Hurrá, nyaralunk! Csak a naptejet ne hagyjuk otthon!

Az utolsó kérdésre már az elején muszáj válaszolni: egészséges barnulás sosem létezett, és most sem létezik. A barnulás tulajdonképpen a bőr védekezési mechanizmusa a napból vagy egyéb, mesterséges forrásokból (például szoláriumból) származó ultraibolya-, azaz UV-sugárzás által okozott károsodással szemben – ez derül ki a WHO egyik kormányközi szerveként működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség rákellenes kódexéből. És ugyan napvédőt minden évszakban mindenkinek használnia kellene, nyáron ez fokozottan igaz, hiszen a nappalok hosszabbak, a Nap erősebben sugárzik, és sokkal több időt töltünk a szabadban. Napvédő viszont annyi van, mint égen a csillag, választani nem könnyű, ezért egy praktikus útmutatóval segítünk rátalálni a számunkra leginkább megfelelőre.

Számos tanulmány született már arról, hogy a nap káros sugarai milyen hatással vannak az emberi szervezetre, az egyik legutóbbi például azt mutatta ki, hogy az UV-sugárzás sokkal károsabb, mint eddig gondoltuk. A kutatásokból az derül ki, hogy a bőrrák jellemzően azoknál az embereknél alakul ki, akik

• sok időt töltenek a napon kikapcsolódásként, például strandolnak;
• sok időt töltenek fürdőruhában a napon;
• olyan területen élnek, ami sok napfényt kap;
• súlyos napégést szenvedtek (minél többet, annál nagyobb a megbetegedés kockázata);
• napsütés okozta károsodás jelent meg a bőrükön (ilyen például a májfolt, de ilyennek számít a napozás okozta ​​megvastagodott, száraz, ráncos bőr is).

Ezek alapján tehát mindenkinek erősen ajánlott napvédőt használnia, aki huzamosabb ideig a napon tartózkodik, sportol, strandol, dolgozik, vagy csak egyik helyről a másikra megy. Az ultraibolya sugarak az üvegfelületeken is áthatolnak, tehát fényvédő nélkül az irodában és az autóban ülők is leéghetnek.

Széles spektrumú védelem kell

Az UVA-sugarak okozzák a bőr idő előtti öregedését, míg az UVB-sugarak felelősek a leégésért és a barnulásért, mindkettő növeli a bőrrák kockázatát. Az UVA-sugarakon belül a hosszú hullámú UVA-sugarak különösen mélyre hatolnak a bőrben, sötét pigmentfoltokat, napallergiát és idő előtti bőröregedést okoznak. A hatékony védelemnek ki kell szűrnie az UVA-, az UVB- és a hosszú hullámú UVA-sugarakat is. A túlzott UV-sugárzás nemcsak a bőrdaganatok kialakulásával függ össze, de például elhomályosodhat a szemlencse, gyengülhet az immunrendszer működése, fellángolhatnak a lappangó vírusfertőzések is.

A napvédők erősségét a faktorszámok jelzik: az UVB-sugarak esetén az SPF-faktor, míg az UVA-sugarak esetén a PPD-faktor. Ezért amikor napvédőt vásárolunk, a legfontosabb, hogy olyan szűrőkombinációt tartalmazzon, amely széles spektrumban, megbízhatóan véd. De a legjobb napvédő sem ér semmit, ha nem használjuk megfelelően. Más lehet jó utcára, strandra, itthon vagy a tengerparton.

Mi legyen benne?

A fényvédőket a hatóanyagaik alapján két csoportra osztják, az egyik a kémiai, a másik a fizikai fényvédők csoportja. A kémiai fényvédők elnyelik a káros sugarakat, a fizikai alapon működő termékek pedig visszaverik, blokkolják a napsugárzást. Ezek azok, amik azt a vastag, fehér, lerobbanthatatlannak tűnő réteget képezték általában a gyerekek bőrén a strandon, főleg a cink-oxid nevű hatóanyag miatt. Az újabb készítmények titán–dioxid-nanorészecskéket tartalmaznak, és átlátszóak, tehát ebből a szempontból is egyenragúvá váltak a kémiai védelmet adó krémekkel. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatója szerint a hatékony napvédő krém legalább 15 faktoros, és avobenzont, titán-dioxidot vagy cink-oxidot tartalmaz.

