Állatok az áradásban – ki menti meg őket?

Az elmúlt napokban rengeteg beszámoló született a hazánkat sújtó áradásokról, de arról már kevesebb szó esett, hogyan érinti az árvíz az állatokat. Bár a Margitszigeti Kisállatkert már befejezte az evakuálási folyamatot, a háziállatok és a szabadon élő állatok mentése folyamatosan zajlik. A héten lezárt veszélyeztetett Duna-menti területek zöme számos állat lakhelye és élőhelye volt, az ő kiköltöztetésük és biztonságos elhelyezésük pedig nem kis erőfeszítést és önkéntes munkát igényel.

Az állatvédő szervezetek és a civilek nagy összefogással és fáradságos munkával dolgoznak azon, hogy minden állat biztonságos helyre kerüljön. A lezárt területekről kiköltöző gazdák sok esetben nem tudják magukkal vinni az állatokat, és a telephelyek, állatmenhelyek befogadóképessége is limitált, így ideiglenes befogadókra van szükség. Az Árvízi állatmentés 2024 nevű Facebook-csoportban, illetve itt lehet ideiglenes befogadónak jelentkezni.

„Nagyon reménykedem abban, hogy az elmúlt hét munkája meg fogja hozni az eredményét, és nem lesz szükség tömeges gyorsbeavatkozásra”- mondja Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa. Bizakodva tekint a következő napokra az állatmentés szempontjából. Azt tapasztalta, hogy az állatvédő szervezetek, a civilek és a hatóságok eddig jól együttműködtek, és próbáltak megtenni mindent annak érdekében, hogy az állatok biztonságba kerüljenek. Az árvízi állatmentés sikerét persze csak az árvíz teljes elvonulása után lehet megítélni.

Az alapítvány munkatársai már napokkal ezelőtt megkezdték az árvízi mentés előkészületeit: átszervezték és kiürítették a külső karanténrészlegüket, ide helyezték a veszélyeztetett területről kimentett állatokat. Csütörtökig 11 macska és 8 kutya került hozzájuk. Néhány állatnak nincs gazdája, így az ellátásukról, ápolásukról, ivartalanításukról is gondoskodni fognak.

Az akciódús rész tegnap kezdődött, kerítésen fennakadt kacsától kezdve házban maradt cicán át több esettel is találkoztak. A mentést és az állatok elhelyezését a többi szervezettel és az önkéntes befogadókkal együttműködve oldják meg. A Noé munkatársai teljes készenlétben állnak a következő napok riasztásaira is Budapesten és környéken, számolva olyan váratlan eseményekkel is, melyek során szükség lehet állatmentésre.

„Állatvédelmileg a teljes zárás a mi feladatunk volt, azaz, hogy semmilyen állat ne maradjon ott” – mondja Pataki Gábor, az Állatmentő Liga elnöke, és az Állat- és Természetvédelmi Járőrszolgálat Újpest vezetője, vasárnap óta járja csapatával az ártéri területeket Újpest környékén. A Járőrszolgálat a BRFK stratégiai partnere, így a rendőrséggel együttműködve történt a mentési folyamat.

A szervezet önkéntesei elhozták és ellátták azokat az állatokat, akiket a lakók nem tudtak magukkal vinni, majd ellenőrizték, hogy minden állat kiköltözött-e a zárás időpontjáig. Elegendő állateledelt biztosítottak a gazdák számára, akik saját felelősségre a lezárt területeken maradtak állataikkal együtt.

Nagyjából 70 állatot hoztak ki a lezárás előtt. A mentett állatok a szervezet telephelyére kerültek, ahol önkéntesek látják el őket. A nagyobb testű állatokat a Dunakeszin található Barka Állatsimogatóba szállítják. A gazdák 2-3 hét múlva visszakapják kedvenceiket, de időközben is látogathatják őket.

Bár a mentési akció az ártér lezárásával együtt véget ért, az önkéntes csapat továbbra is a környéken marad, hogy bármikor segíthessenek az esetlegesen ottmaradt vagy utólag felbukkanó állatokon. A saját felelősségre bent maradt gazdák állatainak szükség esetén élelem utánpótlást biztosítanak, amit csónakkal juttatnak el.

