A Rubik-kocka fél évszázada: alapjáték lett, aztán popkulturális ikon

A Rubik-kocka (eredeti nevén: bűvös kocka) olyan magyar siker, amihez hasonló kevés akad. Nemzedékek adták kézről kézre, mostanáig nagyjából félmilliárd példányban kelt el, popkulturális alapvetéssé vált. Ha mostanában készül valamilyen nyolcvanas években játszódó képregény vagy film, szinte biztosan megjelenik benne a kocka, legalább a díszletben. A játék konstruktőre, Rubik Ernő nevét pedig világszerte ismerik: ha egy külföldit megkérünk, hogy mondjon híres magyart, a leggyakoribb válaszok között lesz ott lesz Rubik is Puskás Öcsi és Lugosi Béla mellett.

2024 Rubik-év: a feltaláló július 13-án ünnepli a nyolcvanadik születésnapját, a kocka pedig tavasszal volt ötvenéves. A prototípus összerakása óta elterjedtek a mikroszámítógépek és az internet, megszületett a videójáték-ipar, de a bűvös kocka nem kopott ki a köztudatból. Sőt, úgy tűnik, olyan alapjáték lett, mint a legó és a sakk – egy analóg móka, aminek a legdigitálisabb háztartásban is ott a helye.

Utólag könnyű elismerni a hírnevet megalapozó kocka zsenialitását, de a gyerekjátékokkal foglalkozó szakemberek eleinte nem láttak benne fantáziát. Túl bonyolultnak gondolták ahhoz, hogy nagy tételben lehessen eladni, hiszen egy térbeli kirakós játék jóval több erőfeszítést vár el használójától, mint egy kisautó vagy egy baba. És mivel a kockát nehéz volt kirakni, a sikerélmény sem volt garantált – sőt, jó néhány próbálkozásig inkább a kudarc volt valószínű. „A kocka első éveiben elég sok időt töltöttem játékvásárokon, hogy megmutassam, ki lehet rakni a kockát. Tipikusan olyan játék, amit nem elég egy polcra tenni, hogy eladja magát” – mondta a sajtóban amúgy igen ritkán szereplő Rubik Ernő, amikor még a tíz évvel ezelőtti évforduló idején interjút készítettünk vele még a régi Indexben.

A feltaláló azért kerüli a nyilvánosságot, mert úgy gondolja, nem az ő személye a fontos, hanem a játékai. Sőt, a kocka esetében még csak nem is a kocka, hanem annak hatása. „Hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is” – fogalmazott. A dupla évforduló remek alkalom visszatekinteni erre.

27 zseniális elem

Rubik Ernőre bevallottan nagy hatással volt édesapja, a repülőgép-tervező idősebb Rubik Ernő. A feltaláló már gyerekkorában apja szerszámaival farigcsált és a mérnöki szemléletet is tőle örökölte. Az ifjabb Rubikban azonban erős művészi késztetés is dolgozott, középiskolai évei alatt már ötvösként alkotott, majd festészettel és szobrászattal is foglalkozott. A mérnöki és a művészi hajlam aztán az építészetben találkozott nála: Rubik Ernő 1967-ben építészmérnökként végzett a Műegyetemen, egy posztgraduális műhelyben pedig belsőépítészet és dizájnt tanult. Ezután tizenöt évig tanított az Iparművészeti Egyetemen (ma MOME), ezalatt találta ki a kockát, amire szintén lehet mérnöki és művészeti bravúrként is tekinteni.

A rubik.hu hivatalosnak tekinthető kronológiája szép gesztusként Sam Lloyd 1873-ban feltalált tologatós játékával kezdődik. Míg ebben a fejtörőben csak egy képet vagy mintázatot kellett előállítani, a kocka kirakásához már három dimenziós térben kellett gondolkodni. Rubik nem egy négyzetet, hanem egy térbeli testet (kockát) szeletelt fel darabokra és azt gondolta, megoldható, hogy az egyes darabok elforogjanak egymáson, és így a kocka mintázata összekeverhető és kirakható legyen. Fontos felismerés volt, hogy a sima elforgatáshoz a kockaelemek éleit le kell kerekíteni, a tervezőnek a Duna-part gömbölydedre csiszolt kavicsai adták ehhez az ötletet.

