Egy EU-s rangsor, amiben egész jól állunk: a magyarok fele állítja magáról, hogy szokott könyvet olvasni

Kijöttek az Eurostat legfrissebb statisztikái az EU-s országokban, illetve Svájcban és Norvégiában élők olvasási szokásairól. 2022-ben az EU 16 éves vagy annál idősebb lakosságának 52,8 százaléka olvasott könyvet a felmérés előtti 12 hónapban. A legfiatalabb korcsoport, a 16–29 évesek csoportja olvasott a legtöbbet (60,1 százalék). Az adatok alapján minél idősebb valaki, annál kisebb eséllyel vesz kezébe könyvet, a 30–54 évesek 53,5, az 55–64 évesek 52,6, a 65 évesnél idősebbek 47,2 százaléka állította magáról, hogy olvas. Az EU egészét nézve több nő forgat könyvet (60,5 százalék), mint férfi (44,5 százalék). Egy év alatt 10 vagy annál több könyvvel a nők 17,4, a férfiak 9,9 százaléka végzett.

Az EU-ban a luxemburgiak a legnagyobb könyvmolyok, itt 75,2 százalék olvasott a felmérést megelőző 12 hónapban, őket Dánia (72,1 százalék) és Észtország (70,7 százalék) követi. A sereghajtók Olaszország (35,4 százalék), Ciprus (33,1 százalék) és Románia (29,5 százalék). A legkövetkezetesebben viszont az írek olvasnak, ők vezetik a 10 vagy annál több könyvet kivégzők listáját, közel 26 százalékkal. (Németországból nem érkezett be adat a felméréshez, ha pedig a nem EU-tag Svájcot is belevesszük a rangsorba, akkor ők vezetik a ranglistát, 80 százalékkal.)

Magyarország a rangsor közepén helyezkedik el, a népesség valamivel több, mint fele állítja magáról, hogy olvasott a felmérés előtti egy évben. 29,9 százalék olvasott 5-nél kevesebb könyvet, 12,2 százalék 5–9 könyvet, 10-et vagy annál többet pedig 10,2 százalék.

Tavaly hosszú cikkben jártuk körül, hogy miért ennyire nehéz manapság rendszeresen olvasni, nemrég pedig arról írtunk, hogy ha össze is jön, miért alszunk rögtön bele.