A nap, amikor az ellenőrök nem büntettek a BKK járatain

Kedd reggel minden a megszokott módon indult a 2-es metrón: az ellenőrök kérték a szerelvényekben a jegyeket-bérleteket, az utasok pedig sorra mutatták fel azokat. Ők is csak ekkor értesültek a BKK karszalagos munkatársaitól arról, hogy:

„Ez egy kivételes nap, mert a cégünk úgy döntött, hogy ma nincs pótdíjazás. És fogadják el tőlünk ezt a kis szuvenírt!”

Május 11-én tizedik alkalommal rendezték meg a Közlekedési Kultúra Napját, ez alkalomból a BKK a bliccelés elleni kampánya részeként különleges akciónapot tartott kedden. Járatain egész nap megemelt létszámmal dolgoztak az ellenőrök, az utasokat viszont kivételesen akkor sem pótdíjazták, ha azok nem tudtak felmutatni semmilyen utazásra jogosító iratot.

Kovács Bendegúz, a BKK szakszóvivője szerint a kampánnyal azt szerették volna elérni, hogy azok a renitens utasok, akik valamilyen okból nem vagy nem mindig vásároltak jegyet vagy bérletet, pozitív példákkal és a szokásosnál is kedvesebb BKK-munkatársakkal találkozzanak, „hátha ez meghozza a kedvüket a jegyváltáshoz, másrészt az ellenőrökkel szemben máig létező ellenszenvet” is enyhítsék. Az utasok ugyanis ajándékot is kaptak az ellenőröktől apró BKK-s merchök formájában: lila logós matricát, lila logós kitűzővel.

Az embereknek láthatóan tetszett, hogy a karszalagos munkatársak máskor feszültségkeltő jelenléte ezúttal oldottabb hangulatot hozott. Az első problémás esetig egészen a negyedik járatig kellett várni. A Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar között egy fiatal, állapotos nő bevallotta, hogy nincs jegye, azt mondta, a Keletiben nem sikerült vennie. Miután az egyik ellenőr elsorolta, erre hány lehetősége lett volna az ottani aluljáróban, az ellenőr feloldotta a helyzetet: kivételesen nem kér tőle személyit, és nem ad csekket sem, csak egy kitűzőt.

„Fogadja szeretettel, és emlékezzen arra, hogy jegy és bérlet nélkül nem szabad felszállni a tömegközlekedési járművekre!”

A nő azt mondta, egyébként mindig vesz jegyet, „isten ments, hogy blicceljen”, pláne nem terhesen, most viszont a bankkártyáján nem volt pénze, készpénzes automatát meg nem talált. „Ne remegjen, már túl van a nehezén” – nyugtatta meg az ellenőr, de hozzátette, hogy amikor egy utas azt mondja, hogy a Keleti pályaudvaron nem tudott jegyet venni, az számára vörös posztót jelent, mert az aluljáróban akkora a pénztár, hogy lehetetlen eltéveszteni, emellett készpénzes és kártyás automatákat is találhat.

A velünk mozgó ellenőrpáros délig mindössze három büntetést „tudott elengedni”: egy diáklánynak az érvényes matricája hiányzott a diákigazolványáról, egy másik utasnak pedig Pest vármegye 24 órás jegye volt, ami viszont Budapest belterületén nem érvényes, csak a 30 napos vármegyebérlet. A BKK-munkatársak szerint ezt máig sokan összekeverik, nekik pedig ezt is muszáj pótdíjazniuk.

Jelenleg naponta átlagosan 600-700 pótdíjazás történik – a BKK nemrég készített, reprezentatív felmérése szerint a budapesti utasok 91 százaléka mindig érvényes jeggyel/bérlettel közlekedik, mindössze 9 százalékuk bliccel. Ők jellemzően gyakorlati kifogásokra hivatkoznak ilyenkor: nagyon siettek, vagy épp nem működött az automata. Korosztály szerint pedig a 18–29 és a 40–49 év közöttiek közül kerül ki a legtöbb renitens.

Nem éri meg várni a felszólító csekkig

Az ellenőrpáros női tagja azt mondja, 23 éve dolgozik a szakmájában, és sosem szeretett pótdíjazni, mert bármennyire is igyekeznek, ez mindenképpen konfliktushelyzetet teremt az utas és közte. Ez megegyezik egyébként a vállalat céljával is: ők sem a büntetésekben, hanem az előre megváltott jegyekben és bérletekben érdekeltek.

Jelenleg a helyszíni bírság 12 ezer forintba kerül, ami a következő két munkanapon megváltott bérlet bemutatásával 6 ezer forinttal megúszható. Aztán a 3. naptól az összeg 25 ezer forintra emelkedik, legközelebb pedig már az 50 ezres felszólító csekk érkezik a postaládába.

A szóvivő szerint a legmagasabb összegű tavalyi pótdíjbefizetés valamivel több mint 2 millió forint volt, ami többrendbeli bliccelésből gyűlt össze, és kamatokat és perköltséget is tartalmazott. Az első tíz pótdíjrekorder kivétel nélkül 1 millió feletti összeget fizetett be végül. Kovács Bendegúz azt mondja, ezek különösen ahhoz képest jelentős összegek, hogy a budapesti közösségi közlekedés kifejezetten olcsó: a havi felnőtt bérlet 8950 forint, ami 290 forintra jön ki naponta.

„Nem éri meg kockáztatni.”

Kovács Bendegúzzal azt valószínűsítjük, hogy ha a keddi akciónap előre kiszivárgott volna, jelentősen megcsappant volna a jegyvásárlás a BKK járataira. Ellentétben mondjuk a bécsi tömegközlekedőkkel, akik jegy nélkül akkor sem szívesen szállnának fel a villamosra, ha a vállalat teljes amnesztiát hirdetne. Kovács Bendegúz szerint az osztrákok már régebb óta beépítették a gondolkodásukba azt az alapvetést, hogy

a közösségi közlekedés pont olyan fizetős szolgáltatást jelent, mint egy kávézó.

De bízik benne, hogy szemléletformálással a 9 százaléknyi budapesti utas is hamarosan eljut idáig.

Tavaly a Kontroll című kultfilm 20. évfordulóján jegyellenőröket és utaskoordinátorokat arról kérdeztünk, mi történik velük nap mint nap a sokak ellenszenvét kiváltó munkakörükben, ezt a cikket itt olvashatják.