Fact-check: Nem 22-en jelentkeztek idén fizikatanárnak, de nem sokkal jobb a helyzet

Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót és a közösségi médiát, hogy idén országosan mindössze 22-en jelentkeztek első helyen fizikatanárnak, és 25-en kémiatanárnak. Eredetileg a Válasz Online-on jelent meg egy podcast még május 5-én, amiben Weiszburg Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány Karának oktatója beszélt többek között az idei jelentkezők csekély számáról, amelynek szemléltetésére alapos grafikonokat is készített. Ezek a beszélgetés alapján készült cikkben láthatók is. A leírásban az szerepel, hogy az adatok forrása az Oktatási Hivatalhoz tartozó felvételi információs portál, a Felvi.hu.

Ezzel még nem is lett volna baj, de az innen származó információk aztán elkezdtek terjedni a közösségi médiában kissé leegyszerűsítve és különböző véleményekkel megspékelve. Ezek közül talán a legfinomabb még az volt, hogy majd az utolsó kapcsolja le a villanyt az iskolában.

Május 9-én megkerestük az Oktatási Hivatalt (OH), hogy ellenőrizzük az információk valódiságát. Az OH válaszában azt írta:

• első helyen 28-an, összesen pedig 131-en jelentkeztek osztatlan kétszakos tanári képzés olyan szakpárjára, amelynek egyik tagja a fizikatanár szak;
• első helyen 30-an, összesen pedig 169-en jelentkeztek osztatlan kétszakos tanári képzés olyan szakpárjára, amelynek egyik tagja a kémiatanári szak.

A számokhoz némi magyarázat: aki a felvételin első helyen jelentkezik kémia- vagy fizikatanári szakra, arról feltételezhetjük, hogy valóban az is szeretne lenni. Természetesen emellett nem kizárt, hogy a többi jelentkező is ezekre a szakokra kerül, ha máshová nem veszik fel őket, és elegendő pontot érnek el.

Itt azonban nem várható jelentős eltérés a számokban: tavaly fizikatanár szakon végül országosan 26-an, kémiatanárin pedig 28-an kezdték meg a tanulmányaikat. (Ha majd ők végeznek, közülük biztosan nem lesz mindenki tanár, miközben ennél jóval többen vonulnak nyugdíjba évente a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok közül.)

Frissítés: fontosnak tartjuk a korábbinál még jobban kiemelni, hogy nem a Válasz.hu-n megjelent podcastot és cikket ellenőriztük, hanem az abból a közösségi médiában terjedő, egy-két mondatos, kontextusból kiragadott részletet.

Kimondhatjuk tehát, hogy az ELTE oktatójának számai és az Oktatási Hivatal adatai között van némi eltérés, a lényeget és a trendeket tekintve azonban nincs nagy különbség. Kíváncsiak voltunk azért, mi lehet az oka annak, hogy más számokat tud az OH, mint amiről az ELTE oktatója beszélt.

„Az adatközlő a témában nem kért adatot az OH-tól, a cikkben közöltek valódiságáért, hitelességéért az ábra készítője felelős”

– írta válaszában az Oktatási Hivatal. Megkerestük az ügyben Weiszburg Tamást. Ő azt mondta, nem tudja, miből fakadhat az eltérés, ők a Felvi.hu hivatalos adatait vették alapul. A Felvi.hu-n azonban nem egyszerű megnézni az idei jelentkezők számát egy adott képzésre, mert csak egyenként lehet szűrni a szakokra. Így könnyen kimaradhatnak jelentkezők, valószínűleg ebben az esetben is ez történhetett.

Volt ugyanis két olyan egyetem, ami nem szerepelt Weiszburgék statisztikájában: a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Brenner János Hittudományi Főiskola. Egyik intézmény sem a tanárképzéseiről ismert, előbbin egy diák jelentkezett első helyen fizikatanári szakra, utóbbin szintén egy diák kémiatanári szakra. Ezen kívül volt, ahol a képzésre jelentkezők száma eltért a Válasz Online cikkében a Felvi.hu adataihoz képest.