A tikkasztó Adria helyett a hűs Oslo lehet a jövőben az álom-úticél

Júliusban sorra dőltek meg a melegrekordok, globálisan és hazánkban is: az év legforróbb napján, július 16-án 41,9 fokot mértek Kiskunhalason. Dél-Európában mindennapossá vált a 40 fok feletti hőmérséklet, egy ponton a hőség miatt be kellett zárni az athéni Akropoliszt, mert nem volt biztonságos napközben látogatni. 1940 óta nem volt még soha olyan meleg a Földön, mint idén nyáron.

Ilyen időben az ember vágyhat a mediterrán vízpartra, a déli országokba a családjával, már a kocsiban odaképzeli magát mondjuk a portugál strandra, ahol egy fagylalt elfogyasztása után „ne zavarj” üzemmódra állítja a telefonját, és csobban egyet a tengerben. Ez is egy megoldás arra, hogy túléljük a nagy meleget.

A másik lehetőség pedig az, ha pont az ellenkező irányba indulunk útnak, és a kánikula elől az északi országokba menekülünk, ahol az idő nyáron is csak 20-25 fokig melegszik. Ezt a fogalmat hívják úgy, hogy coolcation, azaz a hűsölés.

Svédországba idén 47 százalékkal többen foglaltak szállást, mint tavaly

A coolcation fogalma ezen a nyáron vált ismertebbé – éppen időben, hiszen ennél már csak forróbb nyaraink lesznek. A külföldi sajtó szerint egyre több utazó számára vonzó egy amszterdami kiruccanás júliusban, vagy szívesebben töltenek pár napot hűsöléssel, városnézéssel, kirándulással Oslóban vagy Edinburgh-ben ahelyett, hogy egy görög szigeten olvadoznának.

A Bloomberg szerint tavalyhoz képest idén nyáron 27 százalékkal többen foglaltak szállást a skandináv országokba. Egy luxusutakat szervező cég szerint Svédországban 47 százalékos volt a növekedés, miközben Olaszországba mindössze csak 3 százalékkal több turista látogatott el 2023 nyarához képest. A lap szerint főleg a brit repterekről utaztak jelentősen többen Bergenbe, Norvégiába, Stockholmba és Koppenhágába.

Könnyen lehet, hogy a hűsölés lehet a nyaralások jövője. Egy uniós kutatás szerint ha a globális átlaghőmérséklet négy Celsius-fokkal emelkedik, akkor akár több mint hat százalékkal nőhet a turisztikai kereslet Svédországban, Dániában és Finnországban, miközben Görögországban hét százalékkal eshet vissza az idegenforgalom. Egyszerűen vonzóbb lesz odamenekülni a hőhullámok elől, míg a népszerű úti célok pedig lekerülnek a térképről.

Magyarországról nézve nehéz elképzelni, hogy tömegével indulnának meg az emberek Dánia felé, ahelyett, hogy a jól ismert Adriára vagy a Balatonra ruccannának ki. Márffy György, az Utazom.com tulajdonosa szerint a coolcation egy létező jelenség, de azt még nem lehet kijelenti, hogy Magyarországról rengetegen utaznának északra júliusban. Ennek két oka is van: a távolság és az árak.

A balti államokba macerás eljutni kocsival

„A nyaralók egy része autóval utazik, ezért olyan úti célt választanak, amik közel vannak. Például Szlovénia, Erdély vagy Horvátország, a balti államokba azonban nem a legegyszerűbb eljutni kocsival. Másrészt a horvát tengerpart a turizmusra van berendezkedve, ellenben az északi országok tengerpartjaival, ahol a víz is hidegebb. Ugye Spanyolországban is tömegével építettek szállásokat a turisták miatt, de például Dániában nem, ott nincsenek felkészülve nagy tömegekre” – mondja Márffy György.

A kocsi mellett/helyett szintén opció a repülő, az Utazom.com tulajdonosa szerint a magyarok nyáron a fapados járatokat preferálják a leginkább. „Ezek a járatok közkedvelt nyaralóhelyekre, Spanyolországba, Olaszországba és szigetekre, például Ciprusra viszik az utasokat. Az Észak-Európába tartó járatok azonban nem. El lehet repülni Hamburgba, Brüsszelbe vagy Varsóba, és onnan valahogy eljutni a tengerhez, de azt is számításba kell venni, hogy az embereknek maximum egy-két hét szabadságuk van, és nem mindegy, hogy ebből mennyi időt vesz el az utazás.”

A távolság mellett szintén nem elhanyagolható szempont: az ár. Mi, mennyibe kerül? Márffy György szerint arra fel kell készülni, hogy a skandináv országokban elképesztő pénzeket kérhetnek el a szállásokért, de ugyanúgy az éttermekben és a kávézókban is. Ha csak egy pár példát veszünk:

• egy koppenhágai apartman a város központjától 1,2 kilométerre 1 felnőttnek, 4 éjszakára júliusban: 225 835 forint,
• egy tengerparthoz közeli Airbnb-t Helsinkiben éjszakánként 60 ezer forintért lehet bérelni,
• több mint 8 ezer forintba fáj egy csirkés klubszendvics, hagymás krumplival a norvég Sandefjord egyik kávézójában,
• a finn Nemzeti Múzeumba a felnőtteknek 7000 forintért adják a belépőt – bár a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai között is találunk olyat, amire ugyanennyibe kerül a jegy.

