Ahol a macsó kultúra a meghatározó, ott az erőszak is másképpen igazolható
2023. szeptember 7. – 18:41
A Nápoly melletti Caivano nevű kisváros használaton kívüli, lepusztult sportcsarnokában, törött csempedarabok és egy koszos matrac mellett erőszakolt meg két kiskorú lányt, egy 10 és egy 12 éves unokatestvért egy fiúbanda. Néhány héttel korábban Palermóban hét fiatal férfi bántalmazott szexuálisan egy 19 éves nőt. Az áldozattal egy belvárosi klubban találkoztak, ahol leitatták, marihuánát szívattak vele, majd egy elhagyott raktárépületbe vitték, ahol csoportosan megerőszakolták, megverték, és egyikük mindezt videóra is vette.
Mindkét ügy jelentős médiafigyelmet kapott Olaszországban, és nem csak a brutalitásuk mértéke miatt. Bár ezt megelőzően is több olyan eset került a hírekbe, amikor egy nőt megszúrtak, lelőttek vagy megmérgeztek, a caivanói és a palermói esetek kapcsán új megközelítésben kezdték tárgyalni a nők elleni erőszak jelenségét.
Az erőszak mint szociális probléma
Caivanóba Giorgia Meloni miniszterelnök is ellátogatott. A közel 40 ezer lakosú munkásváros több kerületében is áldatlan szociális állapotok uralkodnak: a lepusztult, romos épületek mellett heroinfüggők lövik magukat nappal az utcán. Meloni a bűncselekményeket barbárságnak nevezte, és kijelentette, hogy Olaszországnak fel kell számolnia az ilyen magára hagyott zónákat, a hatóságok pedig ezután megerősítették a területen a járőrszolgálatot. Más vélemények szerint azonban nem több rendőrre, hanem a gyerekeknek több iskolában töltött időre, több szociális munkásra és pszichológusra lenne szüksége. A New York Times megjegyzi, hogy a két tizenéves unokatestvér is a város Rione I.A.C.P. kerületében, állami bérlakásokban és elhanyagoló családokban nőtt fel, ezért a bíróság most úgy döntött, hogy nevelőszülőkhöz kerülnek.
#Nemvagyokhús
Amikor kiderült, hogy a hét palermói férfi egyike a bántalmazást videóra vette, több ezer felhasználóval rendelkező Telegram-csoportokban kezdett terjedni a kérdés, vajon a nemi erőszakról készült videó megvan-e valakinek? Néhányan annyira a megszállottjává váltak a felvétel megszerzésének, hogy még napok múlva is azt kérdezgették: még mindig semmi? Az olasz adatvédelmi hatóság ekkor emlékeztette a Telegramot, hogy a felvételek esetleges terjesztése jogellenes lenne.
Az utcai biztonsági kamerák felvételeinek egy részét viszont maga a sajtó tette közzé. Az egyik videón az volt látható, amint a férfiak cipelik a szinte magatehetetlen, járni sem tudó nőt, egy másikon az, ahogyan a földön hagyják. De kiszivárogtak a férfiak egymásnak küldött WhatsApp-üzenetei és beszélgetései is, ezekben az egyikük az éjszakát úgy jellemezte, mintha „100 kandúr lett volna egy szukán”, egy másik pedig azt mondta, az egész undorító volt, mert a nőn túl sok volt a hús, de végül is „a hús az hús”. A mondat újabb indulatokat váltott ki a közvélemény egy részében, a közösségi médiában ezután indult útjára a #Iononsonocarne, azaz #Nemvagyokhús hashtag. A kezdeményezés ötletadói azt írták, hogy
nem hajlandók tovább nézni, ahogy a nőket zsákmánynak és megerőszakolandó húsdarabnak tekintik, az erőszaktevőket pedig ösztöneiknek kiszolgáltatott ragadozóknak.
Közben az ügy vádlottjainak neve és címe is nyilvánosságra került, és közösségi média oldalaikra ömleni kezdtek a fenyegető, mocskolódó üzenetek. Csakhogy ugyanez történt a megerőszakolt áldozat Instagram-oldalával is. Egy olasz újságnak adott interjúban a nő arról beszélt, hogy öngyilkossági gondolatai vannak. A hatóságok azóta egy menhelyre szállították.
