Miért nehéz felnőttként barátokat szerezni?

Marisa G. Franco pszichológus, a baráti kapcsolatok szakértője, többek között az Együtt jobb: A baráti kapcsolatok pszichológiája című kötet szerzője, 2022 októberében egy felnőtt barátságokról szóló TED Talk-előadáson arról is beszélt, miért fontosak a barátok az ember életében. Franco azt mondja, a magány ártalmasabb az egészségre, mint a rossz étkezés vagy a kevés testmozgás. Mégis sokan küzdenek azzal, hogy megtalálják a társaságukat – pláne felnőttként. De mi ennek az oka? Miért nehezebb felnőttként barátokat szerezni?

A barátság csak úgy spontán alakul, nem?

„Az egyik alapvető ok a kevesebb idő. Ha valaki családot alapít, természetes, hogy átrendeződik a kapcsolati hierarchia, és más kerül előtérbe. A másik pedig a munka, ami szintén sok időt elvesz a mindennapokból” – magyarázza Dénes Gergő pszichológus, aki szerint a felnőttek életében kisebb az esély arra, hogy spontán kerüljenek interakcióba másokkal. Ezzel szemben gyerekként elég megbökni a padtársunkat, vagy a játszótéren megkérdezni a másikat, hogy nincs-e kedve közösen homokvárat építeni.

„Sokan viszik tovább ezt a mentalitást, és úgy gondolják, hogy a barátság spontán alakul”

– teszi hozzá a szakértő. Ez a felfogás azonban nem mindig célravezető, hiszen a munka és minden más egyéb miatt a véletleneknek kevesebb szerepük van abban, hogy összehozzanak minket egy új baráttal.

Dénes Gergő szerint ebben az is közrejátszik, mit hallottunk és láttunk otthon. A szakértő szerint az élethez való hozzáállást is örököljük, tanuljuk. Nézhetünk úgy tükörbe, hogy azt gondoljuk, mi csak az élet passzív elszenvedői vagyunk, akinek csak alkalmazkodnia kell a körülötte történő eseményekhez vagy emberekhez. Ellenben mások, a cselekvők, aktívan alakítják és formálják a környezetüket, és a kapcsolataikat.

Felnőtt fejjel kevesebb lehet a motivációnk is arra, hogy nyissunk mások irányába, mivel az identitásunk a húszas éveink végén, harmincas éveikben megszilárdul. Ezzel szemben kamaszkorban, amikor a személyiségünk még csak kibontakozóban van, azért is keressük mások társaságát, csapongunk egyik csoporttól a másikig, mert a barátoknak identitásformáló erejük van – részletezi Dénes Gergő.

Sok emberben él az a feltételezés, hogy nem kedvelik őt

Gyerekként azért is megy könnyebben az ismerkedés, mert kevésbé aggódunk amiatt, vajon mit gondolhatnak rólunk a többiek. „Sok emberben él az a feltételezés, hogy nem sokan kedvelik, emiatt nem is nyit mások felé.

Ez egy önbeteljesítő jóslat. Hiszen ha azt gondoljuk, hogy nem kedvelnek, akkor nem barátkozunk, mert úgyse lesz belőle semmi. Ez pedig elvezet odáig, hogy elhidegülünk a többiektől, elzárkózunk és ezáltal megerősödik az a feltételezésünk, hogy minket senki nem kedvel

– mondja a pszichológus, aki szerint ez egy védekező mechanizmus. – Könnyebb felkészülni a rosszra, mint várni, hogy valami jó fog történni, majd mégis a rossz következik be.” A szakértő azt is hozzáteszi, hogy főleg azoknak gyűlhet meg a bajuk ezzel, akik korábbi rossz tapasztalatok miatt nem tudnak biztonságosan kötődni.

Ha szeretnénk legyőzni ezt a nem túl kedves gondolatot, ahhoz bátorságra és valódi elhatározásra is szükségünk lesz. „Amíg nincs valami hátráltató, erőteljes ok, akár egy trauma a háttérben, addig csak döntés kérdése az egész. Természetes, hogy tartunk tőle, de kis lépésekkel el lehet kezdeni a próbálkozást, mondjuk, ha valaki szeret főzni, beiratkozhat egy főzőtanfolyamra” – mondja Dénes Gergő.

