Fény derült Lázár János egyik régi utazásának titkára

Lázár János politikai pályafutásának egyik legjobban féltett titka az volt, hogy mit csinált 2013. március 22-én és 23-án Zürichben.

Az Origo hírportál – még függetlensége idején – 2014 elején fordult az akkoriban Lázár által vezetett Miniszterelnökséghez, hogy adatokat kapjon a politikus több rejtélyes és kiugróan sokba kerülő külföldi útjáról, köztük a zürichiről. Lázár minisztériuma megtagadta a válaszadást, és amikor az Origo munkatársa – ennek a cikknek a szerzője – pert indított az adatokért, akkor is csak néhány kevésbé lényeges információt osztottak meg róla.

Lázár annyira ragaszkodott ahhoz, hogy ne kelljen részleteket elárulnia az utazásairól, hogy egy ponton bejelentette, inkább visszafizeti a költségvetésnek az útiköltségeket. Az ügy miatt politikai nyomás alá került az Origo szerkesztősége is, és ez hozzájárult Sáling Gergő akkori főszerkesztő akkoriban nagy vihart kavaró eltávolításához. A szerkesztőség egy jelentős része tiltakozásként felmondott, majd a hírportál később az Orbán-kormányhoz közel álló propagandagépezet részévé vált.

Az idén tavasszal hivatalba lépett Tisza-kormány ugyanakkor most nyilvánosságra hozott információkat a 2013-as zürichi utazásról. A kormány a Direkt36-nak kiadott egy belső dokumentumot, amely szerint Lázár egy bizonyos „Prof. Mangold”-dal találkozott a svájci városban, és különböző nyugat-európai cégekkel történő potenciális együttműködésekről tárgyalt vele.

A „Prof. Mangold” név minden bizonnyal Klaus Mangoldot takarja, aki egy befolyásos, európai és orosz üzleti körökben is jártas német üzletember. Mangoldról ugyanis már korábban kiderült – többek között a Direkt36 kutatásai nyomán –, hogy a 2010-es évek elején kapcsolatba került a magyar kormánnyal, és később éveken át tanácsadóként dolgozott Orbánéknak. A mostani kormánytól kapott belső dokumentum is egy olyan jelentés, amelyet Mangold cége, a Mangold Consulting GmbH készített.

A jelentést az után adta ki a kormány, hogy még a nyár folyamán feltettünk nekik több olyan kérdést Lázár utazásairól, amelyekre korábban nem kaptunk választ. Lázár útjairól említést tett múlt héten Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek adott interjújában is.

Bank, szoftver, marketing

A kiadott jelentés szerint Lázár három témáról beszélt Mangolddal. Az egyik a Rothschild nevű bankkal való együttműködés volt, amelyhez több szálon is voltak kapcsolatai a német üzletembernek. „(...) szó esett arról, hogy a Rothschild működhetne-e mint a Magyar Kormány ”független tanácsadója„” – olvasható a dokumentumban. Az irat szerint a Rothschild által nyújtandó szolgáltatás fókuszában többek között „az ország (pénzügyi) kockázatainak struktúrájának felmérése és az ezzel kapcsolatos tanácsadás lenne, a bankszektor figyelembe vételével”.

Lázár és Mangold megállapodtak abban, hogy szerveznek egy találkozót „Varga úr és Matolcsy úr részvételével” (ez feltehetően Varga Mihály akkori nemzetgazdasági minisztert és a Magyar Nemzeti Bank vezetését épp 2013 márciusában átvett, korábban nemzetgazdasági miniszterként szolgáló Matolcsy György jelentette).

Kiderül azonban a dokumentumból, hogy Orbán Viktor akkori kormányfőt is érdekelte a Rothschilddal való együttműködés. „Orbán úr is szívesen részt venne, legalább a találkozó egy részén. A titoktartás követelményeit figyelembe véve abban állapodtak meg, hogy a Rothschild részéről csak egy képviselő jelenjen meg” – áll az iratban.

A zürichi találkozón emellett tárgyaltak az SAP nevű üzleti szoftvereket gyártó céggel való együttműködésről is, amelynek felső vezetéséhez a jelentés szerint „Prof. Mangold kiváló szintű kapcsolatokkal bír”. A dokumentumban az áll, hogy „Lázár úr különösen nagy érdeklődést mutatott a pénzügyi adminisztráció és az egészségügy területén történő együttműködést (sic) iránt”.

Lázár és Mangold zürichi találkozójának harmadik témája az volt, „hogyan lehet jobban megszervezni a Magyar Kormány marketingstratégiáját”. Beszéltek egy szakmai cég bevonásáról is, és a jelentés alapján Mangoldnak erre is voltak javaslatai. „Prof. Mangold kiváló kapcsolatokkal rendelkezik a Schuppnerhez és a CNC-hez, mely cégek Németországban találhatók és kiemelkedő tudással rendelkeznek a kritikus médiával szembeni megfelelő reakciókról” – áll a dokumentumban, amely szerint megállapodás született arról, hogy a „közeli jövőben egy közös ”brainstormingot„ kell tartani mindkét cég részvételével”.

