Fact check: hiába sugallja Jordan Peterson, valójában nem derült ki, hogy a Covid-vakcinák miatt csökken a születésszám

Jordan Peterson ismert kanadai konzervatív pszichológusa Twitteren osztott meg egy tudományos publikációt, amely a születésszám alakulását vizsgálja a koronavírus-járvány alatt Németországban és Svédországban. A kutatás arra világít rá, hogy míg sok országban a járvány kitörése után 9 hónappal csökkent a születésszám, úgy Németországban és az észak-európai országokban ekkor nem lehetett csökkenést mérni, viszont a vakcina megjelenése után 9 hónappal igen. Peterson a következő magyarázatot fűzte a linkhez:

„Ha ez igaz, az katasztrofális, Pfizer, és teljességgel megbocsáthatatlan. Megállapítás: a termékenység óriási csökkenése az oltás után; nem tulajdonítható más oknak.”

A publikáció egyelőre preprintként jelent meg, ami azt jelenti, hogy nem láttamozta még független tudományos szakértőkből álló bizottság, hogy megjelenhessen szaklapban, lektorált tanulmányként. A publikáció első szerzője, Martin Bujard jelenleg a németországi Szövetségi Népességkutató Intézet (BiB) Családi és Termékenységi osztályán dolgozik, és az orvosi szociológia és családszociológia professzora a Heidelbergi Egyetemen. A másik szerző Gunnar Andersson demográfiai szakértő és a Stockholmi Egyetem Demográfiai Egységének (SUDA) vezetője. Kijelenthető tehát, hogy mindketten a témában jártas szakértők.

De valóban az a konklúziója a kutatásaiknak, amit Jordan Peterson idézett? Aligha – nézzük, mit is írtak pontosan a kutatók!

A publikáció valóban azt találta, hogy a koronavírus elleni vakcinák bevezetése után nagyjából 9 hónappal kimutathatóan, sőt jelentősen csökkent a születések száma Németországban és Svédországban. A csökkenés mértéke Németországban 14 százalék, Svédországban 10 százalék, és a kutatók nem találtak összefüggést olyan tényezőkkel, mint a munkanélküliség, a fertőzöttségi ráta vagy a koronavírus miatti halálozás. Erős az összefüggés viszont a vakcinák bevezetésének idejével. Eddig van igaza Jordan Petersonnak.

A kutatók azonban nem állnak meg itt, és további magyarázatot is adnak a jelenségre. A bevezetőben például megjegyzik, hogy 2020 végén, 2021 elején több fejlett országban rövid termékenységcsökkenést lehetett mérni, a szezonálisan kiigazított teljes termékenységi ráta Spanyolországban például 20 százalékot esett a pandémia kezdetét követő kilencedik hónapra. Hasonló, bár kicsit enyhébb csökkenést mértek az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban is. A skandináv országokban és Németországban azonban nem jelent meg ez a deficit – a kutatók azt feltételezik, hogy ezekben az országokban kevesebb negatív hatása volt a koronavírusnak közgazdasági szempontból, mert több gazdaságvédő intézkedést vezettek be a hatóságok.

A szakértők sorra vették, hogy miért és hogyan lehetett a koronavírus-járvány és a vakcináció hatással a gyerekvállalásra. Az okok között felsorolták

1. az egészségügyi krízist (például bizonytalanabb egészségügyi ellátás);
2. a gazdasági krízist (bizonytalanabb pénzügyi környezet);
3. a begubózóhatást (a lezárások miatt több az otthon töltött idő, felértékelődik a család és a gyerekek szerepe);
4. illetve a vakcinációt magát, megjegyezve, hogy az oltási programok miatti viselkedés és a termékenység kapcsolata egy kevéssé körbejárt téma, de beleszólhatnak a gyerekvállalásba a vélt veszélyek, és az is, hogy a koronavírus elleni vakcinát a vonatkozó kutatások befejezéséig nem ajánlották a terhes nőknek (ma már tudjuk, hogy ők is biztonsággal olthatók).

A kutatók azonban nem állítanak ok-okozati összefüggést a vakcinák és a születésszám csökkenése között. Éppen ellenkezőleg, azt írják, hogy „a tanulmányban bemutatott leíró asszociációk alapján a gyermekvállalási magatartás világjárvány utáni változását az életkörülmények azon változásaira adott reakcióként értelmezzük, amelyek a társadalmak esetében a pandémia előtti körülmények felé nyitás során várhatók. Egyes esetekben az oltási programnak közvetlenebb hatása lehetett, mivel egyes leendő szülők elhalaszthatták a gyermekvállalásról szóló döntést addig, amíg be nem biztosították maguknak a vakcinát.”

A kutatók szerint tehát nem a vakcina következtében csökkent a termékenységi ráta, hanem azért, mert a nők vártak a gyerekvállalással addig, amíg beadatták maguknak az oltást.

