állításából úgy tűnhet, mintha a Fidesz-kormányok munkája miatt alakult volna úgy, hogy több évet élünk egészségben, az adatokon látszik, hogy a trend valójában már 2005 óta tart. Sőt, ha abból indulunk ki – ahogy látszólag Orbán teszi –, hogy a mutató javulásában fontos szerepük van a mindenkori kormányoknak, akkor ez az eredmény nem éppen hízelgő az Orbán-kormányra nézve.

Az adatokból ugyanis az látható, hogy a 2005 és 2010 közötti ciklusban 4,3 évvel javult a várható egészséges évek száma, 2010 után viszont ez a növekedés lelassult. A 2015-ig tartó ciklusban 1,6 évvel, 2015 és 2020 között pedig 3,4 évvel nőtt a várható egészséges életévek száma, 2020 és 2022 között gyakorlatilag stagnált, 2023-ra pedig egy évvel javult.

Megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, hogy a kormány szerepére vonatkozó mondatrésszel pontosan mire is gondolt Orbán Viktor. Ha érdemi választ kapunk, frissítjük a cikket.

Az Eurostat adatai alapján az viszont megint csak igaz, hogy 2010-ben még csak öt EU-s országot előztünk meg ezen a téren, míg 2022-ben tizenhatot.

Ez jó hír, de az élet nem ilyen egyszerű

Az jó hír, hogy átlagosan valóban több egészséges év jut egy magyarra, de ezt érdemes a kontextussal együtt értelmezni. Ugyanis ebben a rangsorban előttünk van még például Bulgária is, méghozzá négy évvel. Márpedig nem nagyon lehet állítani, hogy Bulgária lenne az EU egyik legegészségesebb országa. Sőt, valójában a legtöbb egészségügyi mutató szempontjából Magyarország mögött áll, pedig ezeken a területeken már mi is a sereghajtók között kullogunk. Bulgária sok esetben az utolsó szokott lenni.

Ezért érdemes összevetni a születéskor várható életkort is. Ebben Bulgária 2023-ban a legutolsó volt 75,8 évvel, míg Spanyolország, ami várható egészséges évek számában le van maradva Magyarországtól (Bulgáriáról nem is beszélve), születéskor várható élettartam szerint a legjobb az EU-ban, 84 évvel. Ebből a szempontból Magyarország 76,9 évvel alulról a negyedik.

Ez gyakorlatilag azt mutatja, hogy lehet, hogy egyre több egészséges évet élünk (az EU-s lista alapján közepesen sokat), viszont ha valami baj történik, akkor hamar meghalunk.

Mindehhez az is hozzátartozik, hogy míg a születéskor várható élettartam egy megbízható szám, hiszen abból számolják ki, hogy ki hány évesen halt meg, addig az egészségben töltött évekről egy kérdőívben tájékozódnak a statisztikusok, és abból következtetnek arra, hogy mi lehet a nagy átlag, így az eredmény is bizonytalanabb.