Áldozathibáztatás, ami sosem ér véget
A palermói ügy újranyitotta a vitát az áldozathibáztatás és az áldozatok méltóságának kérdéséről is. Egy Rómában megerőszakolt 16 éves lány édesapja nyilvános levelében már 2020-ban is azt írta:
a nemi erőszak az árulások bonyolult kirakós játéka, ahol árulók azok, akik az áldozatukat tárgyként használják, de árulók azok a hatóságok is, akik az áldozatban csak a bosszúságot látják, akitől meg kell szabadulni.
Az olasz nemzeti statisztikai hivatal, az ISTAT nemrégiben kiadott jelentése szerint Olaszországban még mindig elterjedt az a nézet, hogy a bántalmazott nők valamilyen módon hibásak az őket ért abúzusért, mert olykor „agresszióra csábítanak”. Ez a megközelítés öt évvel a MeToo-mozgalom után is olyannyira a közbeszéd része az országban, hogy a palermói esetre reagálva az egyik országos kereskedelmi tévécsatorna műsorvezetője, Andrea Giambruno, aki nem mellesleg Giorgia Meloni élettársa és lányának apja, azt mondta: mindenkinek joga van jól éreznie magát, és akár lerészegedni is, de ha a nők elkerülnék a részegséget, talán elkerülnék azt is, hogy „a farkas rájuk találjon”.
A férfi kijelentésére a balközép ellenzéki Demokrata Párt képviselője, Cecilia D'Elia úgy reagált:
„Ha egy lány túl sokat iszik, akkor legfeljebb fejfájásra számíthat, nem pedig nemi erőszakra”
– és felszólította Melonit, hogy határolódjon el partnere megjegyzéseitől.
De az áldozathibáztatás nem ér véget a mocskolódó kommenteknél és az érzéketlen médiaszereplők nyilatkozatainál. Idén egy firenzei bíróság felmentett két 19 éves fiatalt, akiket azzal vádoltak, hogy egy 18 éves lányt megerőszakoltak egy buliban. A felmentő ítélet indoklása szerint a fiúk azért hihették azt tévesen, hogy konszenzusról van szó, mert a lány korábban lefeküdt egyikükkel. Júliusban pedig amiatt fejezték ki rengetegen a felháborodásukat, mert egy bíró felmentett egy iskolai gondnokot, aki tapogatott egy 17 éves diáklányt annak beleegyezése nélkül. A bíró szerint itt pedig azért nem történt szexuális zaklatás, mert az egész 10 másodpercig sem tartott. Ezt is tiltakozó kampány követte: a közösségi médiában a palpata breve (gyors tapogatás) hashtaggel a felhasználók videókat posztoltak, melyekben szótlanul tapogatták magukat, bemutatva, milyen hosszú 10 másodperc egy ilyen helyzetben.
A nők felelősségét firtató nézetek, azaz hogy a cselekedeteik vagy a ruházatuk erőszakra csábíthat, tehát máig áthatják a bíróságokat is. A nemi erőszakkal kapcsolatos ügyekben hozott, sértő nyelvezetet használó döntéseik miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága és az ENSZ hatóságai is gyakran elítélik őket. Volt olyan olasz bírósági ítélet, amely a vádlottat szenvedélyesnek, míg egy másik az áldozatot gátlástalannak nevezte.
A családon belüli erőszakra a büntetőjog önmagában nem hoz megoldást
Nőjogi aktivisták döntő része egyetért abban, hogy a nyári bűnesetek nagy visszhangot kaptak ugyan, jelentős újdonság mégsem történt. Egyikük úgy fogalmazott:
„A nők elleni erőszak olyan kulturális jelenség, ami évtizedek óta mélyen gyökerezik egy soviniszta társadalomban.”