Persze a kutatók is csak lehetséges okokat sorolnak fel, ez még önmagában nem zárná ki, hogy valóban a vakcinák hatására (tehát a beadásból következő biológiai és kémiai folyamatok következményeként) csökkent a termékenység. Ha viszont ez valóban így lenne, az látszódna a többi, jól átoltott ország statisztikáin is. Viki Male, az Imperial College London immunológusa, aki egyébként termékenységkutatással is foglalkozik, Twitteren adott hasznos infókat Peterson állításaihoz:

Grafikonon ábrázolta, hogy az Egyesült Királyságban például, ahol szintén magas az átoltottság, nem jelentkezett ilyen csökkenés a születések számában. Franciaországban egyáltalán nem látni csökkenést az élve születések számában. A svájciak szintén megvizsgálták az adatokat, és a SwissMedic arra jutott: nem utal semmi arra, hogy az mRNS-vakcinák befolyásolták volna a termékenységet. Egy másik svájci kutatás hasonló eredményre jutott.

Magyarországon a Népszava cikke tavalyi szerint 2022 első hónapjaiban a németekhez és a svédekhez hasonlóan csökkent a születésszám. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2022. januárban 6602, februárban 6068 gyerek született – ehhez képest 2021 februárjában 7161, 2020-ban pedig 7060. A Népszavának megszólaló szakértők a kormány termékenységi politikájával is magyarázzák a számokat, Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus pedig összeköti őket az oltással, csakhogy nem úgy, ahogyan Jordan Peterson: szerinte az oltások számának megugrása hozzájárulhatott a születések számának év eleji visszaeséséhez, mivel a vakcina miatt sokan halasztották el a gyermekvállalást.

Természetesen készültek biztonságossági kutatások is terhes nőkkel: egy kanadai tanulmány például azt találta, hogy a koronavírus-vakcinák biztonságosak rájuk nézve is, egy izraeli kutatás szerint pedig a terhesség alatt kapott vakcinának nincs káros hatása a terhesség lefolyására és kimenetelére. Egy norvég kutatás sem talált emelkedett kockázatot a vetélésre a koronavírus-oltás után, és egy kínai kutatás is hasonló eredményre jutott. Egy ír tanulmány is amellett foglal állást, hogy a koronavírus-vakcináknak nincs hatásuk a termékenységre.

Metaanalízisek, azaz korábbi kutatások eredményeit összefoglaló tanulmányok is készültek a témában. Egy például azt találta, hogy a koraszülések esélye még kisebb is az oltott nők esetében, egy másik pedig nem talált összefüggést sem a koraszülés, sem a vetélés, sem más, terhességgel kapcsolatos egészségügyi probléma és a vakcinák között. Egy 2022. októberi tanulmány a rendelkezésre álló adatok alapján nem talált termékenységi kockázatot a vakcinákkal kapcsolatban. Egy Svédországban és Norvégiában készült analízis nem talált szignifikáns növekedést a kockázatokban a terhesség alatt, az oltások nagy részét itt a második és harmadik trimeszterben adták be. Egy idén januári metaanalízis szintén nem talált kapcsolatot a káros következmények és a vakcináció között, és egy 2022. júliusi összefoglaló szerint sincs összefüggés a vetélés kockázatát, a kórházi tartózkodás időtartamát, a gyermekágyi lázat, a szülés utáni vérzést, illetve a születési súlyt illetően.

Az, hogy egy vakcina bevezetése után 9 hónappal csökken a születésszám, nem jelenti feltétlenül azt, hogy maga a vakcina szólna bele a termékenységbe, illetve azt, hogy nehezebben fogannának meg a gyerekek. Millió más tényező okozhatja a születési számok csökkenését, még akkor is sok a lehetséges magyarázat, ha a Covid–19 területén maradunk: a vakcinabiztonságossági kutatásokba eleinte – elővigyázatosságból, azaz éppen biztonsági okból – nem vonták be a terhes nőket, ezért nem volt rájuk elegendő adat, így nem is ajánlották nekik a vakcina beadatását az adatok beérkezéséig. Emiatt hezitálhattak a gyereket tervezők, és esetleg halaszthatták a gyerekvállalást. Maga a Covid–19 is beleszólhatott a statisztikákba, a fertőzés ugyanis bizonyítottan növeli a kockázatokat terhesség alatt, a hosszú Covid pedig hosszabb távon csúsztathatja a gyermekvállalást. Abból, hogy egy vakcina szélesebb körű bevezetése után 9 hónappal néhány országban csökkenni kezd a születésszám, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy ok-okozati összefüggés van a kettő között.

A koronavírus-vakcinákkal kapcsolatban gyakran merülnek fel olyan elméletek is, hogy a hatására megnövekedett a rákos megbetegedések és a szívrohamok, illetve a hirtelen halálesetek száma. Ebben a cikkünkben jártuk körül, mi ebből az igazság: semmilyen adat nem támasztja alá ezeket a feltételezéseket.