Influenszer Insta-anyák pasztellszínű csodavilága lett Orbán Ráhel bababoltja

Végre eljutottunk Orbán Ráhel pár hete nyílt üzletébe, és meglepődtünk, mi fogadott minket – clickbaitesen így foglalnám össze az Odu néven nyílt, fenntarthatóként hirdetett baba- és gyereküzletben tett látogatásom benyomásait. Az üzlet a 12. kerületi Hegyvidék Bevásárlóközpontban egy tágas üzlethelyiségben nyílt meg május közepén.

Rögtön az elején tereljük ki az elefántot a porcelánboltól: az Odu igazából a gyereküzletek Puskás Arénája. Légüres térben nézve teljesen korrekt, a képviselt minőséghez abszolút megfelelő árakkal és kínálattal.

Nem lehet viszont elvonatkoztatni a hátterétől, a Puskás Aréna esetében a sokszorosára emelkedett árától, itt pedig a tulajdonostól.

Ezért nagyon sokan várhatóan csak azért fognak ide járni, hogy elmondhassák, Orbán Ráhel boltjában vették a cumit, nagyon sokan pedig pont ugyanezért nem fogják betenni ide a lábukat, akkor sem, ha amúgy egyébként kedvükre válogatnának itt.

Szűk egy éve derült ki, hogy Odu Store Kft. néven céget alapított a miniszterelnök legidősebb lánya. Akkor annyit lehetett tudni, hogy a cég fő tevékenysége ipari jellegű bolti kiskereskedelem lesz. Valamivel későbbi infó, hogy a vállalkozás a jómódú, környezettudatos szülőket célozza meg, ahogy az is kiderült, hogy kávézó és játszósarok is lesz majd az üzletben.

Öt perc lézengés után biztos voltam benne – és ezzel most lehet, hogy csalódást okozok néhány embernek –, hogy

ha a tökéletes, műanyag- és szálkamentes gyerekkor megvásárolható lenne, akkor azt egy ilyen üzlet árukészletéből raknám össze a gyerekeimnek. Kifinomult design, jó ízléssel összeválogatott szortiment, sok fa- és újrahasznosított játék.

Az üzlethelyiség Berlin, Madrid vagy Amszterdam legpezsgőbb városrészeiben is megállná a helyét, akár menő concept store-ként is (az ilyen üzletek az árucikkek mellett komplett életérzést és szemléletmódot is szeretnének adni a vásárlóiknak). A személyzet kedves és készséges, nem túl sok, nem is túl kevés; tulajdonos sajnos nem volt jelen látogatásomkor.

A nemzetközi minőségi, prémium kategóriájú játékokból, ruhákból, kiegészítőkből összeválogatott tartalom alapján pedig inkább nyilvánvaló, semmint meglepő, hogy jóval magasabbak az árak, mint mondjuk egy drogériában vagy egy random gyerekboltban. De ez ilyen: a szép dizájntárgyak mindig többe kerülnek, mint az olcsó, kínai tömegtermékek.

Mi kapható?

Különböző tematikus egységekbe rendezve kábé minden, ami 0–5 éves korig hasznos lehet: babaápolási cuccok, gyerekszoba-kollekciók, anyákat segítő tárgyak, építő- és szerepjátékok, nyitott végű játékok, nyári cuccok, ruhák, cipők, kinyitható játékzsákok, kockakirakók, babakocsik, rollerek, holografikus flitteres gumimatrac. Az árak tényleg feltűnően magasak (a könyveket és hasonló kiadványokat leszámítva): kis nyári sapka 9300 forintért, járni tanulóknak bőrcipőcskék (nem a magyar) 13 400 forintért, gyerek-úszószemüveg hatezervalamennyiért, előke 9500-ért, csodás grafikájú memóriajáték 8900-ért. És ott van az elhíresült 8000 forintos cumi is természetesen.

Korábban már utánanéztünk, hogy az üzlet online változatában – amivel erős az átfedés – felbukkanó márkák honnan származnak, és van közöttük dán (Bibs), holland (Kenko, Naif), brit (Le Toy Van, Mimi&Lula), német (Moltex), amerikai (Mushie), spanyol (Oli&Carol), thaiföldi (PlanToys), kanadai (Tender Leaf), francia (Vilac, Enfance).

Magyar név nincs a listán, pedig a magyar dizájnvásárok, köztük a kisgyerekekre szakosodottak alapján itthon is bőven vannak szép és/vagy túlárazott designtermékek.