Más életszituációk, eltérő közegek

Mint minden kapcsolatban, a barátságokban is lehetnek hullámvölgyek, és kevésbé intenzív periódusok, amikor a barátoknak kevesebb idejük van egymásra költözés vagy munkahelyváltás miatt, vagy épp azért, mert egyiküknek gyereke születik. A szakértő szerint ilyenkor jobb rendezni magunkban, hogy az a barátság nem halott, csak csendesebb időszakát éli. „Fontos, hogy mind a két fél megértse, hogy hiányoznak a másiknak. Attól, hogy nem keres, még hiányozhatok neki, és nem lesz teljesen más ember attól, hogy gyereke születik. Ilyen helyzetekben csak annyi kell, hogy a barátok jelezzék egymásnak, akár egy üzenettel, hogy itt vannak egymásnak.”

Nőknek vagy férfiaknak nehezebb barátkozni?

Marisa G. Franco a felnőtt barátságokkal kapcsolatban egy másik aspektust is behozott a képbe 2021-ben, amikor a WBUR-nek azt mondta, a férfiak nehezebben barátkoznak, mint a nők. Mégpedig a homohisztéria nevű jelenség miatt, ami annyit tesz, hogy egy férfi azért haverkodhat nehezebben más pasikkal, mert könnyen félreérthetik a közeledését.

Dénes Gergő szerint Magyarországon nem a homohisztéria az akadály. „A mi kultúránkban

a hagyományos férfi szerepbe nem fér bele kimutatni a sérülékenységet. Még a nőknek is lehet ezzel gondjuk, mivel nekik is az erős háziasszony szerepben kell helytállniuk.”

Pedig teljesen rendben van sérülékenynek mutatkozni. Sőt, a szakértő szerint ezek a momentumok azok, amik igazán el tudnak mélyíteni egy kapcsolatot.

„Belátni, hogy mind emberek vagyunk, és persze, mindenkinek vannak hibái, ugyanakkor pozitív tulajdonságai és értékei is. Ahhoz azonban, hogy másokat el tudjunk fogadni, önmagunkat is el kell. Ugyanis amíg a saját bizonytalanságainkat belevisszük a kapcsolatainkba, azok kiszorítanak minden mást, és minden egyes ferde pillantásra a bizonytalanságunkból fogunk reagálni. Például, ha valaki nem reagál rögtön az üzenetünkre, akkor magunkra vesszük, és azt hisszük, hogy biztos ellenünk szól, és igazából a másik nem is akar barátkozni velünk. Miközben lehet, hogy csak ezermillió dolga van.”

Önmagunk elfogadása és vállalása, leírva és kimondva sem hangzik könnyen. A szakértő szerint sokan ezért is vonnak bele – főleg a férfiak – a kapcsolatépítés folyamatába egy harmadik elemet.

„Legyen ez a sport. Mondjuk, közösen járnak meccsre, közösen néznek meccset, vagy elmennek a kocsmába, ahol az alkohol a harmadik elem. Találnak valamit, amin keresztül elérhetik a másikat, és az érzelmeiket, önmaguk egy részét is felválthatják.”

Az ismeretlen környezet a legjobb arra, hogy kapcsolódni tudjunk másokhoz

A Psychology Today oldalán jelent meg egy 2020-as szűk körű kutatás, aminek a résztvevői arra kérdésre válaszoltak, hogy számukra miért nehéz felnőtt fejjel barátokat szerezni. A listán szerepel az introvertáltság, az, hogy nem tudják, hogy tegyék meg az első lépést, és attól is félnek, hogy furának tartják őket amiatt, hogy csak néhány közeli barátjuk van. „Teljesen természetes, hogy harminc felett kevesebb barátja van az embernek. Akkor már inkább a minőség kerül előtérbe a kapcsolatokban. Ne érezzük magunkat rosszul amiatt, ha csak egy-két barátunk van.

Az sem jó, ha sokfelé szakadunk szét és egyik kapcsolatunk sem igazán mély. Egyénenként különböző, hogy mi az a kör, amiben jól érezzük magunkat”

– részletezi Dénes Gergő.

A pszichológus szerint ismerkedni akkor lehet a legkönnyebben, ha kikerülünk a megszokott környezetünkből, például ha új városba költözünk vagy egyedül utazunk. „A kényszer nagy úr. Ha olyan helyzetbe kerülünk, amikor több az ismeretlen, vagy csak ismeretlenek vesznek minket körül, ez amellett, hogy ijesztő, messze a legjobb lehetőség arra, hogy kapcsolódni tudjunk másokhoz.”