Kémiai vagy fizikai fényvédőt válasszunk?

Fizikai fényszűrő összetevő kétféle létezik: a cink-oxid és a titán-dioxid. Mindkettő ásványi anyag, ezért nevezhetjük ezeket ásványi fényszűrőnek is. Ez a típusú fényszűrő úgy működik, hogy réteget képez a bőrön, és visszaveri a sugarak nagy részét. A hátránya is ezzel kapcsolatos: nehéz úgy kellő mennyiségben felvinni a bőrre, hogy ne képezzen fehéres réteget, illetve az UVA-sugarakat csak korlátozottan tudja visszaverni.

A kémiai fényszűrőket szerves fényszűrőnek is szokták nevezni. Ezek az UVA- és UVB-sugarakat is szűrik. Sok fajtát ismerünk – van olyan, amit vásárolnak a kozmetikai gyártók, és vannak olyanok is, amiket ők maguk fejlesztenek ki, és szabadalommal védik le. Ilyen például a Mexoryl 400 nevű fényszűrő vegyület, amely jelenleg a leghatékonyabb a hosszú hullámú UVA-sugarak tartományában.

Az egyes fényszűrő összetevők hatása nem azonos: különböző sugártartományokban védenek, különböző stabilitásúak, és olyan is van, hogy egyes kombinációkban jobban hatnak, mint egyedül (szinergikus hatás), ezért egy jó fényvédő készítmény több fényszűrőfajta gondosan kidolgozott kombinációját tartalmazza.

Mivel kenjük be a gyerekeket?

Napvédőket nem korosztály, hanem bőrtípus/bőrállapot és a napon való tevékenység szerint érdemes választani. A gyerekeknek szánt termékeknél már eleve figyelembe veszik, hogy érzékeny a bőrük, ezek a krémek, spray-k a legtöbbször fokozottan víz- és homokállóak, ez gyakran segíti a felvitelt a szülőknek is. De ha nincs ilyenünk kéznél, nyugodtan használhatunk a gyerekre jó minőségű, 50 faktoros (SPF50) „felnőtt” napvédőt is, a lényeg, hogy be legyen kenve. Ha valakinek nagyon érzékeny vagy napallergiára hajlamos a bőre, akkor illatmentes, érzékeny bőrre készült, illetve kifejezetten napallergia ellen kifejlesztett termék ajánlott. A csecsemőket és a kisgyermekeket ne tegyük ki közvetlen napsugárzásnak.

„Ha a naptej leolvad, nem véd minket”

Jól énekli a Wellhello, a legtöbb krém leoldódik a vízben, teljesen vízálló termék nem létezik, a gyártóknak fel kell tüntetniük a címkén azt is, hogy az adott krém meddig nyújt védelmet úszás vagy fürdőzés közben (általában ez 40 és 80 perc időtartam között változik). Ezért fürdés után ismét be kell kenni magunkat, és összességében elmondható, hogy az a legjobb, ha háromóránként kenekedünk nyaralás, strandolás közben. És egyébként is, legalább fél órával azelőtt érdemes bekenni magunkat, mielőtt napra megyünk, és elég annyi krémet felkenni, ami egy filmréteget képez a bőrön.

Fontos megjegyezni azt is, hogy napvédő krémből is megárt a sok: egészen pontosan a túlzott krémezés megakadályozza, hogy a napfény hatására D-vitamin keletkezzen a szervezetben. Pedig a D-vitamin szerepet játszik több betegség megelőzésében is.

Mit használjon az, aki környezettudatos napvédőt keres?

Egy napvédő is lehet környezettudatos, sőt! Az utóbbi években többször is előtérbe került a napvédők egyes káros összetevőiről szóló vita, aminek több országban az lett a vége, hogy betiltották az oxibenzon és az oktinoxát tartalmú napvédőket, mert veszélyesek az édesvízi és tengeri ökoszisztémára, károsítják a korallzátonyok élővilágát.

