Fact-check: Tényleg elsők vagyunk lakosságarányosan a Nobel-díjasok számában?

Népszerű kocsmai bölcsesség, hogy Magyarország világelső az egy főre jutó Nobel-díjak számában, vagyis nálunk a legmagasabb a népességszám és a díjazottak aránya. Hogy ez igaz-e, vagy olyasmi, mint az 1848–49-es szabadságharc leverése miatti sörrel koccintás tilalma, azt könnyű kideríteni, mert a Nobel-díj honlapján természetesen ott van felsorolva az összes díjazott életrajzzal, származási hellyel együtt.

Hogy az egyes országok hány Nobel-díjassal rendelkeznek, arról nem vezet külön összesítést a Nobel-bizottság, nem véletlenül. Sok esetben ugyanis nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy egy díjazottra melyik ország lehet igazán büszke. A születési hely számítson, vagy a Nobelt érő kutatás helyszíne? A szülők származása döntsön, vagy az, hogy maga a díjazott milyen nemzetiségűnek vallja magát? Az állampolgárság? De mi van a határokon túl élő nemzetiségi csoportokkal? Egy komoly bizottság ilyen dilemmákban nem akar dönteni. A magyar származású díjazottaknál is felmerülnek ezek a kérdések (erről bővebben itt írtunk).

Ha belegondolunk, emiatt nincs is nagyon értelme ilyen listázásnak, de ettől még jó játszani a számokkal. Ebben pedig számítani lehet a Wikipédia szerkesztőire: az online enciklopédia egyik oldalán összesítették ország szerint a díjazottakat, az oldal pedig naprakész, mert az esedékes Nobel-díj-bejelentések után mindig rövid időn belül frissül. A szerkesztők a Nobel-díj honlapját használták forrásként, és ahol több ország is felmerült egy-egy embernél, őt egyszerűen mindegyiknél felsorolták. Így például az Osztrák–Magyar Monarchiában született Bárány Róbert és Zsigmondy Richárd neve ott van Ausztriánál és Magyarországnál is. A születési hely és a kutatási helyszín is pontot ért, így a hétfőn orvosi Nobelt kapott Karikó Katalin neve Magyarország mellett az Egyesült Államoknál is szerepel, a kedden fizikai Nobel-díjjal elismert Krausz Ferenc pedig Németországnál. A szerkesztők a megosztott díjakat is egy díjnak számolták. Ezzel a módszerrel számolva Magyarországnak 15 Nobel-díjasa van:

• Lénárd Fülöp (1905, fizikai)
• Bárány Róbert (1914, orvosi)
• Zsigmondy Richárd (1925, kémiai)
• Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi)
• Hevesy György (1943, kémiai)
• Békésy György (1961, orvosi)
• Wigner Jenő (1963, fizikai)
• Gábor Dénes (1971, fizikai)
• Polányi János (1986, kémiai)
• Harsányi János (1994, közgazdasági)
• Oláh György (1994, kémiai)
• Kertész Imre (2002, irodalmi)
• Herskó Ferenc (2004, kémiai)
• Karikó Katalin (2023, orvosi)
• Krausz Ferenc (2023, fizikai)

További három díjazottnál merül fel komolyabban magyarországi háttér: az 1976-ban orvosi díjjal elismert Daniel Carleton Gajdusek édesanyja amerikai magyar emigráns volt (de Gajdusek már Amerikában született). A szintén 1976-ban közgazdasági Nobellel jutalmazott Milton Friedman magyar zsidó családba született New Yorkban, miután a szülei kivándoroltak. Végül, 1986-ban Nobel-békedíjat kapott Elie Wiesel, aki az erdélyi Máramarosszigeten született magyar zsidó családban, és jól is beszélt magyarul, de születése idején a település Romániához tartozott (így a listában ő a négy román Nobel-díjas egyike). Tehát velük együtt 18 Nobel-díjasunk van, ha nagyon akarjuk. És fontos megemlíteni még egy díjat, bár azt nem egyetlen ember kapta: 2007-ben a békedíjat az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az IPCC érdemelte ki, aminek kiterjedt munkájához több magyar szakember hozzájárult, például Jászay Tamás, Nováky Béla, Somogyi Zoltán, Tóth Ferenc és Ürge-Vorsatz Diana.

Összességében a legtöbb Nobel-díja nem meglepő módon az Egyesült Államoknak van (409), őket követik a britek (138) és a németek (115). De egy nagy ország könnyen termel ki sok díjazottat, és ha lakosságarányosan nézzük a helyzetet, egészen más listát kapunk. Az arányszámhoz el kell osztani a Nobel-díjasok számát az adott ország lakosságának számával, és így jól látszik, hogy egy elég kis ország már egy-két díjazottal az élbolyba tud kerülni. Saint Lucia például egy közgazdasági és egy irodalmi Nobel-díjassal is büszkélkedhet, pedig csak 180 ezren élnek a karibi szigetországban. Ezzel Saint Lucia a lakosságarányos lista nehezen behozható első helyezettje (hacsak a kb. ötvenezres lakosú Feröer szigetek nem lesz valamikor önálló állam, mert egy Nobel-díjas onnan származik). A lista első 15 helyezettje a következő:

Magyarország tehát majdnem bent van az első tízben, a 11. helyen áll. Ezzel megelőzi például az Egyesült Államokat, Németországot, Franciaországot, Japánt vagy éppen az EU-s átlagot. Ha 15 helyett 18 Nobel-díjassal számolnánk, akkor sem változna a helyezésünk, mert az előttünk levő Egyesült Királyságot csak 19 díjjal érnénk be. Viszont Karikó Katalin és Krausz Ferenc díjai négy hellyel feljebb tolták Magyarországot, mert 13 díjjal csak a 15. helyen lennénk.

A Földön 195 ország található, ebből majdnem 80 büszkélkedhet Nobel-díjassal – ilyen mezőnyben a 11. helyezés nagyon szép, még ha a kocsmai bölcsesség nem is igaz. Egyébként lakosságarányosan nem csak okos, de sportos ország is vagyunk: a nyári olimpián szerzett érmek számát a népességgel elosztva a harmadik helyen állunk, Finnország és Svédország után.