Az ajahuaszka nem partidrog, gyógyításra kellene használni

„Egyszerre láttam magam az erdő közepén fekve, és az ágyamban, ahol normál körülmények között lennék egy szerda este” – kezdi a szertartásról beszámolóját Anna, aki három évvel ezelőtt vett részt egy ajahuaszkaceremónián, és állítja, ez egész életét megváltoztatta. – „Minden pillanatra emlékszem a mai napig, pedig magzatpózban feküdtem végig, iszonyúan kavargott a gyomrom, felállni sem tudtam. Voltak vízióim, jött a jaguár, kígyó, ezernyi szín, feloldódtam az óceánban, ahogy kell, de nem ez volt a legmeghatározóbb élményem. Hanem az, bármilyen hülyén hangzik is, átéltem a saját halálom, azt éreztem, minden, ami én vagyok, foszlik szét. A ceremónia után olyan békesség, szeretet és önelfogadás volt bennem, amit talán gyerekként éreztem utoljára. Sok mindent megértettem arról, hogyan működöm, milyen hibákat követtem el. Néhány hónapon belül munkahelyet váltottam, rendbe hoztam a kapcsolatomat az anyámmal. Pokoli volt, de erre volt szükségem, és bármennyire félek is, újra fogok menni, ha kell.

Jó dolgában ilyesmit senki nem csinál.

Azok közül, akikkel én részt vettem a ceremónián, volt, aki a saját édesapja arcát a koporsóban látta először, és volt, aki a vetéléseit szerette volna így feldolgozni.”

A törzsektől Machine Gun Kellyig

Anna nyilvánvalóan jobban járt, mint a valóságshow-sztár, aki állítólag nem maga jelentkezett a ceremóniára, hanem valószínűleg hívták, hogy próbálja ki a főzetet. A kísérletnek majdnem tragikus vége lett, a 40 éves nőt szilánkosra tört bokával, törött bordával, ruha nélkül, eszméletlenül találták meg Siklós közelében, később életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A bulvársajtót bejárta a hír, az ajahuaszka itthon is reflektorfénybe került, és pillanatok alatt számtalan tévhit terjedt róla el.

Az ajahuaszka pszichoaktív főzet, erős tudatmódosító hatású, az Amazonas menti törzsek rituális szertartásainak évszázadok óta központi eleme. Számos recept alapján készülhet. Ami mindig jelen van az italban, az maga az ajahuaszka növény indája, mellé pedig leggyakrabban Psychotria viridis kerül. A fejlett világgal 1908-ban a brit botanikus Richard Spruce ismertette meg, majd a beatkultúra idején kezdték el olyan írók kipróbálni, mint William Burroughs vagy Jack Kerouac. A legendás Terence McKenna és Timothy Leary hippiként és tudósként egyszerre szereztek a főzettel tapasztalatot és számoltak be pszichedelikus utazásaikról. Az ajahuaszka egészen a kétezres évekig mégis inkább az ellenkultúra része volt. Az utóbbi két évtizedben tört be a mainstreambe, celebek sora Machine Gun Kellytől („Olyan volt, mint egy ördögűzés, a legfontosabb dolog, ami az életemben történt”) Will Smithig („Amikor kijöttem a ceremóniáról, tudtam, hogy bármi történjék is, elbírok vele”) mesélték nyilvánosan ajahuaszkaélményeikről. Tömegek kezdtek el érdeklődni iránta, valóságos ajahuaszkaturizmus indult el Dél-Amerikába, hippik és bankárok egyaránt hosszú utazást vállaltak azért, hogy részt vehessenek a ceremónián.

Nálunk sokáig csak szűkebb kört ért el, de tudni lehetett, hogy a nagy pszichedelikus boom itthon sem várathat magára sokat. Az utóbbi tíz évben magyar nyelven is sok cikk jelent meg az ajahuaszkáról, rengeteg blogbeszámolót lehetett olvasni, a mainstreambe azonban mégis a hétfői esettel került be.

Nem játékszer, és nem mindenkinek való

„Már vártam valami hasonló esetre, ami rossz fényt vet majd az ajahuaszkára – mondja dr. Frecska Ede debreceni pszichiáter, főorvos, akit épp egy nemzetközi konferencián tartott, ajahuaszkáról szóló előadása után értünk el.