A Rothschild végül tényleg segítette az Orbán-kormányt. Ez történt például 2015 őszén, amikor az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított a paksi projekt tiltott állami támogatása miatt. A Bizottság azt vizsgálta, hogy a beruházást piaci feltételek mellett valósítják-e meg vagy állami támogatással, és ez a vizsgálódás kiterjedt arra is, hogy az állami támogatás mennyire torzítaná a magyar és az európai árampiacot. Mivel a Bizottság mellett több tanulmány is vitatta a kormány érvelését, a kormánynak jól jött a nemzetközi hírű Rothschild-csoport jelentése, amely arra jutott, hogy a beruházás megtérülésére lehet számítani piaci körülmények között.

„Független nemzetközi tanácsadók szerint is megtérül a Paks II beruházás” – írta 2015 decemberi közleményében a kormány, amikor nyilvánosságra hozták a közel 90 oldalas angol nyelvű szöveget. A jelentésben az szerepel, hogy a dokumentumot a Rothschild kifejezetten a magyar Miniszterelnöki Hivatal számára bocsátotta rendelkezésre, de sem a kormány, sem a bankház nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy ki rendelte meg és ki fizette a tanulmányt.

Később a Rothschild részt vett a részben állami tulajdonú MBH Bank létrehozásában is, amelyről a kormány is beszámolt.

A parlamenti mandátumáról múlt hónapban lemondott Lázár Jánoshoz egy közvetítőn keresztül több kérdést is eljuttattunk, de ő azt üzenete vissza, hogy nem kíván nyilatkozni. Mangold tanácsadó cégének vezetője, Dr. Cristoph Mangold azt közölte, hogy cégük üzleti politikájának része, hogy nem válaszolnak a média megkereséseire.

Az SAP magyarországi cégétől azt a választ kaptuk, hogy „az SAP hosszú ideje jelen van Magyarországon, és az évek során számos állami és piaci szereplővel működött együtt”, de hozzátették, hogy „nem ismert előttünk olyan együttműködés vagy megállapodás, amely a megkeresésében említett találkozóhoz köthető”.

A Rothschild és a CNC – illetve annak utódja – nem reagált kérdéseinkre. Találtunk egy német Schuppner nevű tanácsadó céget, de annak vezetője azt válaszolta, hogy valószínűleg félreértés történhetett, mert a zürichi találkozó idején még nem is indította el a vállalkozását.

Lázár hotelszámlái

Az Origo még 2013 végén tett fel kérdéseket a Miniszterelnökségnek Lázár János három olyan utazásáról, amelyeken a szállásköltség jóval magasabb volt, mint a hivatal vezetőinek más kiküldetésein.

Egy 2012 november végi angliai utazáson Lázár és kísérőjének 920 ezer forint volt a szállásköltsége két éjszakára. 2013 júliusában egy milánói éjszaka 596 ezer forintba került, egy 2013 márciusi zürichi éjszaka pedig 189 ezer forintba került a politikusnak és útitársának. A svájci útra eredetileg ennél jóval nagyobb szállásköltséget adott meg a Miniszterelnökség, de később lefelé módosította, arra hivatkozva, hogy véletlenül más kiadásokat is hozzászámoltak a hotelszámlához.

A Miniszterelnökség végül az ellene indult perben kiadott néhány információt az utakról – például a szállodák nevét–, de arról továbbra is titkolóztak, hogy Lázár mit csinált ezeken a kiküldetéseken.

Lázárék kezdetben azzal hárították el a válaszadást, hogy az utazások részleteinek kiadása nemzetbiztonsági érdeket sértene, mert a kiküldetéseken Lázár mint a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal vezetője vett részt. Később a per során azonban mégis közöltek részleteket az az utazásokról. Kiderült például, hogy mindegyik úton csak ketten – Lázár és egy kísérője – vettek részt, tehát a magas hotelszámlákat nem népes delegációk produkálták.

A Miniszterelnökség képviselője azt is közölte az elsőfokú per során, hogy Svájcban „egy német állampolgárral tárgyalt a magyar–német, valamint a magyar–orosz kapcsolatokról”, Olaszországban pedig „a Svájcba illegálisan vitt magyar pénzeszközökkel kapcsolatban folytatott tárgyalást, a tárgyalópartner által megjelölt szállodában”.

A milánói útról a mostani kormány is csak annyit árult el, hogy Lázár „szakmai tárgyalást” folytatott. A 2012-es londoni kiküldetésről annyit közöltek, hogy Lázár útjának célja az volt, hogy találkozzon „az Egyesült Királyság Miniszterelnökséget vezető miniszterével, valamint a kormány több tagjával a bilaterális kapcsolatok erősítése érdekében”.

A magyar céges adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk.