Naponta 34 gigabyte-nyi adat és információ kerülhet elénk, egyre nagyobb gond a koncentrált figyelem hiánya

Január elején letöröltem a telefonomról mindkét közösségi oldalt, amit addig használtam, hogy leküzdjem a kényszeres mobilnyomkodásomat. De ez nem bizonyult elégnek, ezért úgy próbáltam meghekkelni magam, hogy e-könyveket töltöttem fel a telefonomra, hogy legalább hasznosan töltsem a nyomkodást, és a doomscrollingot irodalmi szövegek olvasására cseréljem. A terv bevált, az első olvasmányom Kácsor Zsolt csodás Pokoljárás Bipoláriában című regénye volt, amit kis és közepes adagokban olvastam végig, és meg voltam győződve arról, hogy nagyon is elmélyülök a szövegben. A vége felé viszont rájöttem, hogy míg a mondatokat, epizódokat tényleg élveztem, a sztori korábbi részeire alig emlékeztem, és valahogy a könyv íve sem volt meg a fejemben.

Ezen a ponton kíváncsi lettem, mit mond a jelenségről a tudomány most, hogy az időnk nagy részét digitális eszközök előtt töltjük. A befogadás szempontjából tényleg számít a felület, amin olvasunk?

Nyomtatott szövegekkel a jobb szövegértésért

Az elmúlt évtizedben számtalan kutatás foglalkozott a két platform összevetésével, azok olvasási minőségre gyakorolt hatásaival. Az egyik legújabb pedig nagyjából ugyanazt állítja, mint az eddigiek többsége: a nyomtatott szövegek olvasása jobb hatással van a szövegértésre, mint a digitális szövegeké. A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat olyan, 2000 és 2022 között megjelent tanulmányt elemeztek, ezekben közel 470 ezer ember olvasásértéssel kapcsolatos viselkedését vizsgálták, és azt találták, hogy a papíralapú szövegek hosszabb ideig tartó olvasása akár hat-nyolcszor jobb szövegértést eredményez a digitális olvasáshoz képest.

Honbolygó Ferenc kognitív pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Kar Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének docense is azt mondja, a témában rengeteg az előbbihez hasonló metaelemzés (amely tehát több tanulmány eredményeinek statisztikai elemzéséből nyer ki adatokat), egy pár évvel ezelőtti is hasonló eredményekre jutott, vagyis a nyomtatott szövegek előnyét mutatta ki a digitális szövegekhez képest. A pszichológus szerint azonban érdemes tágabb aspektusaiban vizsgálni a kérdést, mert a technológia néha éppen hogy segíthet, például az idősek vagy a gyengénlátók esetében, akiknél a betűméret nagyítása vagy a kontraszt változtatása segítheti az olvasást. „Ahogyan egy ügyesen megtervezett e-book is olyan módokon támogathatja a gyermekek olvasástanulását, amire a nyomtatott könyv nem képes: kiemelésekkel, a nehéz szavak felolvasásával, a megértést segítő kérdésekkel.”

Brutális információáradat, figyelemzavaros olvasók

Egyre tömegesebben okoz gondot a koncentrált figyelem hiánya, és ez különösen érvényes az olvasásra is, ami nem túl meglepő, ha figyelembe vesszük a San Diegó-i Kalifornia Egyetem kutatóinak állítását, amely szerint egy átlagos amerikai elé naponta körülbelül 34 gigabyte-nyi adat és információ kerül, ami becslések szerint 100 ezer hallott vagy olvasott szónak felel meg, ami pedig körülbelül megegyezik J. R. R. Tolkien A hobbitjában előforduló szómennyiséggel.

Mivel a digitális tartalmak szemünk elé kerülésekor általában rövid idő alatt kell rengeteg adatot feldolgoznunk, kialakult pár erre szabott olvasói metódusunk, mindenekelőtt a skimming vagy átfutó olvasás technikája: ilyenkor csak átszaladunk a szövegen, hogy egy gyors, átfogó képet kapjunk a tartalmáról. A másik jellemző metódus a szkennelés vagy pásztázás, amelynek során inkább egy adott tényt keresünk a szövegben. Mindkettő nélkülözi tehát az elmélyült, komplex olvasást,

nincs idő átélni például mások érzéseit, érzékelni a szöveg szépségeit, vagy kiérlelni a saját álláspontunkat.

„Az olvasás során az írott szavakat megfeleltetjük azok jelentésének, kezdő olvasóknál pedig az a cél, hogy ez a megfeleltetés minél gyorsabb és automatikus legyen, ez viszont nem elég, mivel ahhoz, hogy valóban megértsük a szöveget, a szavakat mondatokká, majd a mondatokat történetekké kell alakítanunk, és mindezt össze kell kapcsolnunk a meglévő tudásunkkal. Csak az elmélyült olvasás teszi azt lehetővé, hogy a szöveget jobban megértsük, feldolgozzuk, és összekapcsoljuk a meglévő tudásunkkal. Ehhez azonban több figyelmet kell fordítanunk a szövegre” – magyarázza Honbolygó Ferenc. Szerinte ennek alapján a nyomtatott szöveg jobb megértésének egyik oka az lehet, hogy egy könyv olvasása során kevesebb zavaró tényező merül fel, mintha képernyőn olvasnánk, ahol rengeteg az egyéb információ, reklám, felugró ablak.

A kulcsszó: mélyolvasás

Az elmélyült olvasás, azaz a mélyolvasás fogalmával Maryanne Wolf, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) idegkutatója is sokat foglalkozott – ő talán a legtöbbször idézett szerző, ha a 21. századi olvasási szokások hatásairól van szó. Reader, Come Home: The Reading Brain in a Digital World (Olvasó, gyere haza: az olvasó agy a digitális világban) című könyvében tudományos módszerekkel hasonlította össze a fizikai és a digitális szövegek olvasásának különbségeit, mégpedig egy saját magán végzett kísérletből kiindulva. A kutató újraolvasta kamaszkori kedvencét, Hermann Hesse Az üveggyöngyjáték című regényét, és

azt észlelte, hogy már nem köti le úgy, mint korábban, és nehezebben is halad vele.

Wolf ezután az általa megismert kutatások alapján is arra jutott, hogy a digitális korszak óta gyengült a részletek feldolgozására és felidézésére való képességünk, azaz a digitális olvasás a hagyományos nyomtatott szövegekhez képest rontja a figyelmet. A digitális olvasásra jellemző felületes befogadásnál, azaz amikor az emberek gyorsan és rohanva dolgozzák fel az információkat, az agy „szemlélődő” jellege háttérbe kerül, pedig a szemlélődés nagyon is fontos képességünk. Ilyenkor nem jön létre az a mélyolvasás, amely a fantáziát, a kreatív gondolkodást, az empátiát vagy a kritikai elemző- és ítélőképességet beindítja. Márpedig, érvel a kutató, a kritikus és szabad gondolkodás létfontosságú a demokráciák fenntartásához.

Wolfnak elmondása szerint két hétbe telt, mire el tudta érni a Hesse-könyv olvasásához szükséges tempót, amikor már azt érezte, hogy képes mélyen elmerülni a mű világában, mindenféle zavaró tényező nélkül. A tudós szerint a mélyolvasás képessége csak akkor tartható életben, ha használjuk, különben elsorvad. Azt javasolja, hogy

tudatosan iktassunk be reggel és este 20 perc mélyolvasást.

Emellett szerinte akár csecsemőkortól érdemes könyvekből felolvasni a gyerekeknek, ötéves kor alatt erősen korlátozni kell viszont a digitális eszközökhöz való hozzáférést.

A gyerekek is hatékonyabban tanulnak papíralapon

A gyerekek változó olvasói szokásai és képességei nemrég az Egyesült Államokban okozott kisebb pánikot, amikor a szakminisztérium közzétette legfrissebb, tavaly júniusban készült felmérését a 13 évesek szövegértési készségeiről. E szerint a Covid által érintett első, 2019–2020-as tanév óta átlagosan négy ponttal csökkent, és a 2012-es értékhez képest átlagosan hét pontot visszaesett a szövegértésük, a legrosszabbul teljesítő diákok eredményei pedig az 1971-es olvasási készségszint alá estek.