Ha egzotikus helyekre készül a nyáron, jó, ha tudja, hogy tilos kémiai fényvédőt használni a mexikói turistaparadicsomokban, Palau szigetállamban (itt tiltották be először a világon, két éve), a Hollandiához tartozó Bonaire szigetén, Thaiföldön, de betiltották az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaiin és a Virgin-szigeteken is. Ezeken a helyeken kizárólag a lebomló, titán-dioxid vagy cink-oxid tartalmú ásványi fényvédőket lehet használni.

A titán-dioxiddal kapcsolatban is jelentős aggályok merültek fel az utóbbi években, az Európai Bizottság idén januártól meg is tiltotta, hogy élelmiszerben felhasználják, és mivel valószínűleg rákkeltő hatása is lehet, ezért szakértők napvédő spray formájában sem ajánlják az alkalmazását.

Honnan tudjam, hogy melyik a legjobb a bőrömnek?

Mivel a legjobb fényvédő az, amit használunk is, a bőrgyógyászok szerint a kiválasztásnál a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

• 30-as vagy annál magasabb faktorszámú terméket válasszunk: az Amerikai Dermatológiai Akadémia (American Academy of Dermatology, AAD) szerint minél magasabb SPF-fel rendelkezik a termék, annál erősebb védelmet nyújt.
• Nézzük meg a címkén, hogy valóban széles spektrumú védelmet nyújt-e, azaz mind az UVB-, mind az UVA-sugarak ellen véd-e.
• Lehetőleg vízálló terméket válasszunk, ez nemcsak úszásnál véd, de izzadáskor sem olvad le azonnal. Az AAD szerint a vízálló krémek általában 40-80 percig védenek.
• Vegyük figyelembe a bőrtípusunkat: ha valaki száraz vagy normál bőrű, annak az olyan hidratáló összetevőkre kell figyelnie a termék címkéjén, mint a hialuronsav és a glicerin. Zsíros és kombinált bőrűeknek viszont az olajmentes vagy nem komedogén feliratokat érdemes keresniük. Ezek várhatóan nem tömítik el a pórusokat, és nem fokozzák a pattanások és kiütések előfordulását. Érzékeny bőrűeknek, köztük a kisbabáknak és a gyerekeknek is a cink-oxiddal vagy titán-dioxiddal ellátott fizikai fényvédőket érdemes használni, ezeknél a legkevésbé valószínű ugyanis, hogy bőrirritációt okoznak.

Krém nélkül is védekezhetünk

Alapszabály, hogy általában 11 és 15 óra között még fényvédő használata mellett sem szabad a napon tartózkodni, ilyenkor ugyanis nagyon erős az UV-sugárzás. A leghatékonyabb napvédelem a sűrű szövésű, sötét színű textilruházat.

Persze nem sokan szeretnek fekete farmert hordani a tűző napon, de érdemes minél nagyobb bőrfelületet befedő ruházatot hordani (ez persze lehet világos, szellős anyagú), ezenkívül kalap (pamutsapka, szalmakalap) és az UV-szűrésre nézve CE-jelzéssel rendelkező, jó minőségű napszemüveg viselete ajánlott.

Árnyékba vonulni is jó ötlet, és ajánlott is, főleg azokban az órákban vagy földrajzi területeken, ahol a nap különösen erősen tűz. De az árnyék sem tökéletes, egy fa alatt is le lehet égni, ha valaki órákig van ott minden egyéb védelem nélkül.

Mit tehetünk még a bőrünk védelmében nyáron a naptej használata mellett?

A fentiek mellett a legfontosabb, amit tehetünk, hogy sok folyadékot iszunk (ez a bőrünknek is jót fog tenni), és kívülről is hidratáljuk a bőrt, azaz a strandolás, vízben tartózkodás, zuhanyzás után valamilyen hidratáló krémet és testápolót használunk.

Források:

• American Academy of Dermatology,
• WHO,
• NNK,
• Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség,
• Greenpeace