A gyerekkönyvekben viszont erős a magyar felhozatal, főleg a klasszikusokból Benedek Elektől Lázár Ervinig, az áruk ugyanannyi, mint bárhol máshol, és az Esti mese lázadó lányoknak című nemzetközi bestseller is kapható.

Már meglévő és egyre növekvő piaci szegmens

Még ha magasabb árfekvésű is az üzlet a Magyarországon megszokottaknál, nem az a totálisan értelmezhetetlen szint, mint mondjuk az YSL 58 dolláros (kb. 21 ezer forintos) luxuscumija és annak még drágább és még értelmetlenebb társai. Orbán Ráhel üzlete egy már létező piaci szegmensbe érkezett, íme néhány példa, hogy nagyjából hova: 2015 óta van jelen a piacon a Babyberry babaüzlet (és pár évvel később innen nőtt ki a nagyon népszerű Pici Piac nevű gyerekdizájnvásár, főleg magyar termékekkel). 2014 óta létezik a Mamilla baby boutique, a világjárvány előtt startolt a Manubaba bolt. Mindhárom üzletet olyan anyák alapították, akik nem voltak elégedettek az elérhető kínálattal, és igényesebb termékekre vágytak; összeköti őket, hogy az árukészletük szűrt, prémiumba hajló, sokszor hangsúlyozottan magyar eredetű és magasabb árfekvésű, mint a hagyományos gyerek-/játékboltoké. Hasonló a története az 1981-ben Angliában indult, és ma már franchise formában nálunk is elérhető Mamas and Papasnak, ami 2011 óta van a magyar piacon.

És ez csak az offline világ, az internetes piacon az elmúlt néhány évben több magas(abb) árkategóriájú terméket áruló webshop jelent meg, és ezt a folyamatot csak felerősítette a pandémia. Ha tehát egy szülő – ritkábban az apró gyereke – többre vágyik, mint egy műanyag rágóka vagy egy háromféle hangot kiadó, villódzó játékautó, simán hozzá tud jutni itthon is.

Influenszer Insta-anyák pasztellszínű csodavilága

A tulajdonos egy interjúban elmondta, hogy azért épp a 12. kerületben nyitott üzletet, mert ő ott nőtt fel, és Spanyolországból visszatérve most is ott lakik, valamint gyerekei is ott járnak majd szeptembertől intézményekbe – meg hát azért csak ezen a környéken élnek azok a családok, akikre érdemes egy ilyen prémiumüzletet nyitni.

„A közös játék öröme és a családdal együtt töltött vidám pillanatok értéke felbecsülhetetlen. Ezért álmodtuk meg az Odut, amelynek csupán egyetlen missziója van: prémium minőségű, fenntartható és interaktív játékok segítségével hozzájárulni egy olyan meseszép világ megteremtéséhez, ahol a kicsik szabadon élvezhetik kreativitásuk csodáját, miközben a szülők játszva sajátíthatják el a tudatos, környezetbarát gyermeknevelés mesterségét”

– így szól az üzlet önvallomása, ami az érzelgős túlzásokat leszámítva nagyon 2022, már csak azért is, mert benne van a gumifogalomként szinte bárhová bedobható, pozitív üzenetet sugárzó fenntartható szó. (Az már egy új cikk témája lehetne, hogy nem minden fenntartható, aminek a csomagolásán megjelenik egy zöld levélke vagy egy mókus, miközben világszerte tombol a greenwashing, azaz a zöldre mosás.)

Összességében olyan az egész, mint a tökéletes Insta-influenszeranyák pasztellszínű világának esszenciája, és amit – legkésőbb az ovis korszak közepéig –

• képes irányítani a szülő,
• hajlamos úgy elkönyvelni fejben, hogy ez is sokat számít a gyerek fejlődésében (a tulajdonos által fentebb már említett közös játékok és vidám pillanatok mellett).

Remek persze, ha fenntartható erdőgazdálkodásból származik az építőkocka, ha reciklált a cumitartó, és ha évtizedekig gurul a babakocsi.

De mire a gyerek középsős lesz, jó eséllyel bekúszik a körültekintően megdizájnolt gyerekszobába néhány vállalhatatlan műanyag vacak, idegtépő hangot kiadó játékautó, vagy – a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb anyagával – a csillámporral gazdagon megszórt Elza-biszbasz.

És még az is lehet, hogy a gyerek jobban szereti majd ezek valamelyikét, mint a pasztellszínű faszivárványt. De ezeken sem múlik semmi.

Búcsúzóul már csak annyi, hogy amennyiben gyerekének már van egy csomó nyolcezer forintos cumija, és hirtelen nem tudja hova tenni az erre szánt pénzét, akkor itt tudja támogatni a munkánkat: