Egyedül Kertész Imre és Szent-Györgyi Albert lett Magyarországról Nobel-díjas

Az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért Karikó Katalinnak és kutatótársának, az amerikai Drew Weissmannek ítélték oda a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. Ennek apropóján Nyáry Krisztián író összeszedte, hány magyarországi kötődésű kutató, tudós, író kapott Nobel-díjat. Összesen 17 Nobel-díjast számolt össze, akik magyarországi gyökerekkel bírnak.

Ebben az összesítésében még nem szerepelt a magyar és osztrák állampolgársággal is rendelkező Krausz Ferenc neve, aki Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva kapta meg a 2023-as fizikai Nobel-díjat „az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért, melyekkel az anyag elektrondinamikáját lehet tanulmányozni”. Krausz Ferenccel 18-ra nőtt a magyar származású Nobel-díjasok száma, munkásságáról itt olvashat.

Értelemszerűen ebben a halmazban találjuk a friss Nobel-díjas Karikót is, de például Daniel Carleton Gajdusek amerikai orvoskutatónak és Milton Friedman amerikai közgazdásznak is voltak magyar felmenői. A teljes névsort a grafikonra kattintva láthatja.

Gajdusek már az Egyesült Államokban született 1923-ban, de anyai nagyszülei Debrecenből emigráltak Amerikába. Friedman szintén az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot 1912-ben, szülei az akkori még az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó kárpátaljai Beregszászról vándoroltak ki.

Gajdusek a kannibalizmus révén terjedő kuru vírussal kapcsolatos kutatásaiért kapta meg az orvosi Nobel-díjat 1976-ban. (Gajdusek is megosztva lett Nobel-díjas, az amerikai Baruch Samuel Blumberget a hepatitis B vírus felfedezéséért tüntették ki.) Friedmant is ebben az évben díjazták, a neves közgazdász a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapta meg a díjat.

Valamivel kevesebben vannak azok a Nobel-díjasok, akik Magyarországon születtek, egészen pontosan 12-en: Békésy György (orvosi, 1961), Gábor Dénes (fizikai, 1971), Harsányi János (közgazdasági, 1994), Herskó Ferenc (kémiai, 2004), Hevesy György (kémiai, 1943), Karikó Katalin (orvosi Nobel-díj, 2023), Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002), Lénárd Fülöp (kémiai, 1905), Oláh György (kémiai, 1994), Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937), Wigner Jenő (fizikai, 1963), Krausz Ferenc (2023, fizikai).

Lénárd Fülöpöt tartják az első magyar származású Nobel-díjasnak. A fizikus 1862-ben magyar állampolgárként született Pozsonyban. Családja ugyan németül beszélt, de őt magyar iskolába járatták. Egy ideig a Budapesti Tudományegyetemen tanult kémia szakon, kutatásait viszont már nagyrészt Németországban végezte. Lénárd a katódsugárzással kapcsolatos kutatásaival érdemelte ki a fizikai Nobel-díjat 1905-ben. Tudományos munkásságát ugyanakkor beárnyékolták antiszemita nézetei, a Qubit portréja szerint könyvében zsidó szemfényvesztésnek titulálta a relativitáselméletet.

Csupán négyen mondhatják el magukról, hogy magyar állampolgárként lettek Nobel-díjasok: Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert, Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Feleannyian vannak, akik Magyarországon is alkottak, dolgoztak: ebben a halmazban már csak Kertész Imre és Szent-Györgyi Albert neve szerepel, és egyedül a Nobel-díjas íróról mondható el, hogy Magyarországon alkotott és ott is halt meg.

A Kisújszállásról induló Karikó Katalin a diploma megszerzése után a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni, ahonnan néhány évvel később, 30 évesen leépítés miatt kellett távoznia. 1985-ben költözött Amerikába a családjával. Erről ezt mondta egy interjúban: „Ha maradunk, akkor valószínűleg panaszkodó, középszerű kutatók lettünk volna. Talán azért alkottunk többet, mert állandó küzdelem volt az életünk, a fennmaradásért, az érvényesülésért.” Ettől még rögös út vezetett a Nobel-díjig: Karikó több amerikai egyetemen is megfordult, sokáig sehol sem ismerték fel kutatásainak jelentőségét, nem hittek a munkájában.

Krausz Ferenc nagyon hasonló utat járt be, mint Karikó Katalin: Magyarországon, azon belül is Móron született 1962-ben, de ő is hamar külföldre ment. Krausz 1985-ben fizikusként és villamosmérnökként szerzett diplomát az ELTE-n, illetve a BME-n, doktori fokozatát viszont már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben. Jelenleg Németországban él és dolgozik a 2022-es fizikai Wolf-díj nyertese: a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.