Rubik először egy 2×2×2-es kockát készített fából, 1974 tavaszán. Az elemeket gumigyűrűkkel erősítette egymáshoz, majd mágnesekkel is próbálkozott. Egyik megoldás sem volt kielégítő, mert a kocka sokszor szétesett, de a tökéletlen prototípus annyi tanulsággal szolgált, hogy ez tekinthető a bűvös kocka születésének. A feltaláló ezután arra törekedett, hogy maguk az elemek legyenek olyan formájúak, hogy összetartsák a kockát. Aki szedett már szét bűvös kockát, rácsodálkozhatott arra, mennyire leleményes konstrukció: a hat oldal középső kockái egy központi elemhez csatlakoznak, ami egyben a forgathatóságot is lehetővé teszi, a középső lapok közé be lehet pattintani a 12 élkockát, az élkockák közé pedig becsúsztatható a 8 sarokkocka.

Rubik eleinte oktatási segédeszköznek szánta a kockát és csak akkor ismerte fel, hogy találmánya játéknak is nagyszerű, amikor a végleges 3×3×3-as verzió kezdett formát ölteni. Az 1975-ös év azonban több csalódást is hozott a feltalálónak. Január 30-án beadta a „térbeli logikai játék” szabadalmi kérelmét, de a szabadalmi hivatal lassan dolgozott, csak két-három év elteltével adta meg az oltalmat. Március 3-án Rubik Ernő odaadta a kockát belföldi hasznosításra a Politechnikának (a későbbi Politoysnak), de a vállalat csak azután kezdett foglalkozni a lehetőséggel, miután a feltaláló a semmittevést megelégelve decemberben 15 napos határidőt adott. Akkor már látszott, hogy az érvényesülés útja a játékpiac lehet, mert az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a kockát mint oktatási segédeszközt.

Hiánytermékből túltermelés

Végül a bűvös kocka 1977-ben került piacra, miután Rubik talált egy kis céget, ami vállalta, hogy 12 ezer darabot legyárt belföldre. A külföldi siker is lassan indult meg, az 1979-es nürnbergi játékvásáron például érdektelenség fogadta a játékot, ami nem meglepő azt tekintve, hogy a kocka egy vitrinben állt az expón, működés közben nem volt látható. De a kocka híre mégis terjedt, mert akinek sikerült kézbe vennie a játékot, az hamar felismerte a nagyszerűségét. És a nyolcvanas évekre már olyan üzletemberek is kézbe vették, akik szerették volna világszerte értékesíteni a játékot.

1980 elején beindult a kockaőrület, miután az amerikai Ideal Toy Company leszerződött a kocka terjesztésére több országban, a gyártó a Politoys volt. Először csak Magyarországon gyártották a kockát és rengeteg téesz-melléküzemág dolgozott a játékon, de így sem győzték teljesíteni a megrendeléseket. Ahogy egyre erősebb igény volt a kockára, úgy lett egyre inkább hiánycikk. A hiányt aztán a következő hónapokban megoldotta a kínai és egyéb hamisítványok megjelenése, majd a piac telítődése után a kockamánia egy túltermelési válságot is magával hozott. Magyarországon 1980-ban körülbelül egymillió bűvös kockát adtak el, tehát minden tizedik embernek volt egy példánya, de a belföldi kereskedelemért felelős TRIÁL 1981-re újabb egymillió kockát rendelt, aminek egy része aztán a Politoys raktáraiban ragadt, a gyártó pedig csődközelbe került.

