Fact-check: Vajna Tímea rosszul sejti, tényleg rakéta találta el a lyukas kijevi házat

2022. március 05. – 11:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A vendéglátós/szépségversenytulajdonos/celeb Vajna Tímeában az ukrajnai orosz invázió harmadik napján kétségek támadtak egy, a háborús térségből érkező hírrel kapcsolatban. Ahogy mi is megírtuk, rakéta talált el egy sokemeletes kijevi lakóházat. A cikkünkbe még egy videót is beágyaztunk, amin jól látható a találat. Vajnában felmerült, hogy a hír manipulált lehet, mert a házról készült képről inkább egy gázrobbanás jutott eszébe.

Érthető, hogy Vajnában kétségek merültek fel. Az interneten nem mindig könnyű megállapítani, hogy mi igaz és mi nem, arról nem is beszélve, hogy a háborúval kapcsolatban folyamatosan ömlenek az álhírek. Az ezekről szóló tényellenőrző cikkeinket itt találja.

Azért írunk most arról, hogy Vajna Tímeát nem győzte meg mondjuk a CNN vagy a BBC fényképe, videója, mert rosszul kezelte a helyzetet. Ahelyett, hogy néhány kattintással utánanézett volna, hogy igaz-e a hír, inkább kiposztolta egy Instagram-storyban a kérdés, hogy a követői szerint manipulált-e a hír vagy sem. Magyarázatként azt fűzte hozzá, hogy

„Vagy ez egy règebbi gàzrobbanàs ès manipulàljàk a hîreket? Nem vagyok szakèrtö, de sztem ha rakèta èr egy èpületet, akkor az egèsz összeomlik vagy legalàbbis lyukat hagy ..szerintetek?”

Vajna Tímea kérdése az Instagramon de mivel storyról van szó, már el is tűnt – Forrás: Instagram
Vajna Tímea kérdése az Instagramon de mivel storyról van szó, már el is tűnt – Forrás: Instagram

Ezt a kérdést tette fel a 444 ezer Instagram-követőjének, amivel – mi már tudjuk –, álhírt terjesztett. Nem állítjuk, hogy ezt tudatosan tette volna, mert mondjuk beszervezte egy orosz propagandaosztag, de remek példát mutat arra, hogy az interneten hogyan terjednek a fél- vagy rossz információk, akár mindenfajta ártó szándék nélkül.

Az sem igaz, hogy a kép korábban készült és újra terjed, a Telex fotósa, Huszti István is lefényképezte az eltalált házat.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Magában persze nem bizonyít semmit, hogy nekünk is van egy képünk egy lyukas házról, de ha összevetjük a kettőt, látjuk, hogy

  • a lyuk mindkét képen ott van, ahol a narancssárgás-barnás festés találkozik a mályvával,
  • mindkettőn három ablaknyi a lyuk szélessége és magassága (szemből),
  • és a robbanás középső emeletének bal szélén van egy fehér folt, ami a lépcsőház ablaka lehetett.

Egyszerű tippek, ha kétségei támadnak

Általában itt véget is szoktak érni a tényellenőrzős cikkeink, de ez remek példa arra, hogy javasoljunk néhány trükköt arra, hogy mit tegyen az ember, ha Vajna Tímeához hasonlóan olyan tartalommal találkozik az interneten, aminek nem érzi egyértelműnek a hitelességét.

Az első és talán legfontosabb, hogy ne posztolja ki kapásból a több százezer követőjének, mert így terjednek az álhírek. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad megkérdezni senkit: ha van olyan ismerőse, aki jártas az adott szituációban (ebben az esetben például egy tüzérségnél szolgáló katona volt, vagy épületstatika-szakértő), akkor írjon rá, csörgesse meg.