Minden állat számára van hely a bárkában

A gazdás állatok esetében az állattartók jó esetben felelősségteljesen járnak el kiskedvenceik, haszonállataik biztonságos elhelyezése érdekében, de a szabadon élő állatok megtalálása és befogása nehézkesebb, mivel sok esetben elbújnak, és csak akkor jönnek elő, amikor már nagy a baj. Az állatvédő szervezetek odafigyelnek a szabadon élő, gazdátlan állatokra is, és próbálják őket is biztonságba helyezni. Az elmúlt napok során Budapest környékéről több kóbor kutyát, vadmacska kolóniát, kacsát, sünt szállítottak menhelyekre.

A tetőzéssel nem múlik el a veszély, az apadás során számos eddig bujkáló állat kerülhet elő. A szervezetek azzal is számolnak, hogy néhány állattartó nem készült fel kellően arra, hogy az ár visszahúzódása több napba is beletelhet. Míg az Újpesti Járőrszolgálat szemmel tartja az Újpest-környéki lezárt területeket, a többi állatvédő szervezet önkéntesei is folyamatos készenlétben állnak a bajba jutott állatok kimentésére a következő napokban is.

Az árvíz nem játék, inkább forduljon az állatvédőkhöz

A állatvédők hangsúlyozzák, hogy a 2013-as árvíz tapasztalatai után jóval gördülékenyebben mentek a mentési folyamatok. Pataki Gábor a mentési folyamatot rutinosnak, az embereket pedig sokkal szervezettebbnek, fegyelmezettebbnek látja 2013-hoz képest. Némedi Edina szintén azt tapasztalta, hogy az állatvédők jobban fel tudják mérni, hogy mire számítsanak, és előre tudnak gondolkodni a 11 évvel ezelőtti tapasztalatok alapján.

Schneider Kinga szerint sokkal nagyobb az összefogás az állatvédő szervezetek és a civilek között, nagyobb az érdeklődés, a segítésre való hajlam, többen jelentkeznek ideiglenes befogadónak. A tájékoztatás hatékonyabb volt, egyes önkormányzati felhívásokban külön kitértek az állatok biztonságos elhelyezésének fontosságára. Esetenként arra is felhívták a figyelmet, hogy az emberek óvatosan menjenek kirándulni vagy kutyát sétáltatni az erdős területekre, kerüljék azokat a részeket, ahova a vadak menekülhetnek az árvíz miatt.

Ha bajba jutott állatot lát a következő napokban, mindenképpen forduljon egy állatvédő szervezethez. Bármennyire is szeretnénk mi magunk segíteni a rászoruló állatokon, sokszor nem tudjuk belátni a mentés kockázatait, és megfelelő eszközök híján fennállhat olyan helyzet, ami nem csak az állatra, de ránk nézve is veszélyes lehet. A szervezetek rendelkeznek a befogáshoz, mentéshez szükséges felszereléssel, és fel tudják mérni a mentési folyamat veszélyeit, szükség esetén tudják, hogy milyen hatóságokat kell értesíteni.

A Facebook-csoport, ami segíti az állatok biztonságos elhelyezését

Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány munkatársa a hét elején létrehozta az Árvízi állatmentés 2024 nevű Facebook-csoportot, ami már 1200 tagot számlál. Célja az volt, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tegye az állatok elhelyezésének logisztikáját, valamint közvetlenebb kommunikációs felületet biztosítson a mentésekhez.

„Mind a segítségkérőknek, mind a segítségnyújtóknak sokkal könnyebb az eligazodás, ha egy helyen gyűlnek össze az esetek és az információk.”

Egy űrlap kitöltésével bárki jelentkezhet ideiglenes befogadónak vagy segítőnek, egy táblázatban pedig egy helyen gyűlik minden fontos adat: befogadás helye, idejének hossza, befogadni kívánt állat, elérhetőség és egyéb megjegyzések. Így a befogadásra váró állatok gazdái közvetlenül kapcsolatba tudnak lépni a befogadókkal.

A Facebook-csoport az állatvédő szervezetek tehermentesítése szempontjából is hasznosnak bizonyul.

„Sokkal célirányosabb, ha a segítségkérők egyből megtalálják a befogadó személyt és helyet, nem kell egy állatvédelmi szervezet postásnak ahhoz, hogy megoldódjon az elhelyezés”

Így a szervezetek a mentési akciókra tudnak koncentrálni a közvetítés helyett.