– Mint sok más hasonló dolog, amit a nyugat átvett, az ajahuaszka is félrecsúszik, profanizálódik ebben a kultúrkörben. Részben azért, mert környezetünkben kultúridegen. Az a kultúra, ahonnan az ajahuaszka ered, szakramentumként tekint rá, és úgy is kezelik mint szakramentumot.”

Frecska Ede évek óta kutatja a főzet hatásait, érezhetően feldúlt, hogy egy ilyen eset miatt került a híradásokba a növény. „Bosszús vagyok, mert ami történt, felelőtlenség az ajahuaszka irányában és a résztvevők irányában is. Nyugaton óriási divat lett ajahuaszkarítusokat tartani. Ám milyen céllal? Mi a feltétele, hol a szűrése annak, hogy ki alkalmas rá? Ki a szakembere? Mit használ, miket főz bele? Hol a minőségkontroll, a szupervízió, a felmerült problémák professzionális utánkövetése? Az ajahuaszka nem játékszer, és nem mindenkinek való. A rítus bölcsőjében a curandero (errefelé sámánnak mondjuk) a hagyományokon alapuló alapos képzésen és beavatáson megy keresztül. Erős fenntartásom van azokkal szemben, akik itt sámánnak mondják és hirdetik magukat. Sőt, sok curandero autentikussága, megbízhatósága már Dél-Amerikában is kérdéses, mert az ajahuaszkaturizmus már az őshazában is profanizál, merkantilizál. Már ez is mutatja mennyire konfliktussal terhelt téma ez, és mekkora óvatossággal kell hozzá közelíteni.” A kutató tart tőle, hogy Magyarországon valamiféle egzotikus partidrognak tartják az ajahuaszkát, még akkor is, ha tudnak róla, hogy eredetileg gyógyításra használták, használják.

Fake sámánok, fake üdvözülés

„Fake sámánok fake anyagokkal dolgoznak, az emberünk lát zöldet-pirosat és azt hiszi, hogy megvolt az élmény – mondja a szertartásvezető Péter, aki hosszú évek óta jár az Amazonas menti sámánokhoz, részt vett autentikus beavatási diétán és ceremónián is. Peruban él, csak nyáron tartózkodik itthon, van, hogy hetente 4-5 ceremóniát is tart, néha kettő, máskor akár tizenöt főnek is.

– Ez az egész történet a bokatöréssel, a meztelenséggel, egyszerűen a jelenségtől idegen. Több mint ezer ceremónián voltam, de soha senkit nem láttam még levetkőzni, ilyen állapotban az emberek nem nagyon mozognak, a nagy kirándulások főleg nem jellemzők, Peruban sem, itthon sem.” Péter azt mondja, mivel egyre nő az igény a szertartásokra, sokan vannak, akik meglátták a jelenségben a könnyű pénzkereseti lehetőséget. „Kicsit benne vannak az ezo-spiri világban, és azt gondolják, ebből baj nem lehet. Konkrétan hallottam valakiről, aki LSD-t rak a főzetbe, mert úgy intenzívebb az élmény. Ez az egész így izmozás, innentől az egész hamis.”

Azt mondja, az ő praxisában három alkalommal fordult elő kisebb probléma. „Az ajahuaszka pont a jellege miatt nem vált rekreációs droggá, mert kaphatsz tőle nagy pofonokat is. Volt, aki ceremónia közben úgy üvöltött, mint aki a száguldó liftből száll ki épp a századik emeleten. De még soha nem fordult elő, hogy ne lett volna sokkal jobban reggelre az illető, mint ahogy elindult. Jó lenne megmutatni az ajahuaszka igazi arcát, azt, hogyan gyakorolják Peruban, milyen eredményeket érnek el vele, és azt átültetni ide, magyar környezetbe.”

Ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá

Na de miért vált ilyen népszerűvé az ajahuaszka? Főleg, ha az élménybeszámolók alapján a legkevésbé sem kéjutazásról van szó.