Más nehézségek is akadtak: miközben a bűvös kocka 1980 elején már Rubik’s Cube néven elkezdte hódító útját, Rubik Ernőt a szocialista bürokrácia inkább akadályozta az érvényesülésben. A Politoys vezetője letiltotta a feltaláló egy külföldi útját, átmenetileg megakadályozta a kocka kirakásáról szóló könyv megjelenését, sőt 1981-ben még tiltott külkereskedelmi tevékenységgel is vádolta Rubikot. Ráadásul a vállalat addig késlekedett Rubik egy másik játéka, a kígyó gyártásával, hogy az országban előbb jelentek meg a távol-keleti hamisítványok.

Az évtized második felére normalizálódott a helyzet, rendeződtek a jogi viták és logisztikai problémák. Addigra Rubik Ernő létrehozta tehetséges feltalálókat támogató alapítványait, 1983-ban pedig megalapította a Rubik Stúdiót. És tovább dolgozott az agya: miközben a kockának is jelentek meg újabb változatai, 1985-ben kitalálta a Karikavarázs néven is ismert Bűvös Négyzetek játékot (angol nevén Rubik’s Magic). Ez 1986-ban jelent meg, szintén nagy siker lett, és azóta is gyártják – talán már erősebb damilokkal, mint a premier idején, amikor több maszekoló keresett mellékest abból, hogy vállalta az elszakadt Karikavarázsok újrahuzalozását.

Fél évszázada a popkultúra része

„A kocka történetének egyszerűen nincs vége, az interneten szembesültem vele, hogy még a nagymamák is kockát horgolnak” – mondta 12 évvel ezelőtt Rubik Ernő, és ahogy a kockája, úgy ez a kijelentése sem öregedett rosszul: a kocka a mai napig stabilan tartja magát a globális popkultúrában, sőt a világ egyes térségeiben igazi kulturális ikonná vált. Időről időre felbukkan a médiában és a művészetekben; van, hogy díszletként, háttértárgyként, máshol kulcsmotívumként vagy főszereplőként. Egyértelmű tehát, hogy évtizedek óta inspirálja a legkülönfélébb művészeket.

A Rubik-kockát érintő kutatások nagyrészt matematikai-kombinatorikai jellegűek, miközben a kocka kulturális-popkulturális hatása legalább ennyire izgalmas téma, és ezt Rubik Ernő nem csak a kockákat horgoló nagymamák példáján látta: A mi kockánk című, 2020-ban megjelenő könyvében arról ír, hogy eredetileg egy olyan albumot is tervezett a könyvbe, amely a popkulturális hatásokat mutatja be. Végül ezt elvetette – hogy miért, azt nem indokolta.

A kocka jelentőségét jól mutatja, hogy 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art felvette az építészeti- és dizájngyűjteményébe. Aztán a negyvenedik évfordulón, 2014-ben, 650 négyzetméternyi kiállítást szenteltek neki a New Jersey-ben található Liberty Science Centerben, ez utána 7 éven át turnézott a világban. Azt, hogy idén, a kocka 50. évfordulójára készül-e ilyen globális jelentőségű esemény, egyelőre nem lehet tudni. Az azonban fél évszázad távlatából egyértelmű, hogy Rubik találmánya az elmúlt öt évtizedben nemcsak ikonná, de szimbólummá is vált. Mindenekelőtt azt testesíti meg – mondja ezt maga Rubik Ernő is –, hogy hogyan lehet komplex dolgokat leegyszerűsítve ábrázolni. Ezért is használja előszeretettel a reklámipar és a populáris kultúra. Íme, néhány példa:

Zene: a Spice Girlstől a Genesis zenekarig

Egy csomó zenész lelt inspirációt a Rubik-kockában, és ez a dalszövegekben és/vagy a videóklipekben érhető tetten. A Spice Girls Viva Forever című dalától kezdve Jennifer Lopez – Ain’t Your Mama című számán át a Genesis Land of Confusionáig. Mind közül üstökösként emelkedik ki az angol Barron Knights zenekar 1981-ben írt Mr. Rubik című száma, amelynek a szövege sok humorral leöntve szól a kocka kirakásának kínjairól. A zenekar Twisting The Knights Away című lemezén jelent meg a szám, a borító egy Rubik-kockát ábrázol, a kis kockákon a zenekar tagjai. A kockacameós klipekben a kocka egyébként

sokszor az élet bonyolultságának metaforájaként bukkan fel, de legalább ilyen gyakori, amikor az emberi intelligencia allegóriája.

