Fact-check: Tényleg Magyarország teljesített a legjobban a régióban a koronavírus-járvány alatt?

Interjút adott a Mandinernek Takács Péter egészségügyi államtitkár, amiben azt mondta: a régióban Magyarország kezelte a legjobban a koronavírus-járványt, és az oltási programunk is Európa legjobbja volt.

„A koronavírus-járvány időszakában is mindenki hányta az epét, az élen Szabó Tímeával meg az álmentős Korózs Lajossal, ám egyértelműen kiderült, valójában mennyire szervezettek vagyunk. A védekezés eredményes volt. Az elhamarkodott következtetések helyett érdemes alapul venni a járvány alatti többlethalálozás alakulását az objektív összehasonlításhoz: látható, hogy Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is bőven magasabb volt, mint nálunk. A régióban messze Magyarország teljesített a legjobban, itt volt a legrugalmasabb az ellátás szervezése, így azok is hozzájutottak a kezelésekhez, akik nem a vírus miatt betegedtek meg. Az is tagadhatatlan, hogy véghez vittük Európa legsikeresebb oltási programját” – mondta Takács.

Régiós siker a járványkezelésben?

Először is, érdemes tisztázni, hogy mit értünk „régió” alatt. Ha csak Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot, akkor valóban kicsit jobban állunk: Csehországon kívül ugyanis mindenhol magasabb volt a többlethalálozás, mint itthon, és még a csehekhez képest is csak minimálisan teljesítettünk rosszabbul. Ha viszont megnézzük mondjuk a szomszédainkat, láthatjuk, hogy Horvátország és Románia rosszabbul teljesített, mint Magyarország, de Szlovénia és Ausztria például lényegesen jobban.

A többlethalálozás egyébként a járvány és a járványkezelés teljes hatását megmutatja, beleértve a direkt és az indirekt hatásokat is. Ezek lehetnek pozitívak (kevesebb az autóbaleset, az influenza is visszaszorul) vagy negatívak (több az öngyilkosság, más betegségek ellátása is megnehezedik vagy akár ellehetetlenül). A többlethalálozást nagyon leegyszerűsítve úgy kapjuk meg, ha megnézzük, a korábbi évek adatai alapján várhatóan hányan haltak volna meg az egyes országokban a járvány nélkül, és ehhez képest mennyi volt ténylegesen a halálesetek száma a járvány idején.

Az viszont tény, hogy a régióban összességében Magyarország nem teljesített rosszul. Érdemes ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy európai viszonylatban még mindig a legrosszabb hátsó harmadba férünk csak be többlethalálozás alapján. Érdekes, hogy a legrosszabbul teljesítő harmadban szinte csak egykori kelet-európai, posztkommunista országok találhatók.

Európa legsikeresebb oltási programja?

Nem tudni, Takács Péter mire értette, hogy Európa legsikeresebb oltási programját vitte véghez Magyarország, de nem nagyon találni olyan mutatót, ami ezt igazolná. Az biztos, hogy lakosságarányosan Magyarország csak a huszonkettedik a sorban 2023 januárjáig számolva, az összesen beadott vakcinák számában pedig értelemszerűen a lakosság mérete miatt szintén nincs az élvonalban.

A legalább két vakcinát kapott felnőttek arányában is inkább a sor végén kullogunk: 2023. január 17-ig a felnőttek 71,5 százaléka volt legalább kétszer beoltva, ami a 24. helyre volt elég az Európai Gazdasági Térség országai között.

Ha csak a 2023–2024-es szezont nézzük, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján a veszélyeztetett demográfiai csoportok oltásában sem járunk az élen, a 60 és 69 év közöttieknek például csak 0,5 százalékát oltották be 2023. szeptember 1. és 2024. április 15. között. Ha a régióban akarunk maradni, a cseheknél ez a szám 7 százalék, a lengyeleknél 3,9, a szlovákoknál 1,1. Ugyanígy nem vagyunk az élvonalban a 70–79 évesek (1,1 százalék), sem a 80 év és afelettiek (1,3 százalék) között.