Míg az emberölések száma az 1990-es évek óta alapvetően csökkent Olaszországban, addig a családtag vagy partner által nők ellen elkövetett gyilkosságok száma továbbra is magas maradt, és az utóbbi években még tovább is nőtt. Az olasz belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint az országban 2022-ben elkövetett 319 emberölés 39 százalékában nő volt az áldozat, és nemi alapú az indíték. Ezeknek a bűntetteknek pedig közel a 74 százaléka történt családon belül. Ez a szám már összhangban van a globális adatokkal, a világ legtöbb pontján ugyanis
a nők jóval nagyobb valószínűséggel lesznek családtag vagy élettárs áldozatai, mint idegeneké.
Júniusban is akadt egy hír, amely alaposan sokkolta az olasz közvéleményt. Ekkor egy várandós nőt gyilkolt meg brutálisan az élettársa. A 29 éves Giulia Tramontano hét hónapos terhes volt, amikor a gyermek apja, a 30 éves Alessandro Impagnatiello halálra késelte, majd a holttestet is különös kegyetlenséggel tervezte eltüntetni.
A gyilkosság a kormányt szinte azonnali reakcióra késztette, és hamarosan egy új törvénycsomagot terjesztettek be, amely olyan intézkedéseket tartalmazott, amelyek felgyorsítják a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatos jogi eljárásokat, és megerősítik a zaklatást elszenvedő nők védelmét. E szerint a zaklatással megvádolt személyeknek minimum 500 méteres távolságra kell tartózkodniuk az áldozataik otthonától és más helyektől, ahová általában járnak, a nőket pedig folyamatosan tájékoztatják támadóik tartózkodási helyéről, és értesítik őket akkor is, amikor zaklatóik szabadulnak a börtönből.
Nőjogi szakértők szerint azonban a nemi alapú erőszakkal szemben nem feltétlenül a jogszabályok szigorítása jelentene megoldást az országban. Elena Biaggioni, a nők elleni erőszak olaszországi hálózatának vezetője a Euronews-nak azt hangsúlyozta, hogy a nők elleni erőszak jelensége többé-kevésbé minden országban jelen van ugyan, és olyan strukturális tényezők okozzák, mint a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség, a sztereotípiák és előítéletek,
azokban az országokban, ahol a macsó kultúra és a szexizmus meghatározó, ott az erőszak is másképpen igazolható.
Alessandra Viviani jogászprofesszor is azt emelte ki a csatornának, hogy nem lehet kizárólag a büntetőjog területén kezelni a problémát, hiszen a nők elleni erőszakos esetek száma láthatóan nem csökkent az elmúlt években, sőt az esetek egyre durvábbá és kegyetlenebbé váltak. Szerinte Olaszországnak inkább a szemléletformálással kellene foglalkoznia – azzal, hogy a média és a közvélemény hogyan láttatja a nőket gyilkoló férfiakat.
„Amíg a nőkkel szembeni gyilkosságokat néhány őrült és gonosz férfi tetteként értelmezzük, addig nem fog változni a társadalom. Mert a nők elleni erőszak egy mélyen a kultúránkban gyökerező egyenlőtlenségből fakad”
– fogalmazott a professzor, és hozzátette: az embereket már kiskoruktól arra kellene nevelni, hogy empátiát és tiszteletet érezzenek a nők iránt.
Ingyenes és a nap 24 órájában hívható az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a 06-80-20-55-20-as telefonszámon, ahol segítenek a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatainak. A NANE Egyesület is működtet segélyvonalat bántalmazott nőknek és gyerekeknek, valamint a nekik segíteni vágyóknak. Ez a 06-80-505-101-os számon hívható anonim módon, ingyenesen, hétfő, kedd, csütörtök és péntek este 18 és 22 óra között, valamint szerdán 12 és 14 óra között. Az Ökumenikus Segélyszervezet online kínál anonim tanácsadást, a részletekért keresse fel ezt az oldalt. Ha kifejezetten jogi természetű kérdései vannak kapcsolati erőszakkal összefüggésben, a Patent Egyesület jogsegélyszolgálata szerdánként 16 és 18 óra, valamint csütörtökönként 10 és 12 óra között hívható a 06-70-220-2505-ös számon.