(Még több rubikos videóklip itt.)

Film: Simpsonéktól a majdnem speedcuber Chris Prattig

Talán a zenészeknél is több filmrendezőt és tévés sorozat rendezőjét ihletett meg a Rubik-kocka. Olyan népszerű sorozatokban bukkan fel, mint az Agymenők, a Rick és Morty vagy A Simpson család. Lehetetlen felsorolni, mennyi filmben cameózik, és sok köztük A kategóriás, mint az Armageddon, a WALL-E, A boldogság nyomában, A John Malkovich-menet. Van, hogy csak a 80-as évek megidézésére használt díszlet, de sok esetben a történet szerves része, és küldetése, hogy közérthetővé tegye egy-egy karakter éles eszét. Persze olyan is van, amikor nem a moziban, hanem azon kívül megy nagyot a kocka: ilyen például, amikor Chris Pratt 3 perc alatt játszi könnyedséggel – és részben vakon – kirakja, miközben interjút ad. A legimpozánsabb Rubik-kocka-cameókat és egyéb filmes megjelenéseket egyébként egy Arjan Eising frontend fejlesztő gyűjti és rendszerezi, órákra el lehet veszni benne.

Szobrászat: könnyű nagyra növeszteni

A legtöbb szobrász alighanem meglátta a Rubik-kockákban a lehetőséget, hogy minimalista külleménél fogva milyen könnyen növeszthető nagyra. A budapesti Graphisoft Park bejáratánál álló Rubik-kocka szobor a steampunk ihletésű szobrászat egyik példája (ráadásul maga Rubik Ernő tervezte), míg a Százhalombattán a 40. évfordulóra felállított szobor jókora, és sötétedés után még világít is. Pop-up szobrot sem annyira nehéz faragni belőle, ahogy tette ezt pár éve egy Toth vezetéknevű amerikai művész Clevelandben.

Nem szobor, hiszen csak 3×3-as kicsi kocka a világ legdrágább Rubik-kockája, amely Masterpiece Cube (Mesterkocka) néven ismert. Ezt 1995-ben, a 15. évfordulóra készítette a Diamond Cutters International. Minden oldal színe bonyolultan elhelyezett drágakövekből – például zöld smaragdból, piros rubinokból – áll. Értékét 2,5 millió dollárra becsülik (más források szerint csupán 1,5 millió), és azon a nagyszabású Beyond Rubik’s Cube kiállításon is meg lehetett tekinteni, amiről korábban már volt szó.

Építészet: bár a világ több pontján állnak már Rubik-házak, nálunk bő évtizede tervben van volt

Több épületet is megihletett a kocka, valószínűleg hasonló okból, mint a szobrok esetében. A legismertebb példák közé tartozik a Melbourne-i The Children’s Gallery, a stuttgarti Városi Könyvtár és a kaliforniai Discovery Cube, amely egy gyerekeknek szánt nonprofit tudományos központ. Rubik Ernő 19 évig élt abban a II. kerületi házban, amelynek legfőbb látványossága egy torony: az építészmérnöki végzettségű feltaláló úgy tervezte meg, mintha 3 egymásra épülő kockából állna.