Hol kezdjem? – kérdezi Bokor Petra, a Károli Gáspár Egyetem oktatója, arra utalva, az ajahuaszkának számtalan jótékony hatása van, a résztvevők tapasztalatairól nem is beszélve. „Mi, nyugatiak, az ajahuaszkaélményt leginkább pszichológiai szempontból közelítjük és értelmezzük, ezért most én is ezt fogom tenni – kezdi, majd sorolja:

• Az ajahuaszka lehetőséget ad arra, hogy a saját, elfojtott tudattartalmainkkal szembenézzünk. Ezek lehetnek olyan tartalmak, amelyeket pszichoterápiával hosszú évek alatt lehet feltárni, itt erre órák alatt lehetőség nyílik. Ez tud jó, és tud veszélyes is lenni.
• A főzet fellazítja a tudathatárokat, átláthatóvá teszi az énvédelmi mechanizmusokat, az elhárításokat feloldja. Emiatt megélhetünk benne egy nagyon őszinte állapotot, amiben a saját őszinte érzelmeinkkel tudunk együtt lenni. Olyanokkal, amiktől egyébként menekülünk a hétköznapokban, és ezért nagy árat fizetünk. Ebben az őszinteségben egész más megoldások tudnak születni a problémákra.
• A proszociális érzéseket megnöveli, az összekötöttséget átélhetővé teszi. Olyan élményt adhat, hogy részei vagyunk valaminek, egy csoportnak, a családnak – így az a szövet, amiben élünk, meg tud telni pozitív érzelmekkel. Ezután egész máshogy tudjuk megélni, hogy része vagyunk a társadalomnak, egy generációs láncnak, egy nagyobb egységnek.
• Tudományos oldalról biztató eredmények vannak arról, hogy az ajahuaszka depresszió és addikció ellen is hatásos lehet, bár a kutatásoknak még a korai szakaszában járunk.

Ezek az élmények, és nem csak azok, amelyek kiröpítenek az univerzumba, óceanisztikus egységélményt okoznak és gyönyörűek, de maga az az állapot, amiben megéljük az összetartozást, önmagában tud korrektív, gyógyító lenni. Ilyenkor mutatkozik meg igazán, hogy mi, nyugati emberek, mennyire elszigeteltségben élünk – teszi hozzá Bokor Petra. Tömegbetegség a depresszió, az ajahuaszka pedig pont ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá, nem véletlen, hogy ennyien fordulnak felé.

A hétfői eset is ráirányítja a figyelmet arra, hogy van egy nagy szükség a társadalomban, ami nincsen normális módon kielégítve, és sokan bármilyen áron szeretnének találni megoldást arra, hogy jobban legyenek.

De az ajával semmi nem garantált, csak lehetőségek vannak.”

Van ennek ma egy divatja, ezt ki kell mondani

Az ajahuaszkának tehát számtalan jótékony hatása lehet, de Bokor Petra óvatosságra int. „Ugyan az ajahuaszka alkalmatlan rá, hogy partidrog legyen, az olyan kellemetlen fizikai tünetek miatt, mint a hányás és hasmenés, de van ennek ma egy divatja, ezt ki kell mondani. Ahogy azt is ki kell mondani, hogy itt tényleg baj történt a hétvégén.”

Szerinte az elmúlt tíz évben vált igazán népszerűvé a téma itthon, így ma már nagyon vegyes az ajahuaszkacsoportok összetétele. „Akiket eredetileg vonzott, azok számára az önismeret, a lelki gyógyulni vágyás vagy a spirituális útkeresés volt a motiváció, jellemzően ez egy szűk réteg volt. Most besodródhatnak olyanok, akik a divat miatt el akarják mondani magukról, hogy ők ezt kipróbálták. Az aja bárki számára tud pokolivá válni, ilyenkor nagyon nem mindegy, hogy milyen erős motivációval van benne jelen a résztvevő. Amikor a pokolban vagy, nem mindegy, hogy tudod, miért jöttél és mit szeretnél ott elérni, vagy hirtelen elönt az érzés, hogy nem is akartál igazán idejönni, és menekülni akarsz, bármi áron.”