Nemcsak az árakban van különbség a déli és az északi országok között. „Az északi részeken, az Északi-tengeren, a La Manche csatornánál jelentős árapályok vannak, tehát ott két-három-négy-öt métert is visszahúzódhat a víz. A Földközi-tengeren viszont nincsenek, ezért ott mindig le lehet menni a homokos tengerpartra fürdeni, de ha Európa északi részére megyünk, akkor ott nem a fürdőzés és napozás lesz végig a program valószínűleg. Ha várost néznének vagy kirándulnának, akkor kocsit kell bérelni, hisz a legtöbben repülővel mennek északra. Viszont az autóbérlés is egy pluszköltség” – teszi hozzá Márffy György.

Nyaralni persze nemcsak a vízparton lehet. A Utazom.com tulajdonosa szerint mindig is volt egy szűk réteg, aminek a túrázás, a hegyekben és erdőkben töltött idő jelentette a kikapcsolódást. A többség azonban a vízhez ragaszkodik, jelentse ez a horvát tengerpartot vagy egy balatoni strandot, és ezen a coolcation sem fog változtatni. „Az emberek a vízre vágynak, a tenger látványára, a helyi ételekre, a pancsolásra. Nem a pálmafákhoz ragaszkodnak, hanem a vízhez. Ugyanakkor az elképzelhető, hogy a jövőben nem délre, hanem északra mennek majd fürdőzni, ha melegebb lesz a tenger.”

Mindegy, hová, csak olcsó legyen

A coolcation a klímaváltozás és az extrém hőhullámok eredménye. A gazdasági instabilitás, az élet drágulása pedig azt eredményezi, hogy egyre kevesebben tehetik meg azt, hogy családostul elrepüljenek Franciaországba vagy Olaszországba nyaralni.

„Vannak emberek, akiket az mozgat, hogy hihetetlen jó áron lehet elutazni valahova. A fapados légitársaságok időről időre, még a főszezonban is akár, kínálnak extrém olcsó repülőjegyeket.

Lehet, hogy Róma volt a terv, de az utazók látják, hogy 9000 forintért elrepülhetnek Albániába vagy Jordániába. Akkor az lesz az új úti cél, és ahhoz igazítják a nyaralás időpontját és az igényeiket is”

– fejti ki az Utazom.com tulajdonosa.

Megvenni a repülőjegyet az első lépés, utána jöhet a szállás, kinézni a programokat, utánanézni a tömegközlekedésnek, összeszámolni a költségeket, és akkor arról a kardinális kérdésről még nem is esett szó, hogy: MIT FOGUNK ENNI? Sokan azonban nem szeretnek a szervezéssel bajlódni, ezért is kérik utazási irodák segítségét. „Utazási irodákon keresztül szervezik meg a nyaralásukat, és charter járatokkal repülnek Görögországba, Tenerifére, az Azori-szigetekre, de mind közül Törökország a legkedveltebb. Rengeteg magyar utazik oda ilyenkor, naponta több charterjáratot is indítanak.”

A helyiek már így is tüntetnek délen

Hajdú Attila szerint nemcsak az elviselhetetlen kánikula az oka annak, hogy a jövőben a skandináv országokba járunk majd hűsölni. A STA Travel Kft. ügyvezetője azt mondja, a népszerű déli desztinációknak, többek között Barcelonának, Sevillának vagy Mallorcának egyre terhesebbek lesznek a látogatók, ugyanis a külföldi pénztárcákhoz szabott árakat az ott élők nem tudják megfizetni. „Spanyolországban is sok az Airbnb, amit külföldi vendégeknek adnak ki, emiatt az ingatlanárak magasabbak, ezért a helyiek nem tudnak lakást vásárolni. Én úgy látom, hogy Budapesten is hasonló a helyzet. Emellett a klímaváltozás miatt a vízhiány is egyre súlyosabb probléma, és akkor előáll az a döntési helyzet, hogy a helyi mezőgazdászok locsolják-e a földjeiket, hogy fenntarthassák magukat, vagy a Kanári-szigetekre érkező turista tudjon fürdeni a medencében.”

Az utóbbi hetekben több, a turizmus ellen szervezett tüntetésről is beszámolt a hazai és nemzetközi sajtó is. A legdühösebbek a spanyolok, az országon tüntetéshullám söpört végig. Demonstrálók ezrei vonultak végig több városban a transzparenseikkel, amiken olyan szlogenek szerepeltek, mint hogy „Elég! Húzzunk határt a turizmusban”, vagy „Csökkentsük a turizmust, most!”, miközben azt skandálták: „Turisták, kifelé a környékünkről”.