2012-ben a magyar kormány bejelentette, hogy felhúznak egy Rubik-kocka alakú mimetikus épületet a Rákóczi híd mellé, Rubik Art Múzeum néven. A 2012-es erről szóló hivatalos közleményben Fürjes Balázs arról beszélt, hogy „ilyen még nem volt Magyarországon”. Nos, az eddigiek alapján nemcsak nem volt, de nem is lett, hiába írt alá Orbán Viktor és Rubik Ernő együttműködési megállapodást. Hogy hol feneklett meg a beruházás, talányos; az elmúlt hetekben többször rákérdeztünk erre a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztériumnál, de egyetlen alkalommal sem kaptunk választ. A fővárost is megkerestük, mit tud a beruházásról. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalától az a válasz érkezett, hogy „a 2019-ben hivatalba lépett városvezetés a Rubik Múzeum ügyében nem kapott kormányzati megkeresést, egyeztetés nem történt”. Közben a szomszédos Linzben nem pepecseltek, 2013-ban csináltak egy bűvöskocka-épületet, amelynek a fényeit egy Rubik-kockával (!) lehet irányítani.

Reklámipar: a Meki is használta és országimázsra is remek

Mivel a Rubik-kocka világszerte népszerű és könnyen beazonosítható, előszeretettel használják a reklámügynökségek kreatív igazgatói is. Rendre felbukkan nyomtatott és videós reklámokban is. Az egyik legviccesebb reklám egyértelműen a McDonald’s indiai videója, a legötletesebb a Citroën C1 reklámfilmje. Még több rubikos reklám itt és itt.

Országimázs céljaira is kiváló: 2023-ban Szöul központjában egy Rubik-kockát ábrázoló hatalmas falfestmény jelent meg. A 80 méter hosszú és 10 magas fémfelületen a kocka mellett Rubik Ernő látható, amint a kezében tartja találmányát. A monumentális utcai festmény az idei Rubik jubileumi évre készült. A projektet a Liszt Intézet (Magyar Kulturális Központ – Szöul) valamint a koreai kulturális minisztérium egyik szervezete közösen hozta létre, a kivitelező a Neopaint Works.

Magyarországon megénekelték és van, aki kockának öltözve fut

A kocka piacra kerülése után természetesen egy csomó kapcsolódó mörcs megjelent (csak akkor még nem így hívták) Magyarországon. 1982-ben például a Magyar Posta adott ki bélyeget a budapesti Rubik-kocka-világbajnokságra. A Barron Knights zenekarhoz hasonló kirakási gyötrelmeit dalolja meg például a Color együttes a Bűvös kocka című számában.

Elsőre a nyolcvanas évekbe röpítő lírai nosztalgiadalnak tűnik, aztán Beck Zoli egy interjúban elmondta, hogy amikor a 30Y negyedik lemeze elkészült, a Rubik Ernő dala kulcsdal volt, azért is, mert ez volt az utolsó dal, amit az apjáról írt. Tőke Péter 1990-ben írt könyvet A kocka hatalma címmel, amely sokaknak okozott kellemes perceket, egy másik honfitársunk, Kocza István pedig nemcsak a Bűvös-kocka-Európa-bajnokság résztvevője volt, de amikor csak tehette, Rubik-kocka-jelmezben indult el hosszú távú futóversenyeken. A Magyar vándor című történelmi időutazó klipfilm egyik jelenetében is felbukkan a kocka (38.00 körül).

A szomszédoknál az emancipált ovis kislányok játéka

Ha körülnézünk a szomszédos országokban, akkor az elmúlt 50 évéből csak apró pillanatképek villannak fel: 1984-ben például Rubikova kostka címen jelent meg egy cseh film, Jirí Svoboda rendezésében. Ugyancsak csehszlovák az 1982-es Holky z naší školky (A lányok az óvodánkból) című alkotás, ami igazi emancipációs kiáltvány, hiszen a kislányok a hajas babát cserélik le a bűvös kockára.

2011-ben egy Rubik által szignózott kockát árvereztek el Lengyelországban, az Austrian Research Institute for Artificial Intelligence egyik imázsképén pedig egy robot nyújt egy Rubik-kockát az egyik kutató felé. És ezzel újra az éles ész szimbólumánál vagyunk.