Fact check: „Az OP-1670 törvény felhatalmazza a bankokat és pénzintézeteket, hogy ellenőrizzék és lefoglalják az amerikaiak pénzét”
2023. június 2. – 11:58
Egyre terjed a közösségi médiában, hogy a hamarosan életbe lépő OP-1670-es „törvény” gyakorlatilag végtelen hatalmat ad az amerikai bankoknak és pénzintézeteknek, hogy megfigyeljék, kontrollálják és lefoglalják az állampolgárok pénzét bármire, akár viselkedésre, akár politikai nézetekre hivatkozva. Néhányan még azt is pedzegetik, hogy az USA kormánya ezzel akarja rávenni az embereket a vakcinázásra. A törvénytervezettel egy amerikai állami kriptovaluta megjelenését is összekötik, ami a posztok szerint a készpénz teljes megszüntetéséhez vezet majd.
Ez azonban egyáltalán nem az, amiről az OP-1670 szól. Az OP-1670 nem törvény, hanem egy jegyzék, ami gyakorlatilag jórészt egy FedNow nevű rendszer fejlesztését és bevezetését írja le, ami átveszi majd a szerepet a bankok korábbi, elavult rendszerétől, és az lesz a feladata, hogy azonnali pénzmozgást biztosítson: ez például azt is jelenti, hogy a nap 24 órájában, a hét 7 napján, az év 365 napján bármikor tudnak majd az emberek pár másodperces átfutással pénzt küldeni egymásnak, vagy számlákat befizetni.
Az OP-1670 tehát nem törvény, hanem egy jegyzék, egy olyan dokumentum, amely leírja, hogy az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere hogyan fejleszti többek között a FedNow rendszert, ami a jelenlegi automatizált elszámolási rendszert fogja felváltani. A FedNow lehetővé teszi majd, hogy magánszemélyek, vállalatok, bankok azonnal, néhány másodperces csúszással küldjenek egymásnak pénzt. Az OP-1670 a jegyzék kódneve, arra szolgál, hogy ezzel az azonosítóval lehessen hivatkozni a pénzintézetek online pénzküldését gyorsító tervezetcsomagra, vagyis a „Központi Bank intézkedéseire a gyorsabb fizetések bankközi elszámolásának támogatására”.
A központi bankrendszer szerint egyébként a nyílt kommentálás során azoknak, akik éltek a lehetőséggel, több mint 90 százaléka támogatta, hogy valós idejű, éjjel-nappali fizetési és elszámolási szolgáltatás készüljön a magánszektor által nyújtott szolgáltatásokkal párhuzamosan. „Szinte minden megjegyzés – a közösségi bankoktól, a regionális bankoktól, a kiskereskedőktől, a kisboltok és benzinkutak egyesületeitől az e-kereskedelmi óriásokig – a valós idejű fizetési rendszert részesítette előnyben. A fő kivétel a TCH (az eddigi rendszert működtető vállalat – a szerk.) és a bankjai, valamint furcsa módon a Pénzügyi Szakemberek Szövetsége volt.”
A FedNow egy lassabb, idejét múlt rendszert vált majd le, és egy új bankközi 24x7x365 valós idejű bruttó elszámolási szolgáltatás lesz, amely integrált úgynevezett „clearing” funkcióval támogatja a gyorsabb fizetéseket az Egyesült Államokban. A clearing a fizetési megbízások fogadásának, a teljesítési formák és tartalmi kritériumok ellenőrzésének, a címzett bank részére történő szállításának, és bizonyos esetekben a bankok közötti kiegyenlítéshez szükséges adatok előállításának folyamata. Ez nagyon hiányzott eddig az USA banki rendszeréből, ami ebből a szempontból valóban elavult – itthonról nehezen elképzelhető, hogy apró bankok ezreiből áll, amelyek különböző rendszereket használnak a működéshez. A FedNow-t sem lesz kötelező minden pénzintézetnek bevezetnie, legalább is egyelőre biztosan nem, ennek ellenére sokan bejelentették már a szándékukat, hogy a korai tesztelők között szeretnének lenni, többek között különféle méretű pénzintézetek és az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma is.
A FedNow felállításáról egyébként egy 2017-es jelentés alapján 2019-ben rendelkeztek, és a folyamatot folyamatosan dokumentálták. A FedNow rendszerről egyébként részletesen egy kérdés-válasz oldalon is írnak.
A pénzügyi rendszer reformjának szükségessége a 2008-as világválság során vált egyértelművé, amikor a FED rájött: kevésbé látja, mint inkább utólag vélelmezi a pénzügyi folyamatokat, mondhatni, csak az utánkövetésben van szerepe. A válság igazi vízválasztó volt, a központi bankok szerepét és a jövőbeli fejlesztéseket is át kellett gondolni. A FED tulajdonképpen lemaradt, mind a kriptovalutákra, mind a clearing rendszerre való tekintettel, most ezt az elmaradást igyekszik behozni.
Ami a pénzügyi ellenőrzést illeti: az amerikai bankrendszer tagjainak már most is jelenteniük kell a gyanús pénzügyi magatartást és más lehetséges fenyegetéseket az 1970-ben hozott szövetségi banktitokra vonatkozó törvény értelmében, ami a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását hivatott visszaszorítani. Magyarországon egyébként például sokkal nagyobb az ellenőrzés, mint az Egyesült Államokban jelenleg, illetve mint amilyen a FedNow rendszerrel is lesz.
A közösségimédia-bejegyzések egy része összemossa a FedNow-t és az OP-1670-et az úgynevezett digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésével is. Maga a jegybankpénz nem konteó, ahogyan az sem, hogy az Egyesült Államokban a digitális jegybankpénz-infrastruktúra létrehozását tervezik. Az MIT például készített is egy hipotetikus rendszert, amely teljesen független a most ismert kriptovalutáktól, és a rendszer fejlesztésének első fázisa már le is zárult. Ebben a projektben a központi bankrendszer bostoni ága is részt vett – a FedNow azonban nem része a fejlesztésnek.
Az Egyesült Államok ezzel fel akar készülni arra is, amit sok szakértő már teljesen biztosnak lát: hogy néhány évtizeden belül a kriptovaluták fogják uralni a piacot, és a készpénz előbb-utóbb valóban megszűnik. A központi bankrendszer azonban Twitteren is leszögezte: nem döntöttek egyelőre digitális állami jegybankpénz kibocsátásáról, és a FedNow-nak nincs köze a kriptovalutákhoz. „A Központi Bankrendszer nem hozott döntést a központi banki digitális valuta (CBDC) kibocsátásáról, és nem is tenne ilyet a Kongresszus és a végrehajtó hatalom egyértelmű támogatása nélkül, ideális esetben egy külön felhatalmazó törvény formájában” – írták. „A CBDC nem helyettesítené a készpénzt vagy más fizetési lehetőségeket.”
A FedNow egyébként a korábbi híresztelésekkel ellentétben nem is június elején, hanem júliusban indul, legalább is a tervek szerint. A FED tehát nem a teljes uralomra készül éppen, hanem arra, hogy behozza az amerikai bankrendszer évtizedes lemaradásait.