A szakértő szerint a legfontosabb kérdés, hogy aki bekerül egy szertartásra, az pszichológiai szempontból alkalmas-e rá, fel van készítve, tudja-e, hogy mivel jár együtt a szertartás, elég erős és tiszta-e a motivációja. „Kell egy szakembergárda, amelyik felméri, hogy ki vesz részt egy ilyen szertartáson, és vagy javasolják a részvételt, vagy sem. Merthogy elég sok a lehetséges kontraindikáció. Mint minden pszichedelikus szernél, itt is borzasztó fontosak a külső körülmények, a főzet összetétele, az egyén pillanatnyi állapota és a későbbi integráció is. Ha az ajáról van szó, semmi nem mindegy vele kapcsolatban. Akinek nagy tapasztalata van, nagyjából be tudja lőni, hogy kire milyen hatással lesz a szer, de még egy olyan embernél is, akinek az égvilágon semmilyen pszichiátriai előélete nincs, beindulhatnak olyan pokoljáró élmények, amelyek kihívást jelentenek, hogy közben biztonságban tartsák az egyént. Láttam én már olyan amazonasi sámánt, aki sok száz szertartás után, számára is váratlanul készült ki.”

Pszichedelikus boom

A kutatók szerint az a tény, hogy az ajahuaszka divatossá válik, arra mindenképp jó lehet, hogy megnő a tudatosság a pszichoaktív szerekkel kapcsolatban, ami növelheti a nyitottságot is irántuk. „Mindez azért fontos és hasznos, mert számos kutatás zajlik a témában – mondja Bokor Petra. – Az ajahuaszka több szempontból is tud segíteni társadalmi szinten, az egyik, hogy lehetőséget tud adni pont annak a rétegnek, amelynek tagjai pszichiátriai szempontból a legkiszolgáltatottabbak. Az Amazonason több olyan központ van, ahol addiktológiai szempontból használják kifejezetten függő betegeknél. Tudjuk, hogy a legsúlyosabban bántalmazott, traumatizált gyerekkorral rendelkezők válnak jellemzően függővé. Az a tény, hogy létezik egy szer, ami segít ennek a rétegnek, óriási hatású. Persze több kutatásra van szükség, és sokat kell még tanulnunk az ajahuaszkáról.”

Frecska Ede vizsgálatainak egy része kifejezetten a sürgősségi ellátásban segíthet. Az ajahuaszka hatóanyaga, a dimetiltriptamin, sztrók után hasznos lehet orvosi kézben, és az újraélesztésben is segítséget nyújthat, mert az agy oxigénhiányát a klinikai halál állapotában javíthatja, állítja a kutató.

Azt, hogy a tudományban nem lehet nem észrevenni a pszichedelikus boom jelenséget, Szigeti Balázs, az Imperial College of London kutatója is alátámasztja. „A nagy érdeklődést az magyarázza, hogy lett egy új szercsoport a mentális problémák kezelésére, és a jelenlegi, korai eredmények alapján ezek az új szerek hatékonyabbak lehetnek, mint a ma elérhető klasszikus kezelések.” Szigeti szerint az a nagy kérdés, hogy a következő néhány évben milyen gyorsan terjed ki a hozzáférés. „Orvosi felhasználásra ma is van mód, például a nálunk zajló klinikai vizsgálatok keretein belül. Kulcskérdés, hogy mikor fogja az USA-ban az FDA (Food and Drug Administration) engedélyezni a pszilocibin (a varázsgomba hatóanyaga) használatát. Az ígéretes kutatási eredmények miatt

jelenleg gyorsított engedélyezési eljárásban van a pszilocibin, arra tippelnék, hogy valamikor 2025 és 2030 között lesz orvos által felírható kezelés Észak-Amerikában.”

A legígéretesebbnek a depresszióval és az addikcióval kapcsolatos kutatásokat tartja. Ennek két oka van: egyrészt az addikció és a depresszió a két legelterjedtebb mentális probléma, tehát itt lehet a legtöbb embernek segíteni. Másrészt, ezen a két területen van a legtöbb biztató vizsgalati eredmény. És hogy mit gondol a pszichedelikumok „lakossági” felhasználásáról?

„Ez attól függ, mit értünk pontosan ezalatt, a válasz a részleteken múlik. Azt semmiképp nem támogatom, hogy bárki, bármikor, bármilyen dózisban tudjon pszichedelikus szerhez hozzájutni. De a jelenlegi teljes tiltásnak sem látom az értelmét. Nem egyszerű feladat, de ki lehetne dolgozni a nem orvosi felhasználás szabályozását, ami se nem teljes tiltás, se nem teljes szabad piaci legalizáció.”