A jelenségre a Columbia Egyetem neurológusai igyekeztek válaszokat találni, és úttörőnek nevezett tanulmányukban a probléma egyik okaként egyértelműen a mélyolvasás hiányát jelölték meg. 10 és 12 év közötti gyerekeket arra kértek, hogy mindkét formátumban olvassanak szövegeket, miközben elektródák segítségével elemezték az agyi reakcióik változásait, majd egyszavas jelentéstani válaszokat kértek tőlük a szöveg alapján. Az eredmények tükrében pedig a kutatók határozottan azt javasolják: egyelőre senki ne dobja ki a nyomtatott könyveket, utalva többek közt néhány amerikai iskola gyakorlatára, amelyek ténylegesen szelektálták a nyomtatott könyveket, bezártak könyvtárakat, és fordultak rá teljesen a digitális tanítási programokra. Mint a Guardian újságírója fogalmaz, a

„digitális forradalom mágikus realizmusától és eltúlzott ígéreteitől megrészegülve”

az iskolák lelkesen térnek át a számítógépes tesztekre és a képernyőt erőltető olvasói programokra, miközben a tudományos kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a régimódi, papíralapú módszer jobb a gyerekek olvasástanítására.

Honbolygó Ferenc szerint egy társadalom életében alapvetően fontos, hogy a benne élő gyerekeket megtanítsuk arra, hogy jól olvassanak, és hogy azok, akinek ez nehezebben megy, megfelelő segítséget kapjanak. „Sajnos még mindig nem sikerült eljutni oda, hogy megfelelő hatékonysággal oktassuk az olvasást, ami oda vezet, hogy nagyon sok emberrel nehéz megszerettetni azt, egyszerűen azért, mert nem gyakorolták eleget.” Mert ne felejtsük el, teszi hozzá a pszichológus, hogy az olvasás lassú és nehéz kognitív folyamat, szemben például a tévénézéssel.

Szórakozni vagy informálódni?

Amikor képernyőn olvasunk egy szöveget, elveszítjük azt a fizikai kapcsolatot is, ami nagyon erősen hat egy könyv esetében: a papír tapintását, az illatát, a lapozás hangját. Talán ez is összefügg azzal, hogy az e-könyvek piaca még mindig alacsony szinten áll globálisan, miközben ezek a formátumok olcsóbbak, egyszerűbben tárolhatók, és gyorsabban hozzáférhetők. Magyarországon kifejezetten kevesen olvasnak e-könyveket, a teljes piac alig 2-3 százalékát teszik ki itthon, Amerikában ennél magasabb ez az arány, de ott is csak nagyjából 20 százalék.

De József Attila Ódáját vagy Tompa Andrea regényeit szabad egyáltalán digitális felületen olvasni?

Honbolygó Ferenc úgy gondolja, ha több emberhez jut el József Attila, akár digitálisan, az csak jó lehet, de szerinte azt azért fontos lehet tisztázni, hogy mire használjuk az olvasást, és e szerint érdemes megválasztani a médiumot. „Ha szórakozni szeretnék, valószínűleg jobb, ha nyomtatott könyvet olvasunk, ha információkat szeretnénk szerezni, akkor viszont a digitális médium az optimálisabb, hiszen lehetővé teszi az információk gyors szelektálását.”

De összességében a pszichológus szerint mindegy is, hogy ki milyen felületen olvas, vagyis egyetért Morcsányi Gézával, akitől miután egy interjúban azt kérdeztem, mit gondol, az olvasás haszna szempontjából számít-e a szöveg minősége, azt válaszolta, hogy „míg valaki olvas, addig sem iszik”, helyette kikapcsolódik és a pszichéje megnyugszik – szóval olyan nagy baj semmilyen olvasásból nem lehet.