Ha nincs ilyen, akkor marad a saját nyomozás. Ez sokkal nehezebbnek hangzik, mint amilyen valójában. Először is érdemes megnézni az általánosan megbízhatónak tartott híroldalakat. Persze a megbízhatóság megállapítása ma már sok embernél nagyon hasonlít az életvitelszerű sportszurkolók gondolkodásmódjához, de ilyen témában például a New York Timest, a BBC-t vagy az Associated Presst (AP) szekértábortól függetlenül hitelesnek szokták tartani. Úgy értve, hogy ők nem nagyon szoktak belefutni abba, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül kapkodva kiraknak egy szenzációs képet, csak, hogy két órával később leszedjék, mert kiderült, hogy hamis.

Ha nem teljesen magabiztos az angoltudása, magyar híroldalakon is kereshet. Mik a kulcsszavak ebben az esetben, amire érdemes keresni? Ukrajna, Kijev, rakéta, ház. Ennek a keresésnek itt láthatja az eredményeit, sok, hangvételében eléggé különböző portál írt az esetről hasonlóan, például a Telex és a Magyar Nemzet is.

Ha valaki nem akar csak az újságokra hagyatkozni, akkor is van néhány egyszerű módja annak, hogy leellenőrizze, igazi-e egy kép-hír kombináció (azaz nem kontextusból kiragadott kép). Például rákereshet a YouTube-on, hogy „kyiv rocket house”, és azonnal láthatta volna a cikk elején található felvételt.

De a képből is kiindulhatunk: Vajna nem ad meg forrást a képhez, amit kirakott, de az valószínűleg egy angol nyelvű híradóból kiragadott képkocka, amin bal fölül látható, hogy az AP képét használták.

Ebből kiindulva rákereshetünk, hogy „AP Kiyiv house rocket”, majd, mivel egy képről akarunk megtudni dolgokat, átállhatunk képkeresőre. Ebben az esetben az első sorban megjelenik a kép, amit Vajna kirakott (mínusz a híradós extrák), a Korean Times is felhasználta. Ez sem jelenti azt, hogy a kép pont február 26-a körül készült, csak azt, hogy egy ilyen épületben valóban volt robbanás – valamikor.

Feltételezhetjük, hogy egy ilyen eset bekerül minimum az ukrán nemzeti hírekbe. Jobb egérgombbal kattintva töltsük le a képet, majd az intézőből vagy a böngészős letöltéses részről húzzuk bele egy Google-keresőbe. Ez a Google reverse image search funkció, ami régen egy jobb klikkel elérhető volt a Chrome-ban, ma már viszont böngészős eszköz telepítése kell hozzá.

Pirossal bekarikáztam a képet, ahogy húzom fel a kereső mezőbe – Forrás: Világi Máté / Telex
Pirossal bekarikáztam a képet, ahogy húzom fel a kereső mezőbe – Forrás: Világi Máté / Telex

Ha ezt megtettük, a képen is látható keresési eredmények jönnek ki. A „Visually similar images” című tömb alatt olyan oldalak vannak, amiken megtalálható a kép. Ha ez a fotó valójában régen készült, és feltételezzük, hogy bekerült a hírekbe, akkor a régebbi találatok között lesz olyan, ami 2022 február 26 előtt került fel az internetre.

A képen ugyan 1560 találat látható, de a Google ilyenkor lehagy néhányat, amit nem talál relevánsnak. Ha ezt az oldal alján kikapcsoljuk (a biztonságos kereséssel együtt), akkor több mint 1600 találatot kapunk, ami 27 oldalt jelent. Ha ezeket végignézzük, láthatjuk, hogy mind február 26-a után került fel, a kép korábban nem jelent meg a Google által pásztázható interneten. Feltételezhetjük, hogy ha az ukrán fővárosban ekkora baleset történt volna az elmúlt években, legalább a nagyobb helyi oldalak raktak volna róla képet a cikkeikbe – arról nem is beszélve, hogy a kép forrásából kiindulva lenne egy cikk az esetről az Associated Presstől.

Persze lehet komolyabb eszközöket, kiegészítőket, metadaadatokat is használni, de ez egy viszonylag gyors és egyszerű módja annak, hogy kiderítsük, nagyjából mikori lehet egy kép. Sokkal hatékonyabb, mint Insta-storyban feldobni a gyanút, bár tény, hogy kevesebb lájk is jár érte.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom