Április közepén fontos fejlemények zajlottak le abban a büntetőperben, amely évek óta folyik az Agrárminisztériumnál történt állítólagos milliárdos visszaélés ügyében a Székesfehérvári Törvényszéken.
Az április 14-én tartott tárgyaláson a bíró ismertette, hogy az ügyészség vádmódosítást nyújtott be, amellyel megváltoztatja az ügy egyik kulcsfigurájával, a politikai kapcsolatokkal is rendelkező nagyvállalkozóval, Nobilis Kristóffal szembeni vádat.
Korábban költségvetési csalással vádolták, de a módosítás alapján most már pénzmosás a vád Nobilis ellen.
A Direkt36 által évek óta figyelemmel kísért büntetőügy arról szól, hogy az ügyészség szerint az agrártárca egyik, megszűnés előtt álló háttérintézménye 2019-ben 2,2 milliárd forintot fizetett ki két ügyvédi irodának – a KPZ Ügyvédi Irodának és az Őszy Ügyvédi Irodának –, amelyek a vád szerint a pénzért cserébe nem végeztek érdemi munkát.
A vádirat szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák egy Astonish Zrt. nevű budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Az egyik tárgyaláson ismertetett iratok alapján ez a számla egy panamai offshore cég, a Robson Holding & Finance Corp. tulajdonában volt, amely Nobilis Kristófhoz köthető.
A korábbi vád Nobilis ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás volt, mert a befolyt összegek után nem fizetett adót. Az ezért kiszabható büntetési tétel a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Ez a Btk. alapján megegyezik az új vád, vagyis a különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás büntetési tételével.
Egy, a Direkt36 által megkérdezett, az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kérő büntetőjogi ügyvéd szerint azonban alapvető különbség van a két jogi kategória, a költségvetési csalás és a pénzmosás között.
„A pénzmosásnak jóval nagyobb a társadalomra gyakorolt veszélyessége, mint a költségvetési csalásnak. Pénzmosásnál az elkövető tisztában van azzal, hogy a vagyon valamilyen bűncselekményből származik. Költségvetési csalás pedig lehet az is, hogy valaki nem fizette be az adót”
– érzékeltette a különbséget az ügyvéd.
A Direkt36 birtokába került dokumentum szerint a Fejér Vármegyei Főügyészség egy április 2-i keltezésű, tehát még az országgyűlési választás előtt készült iratban tudatta a Székesfehérvári Törvényszékkel a vád módosítását. Ebben az ügyészség részletesen kifejtette, miért vádolja Nobilis Kristófot pénzmosással. Az irat legfontosabb állítása, hogy a vád szerint Nobilis ismerte a hozzá köthető panamai cég számlájára érkező pénzek eredetét, vagyis tudta, hogy azok a minisztérium és az ügyvédi irodák közötti több százmilliós megbízásokból, azaz az ügyészek szerint hűtlen kezelésből származnak, ezért nem szerepeltette őket az adóbevallásában.
A dokumentum alapján a hatóságok tovább követték a pénz útját, és azt is megállapították, hogy Nobilis 2019 áprilisa és 2021 áprilisa között összesen több mint 1,7 milliárd forintot utaltatott el magának a panamai Robson számlájáról a saját, Svájcban vezetett magánszámlájára. Az ügyészek szerint Nobilis célja ezzel „a pénzek bűnös eredetének az eltitkolása volt”.
Az ügyészség, amellett, hogy Nobilist különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosással vádolja, a számláján landolt összeg, azaz a több mint 1,7 milliárd forint erejéig vagyonelkobzást is indítványoz vele szemben.
Nobilis régóta meghatározó figurája a magyar üzleti életnek, dolgozott a pénzügyi szektorban, és voltak befektetései az ingatlanpiacon és az agráriumban is. Egykori és jelenlegi Fidesz-közeli szereplőkkel is volt üzleti kapcsolata, mint például Spéder Zoltán bankár és az Orbán Viktorral személyes jó viszonyt ápoló Schmidt Mária történész.
A bírósági ügy fontos szereplője Nobilis Kristóf fia, Nobilis Márton is, aki a 2019-es pénzmozgások idején az agrárminiszter kabinetfőnöke, majd 2024 végéig az agrártárca államtitkára volt. A tárgyalás során az is kiderült, hogy az ifjabb Nobilis jó viszonyt ápolt az ügyben megvádolt egyik ügyvéddel, az Őszy Ügyvédi Iroda munkatársával.
A bíróságot láthatóan érdekli, hogy a korábbi államtitkárnak pontosan milyen szerepe volt az ügyben. 2024 decemberében tanúként idézték a bíróságra, ő viszont a vádlotthoz fűződő rokoni kapcsolatra hivatkozva élt a mentességi jogával, és megtagadta a vallomástételt.
A vádmódosítással kapcsolatban küldtünk kérdéseket Nobilis Kristófnak és Nobilis Mártonnak is. Nobilis Kristóf azt írta, hogy sem ő, sem egyetlen családtagja nem követett el soha semmilyen bűncselekményt. Nobilis Márton nem reagált a megkeresésünkre.
Megkerestük az ügyészséget is, de nem érkezett tőlük reakció, így arra a kérdésre sem válaszoltak, hogy az április elejei vádmódosításnak volt-e bármi köze a nem sokkal később lezajlott választáshoz.
A pénz útja
A Direkt36 megszerzett egy másik hivatalos dokumentumot is, amelyben az ügyész azt részletezi a bíróságnak, hogy milyen bizonyítékok alapján módosították pénzmosásra a vádat. Az ügyész ebben hivatkozik több vallomásra és a lefoglalt technikai eszközökön talált információkra is. Az ügyész említi továbbá a „svájci hatóságoktól beszerzett iratanyagot”, amely kiterjed Nobilis és a számlavezető bankja közötti kapcsolattartásra.
Ahogy azt egy ügyészségi dokumentum alapján egy korábbi cikkünkben is bemutattuk, Nobilis 2019-ben a svájci banknak előre jelezte, hogy érkezni fog a Robson számlájára kétszer kétmillió euró.
A dokumentum szerint a hatóságok gyűjtöttek információt arról is, hogyan kommunikáltak egymással a vádlottak. Megállapítják, hogy Nobilis és az egyik ügyvédi iroda vezetője már az ügyvédi szerződések előkészítésének idején kapcsolatban voltak, és „a hűtlen kezelést megvalósító ügyvédi szerződések előkészítésével párhuzamosan megállapodtak az ebből származó pénzeknek” az átjátszásáról a Nobilishez kapcsolódó offshore cég svájci bankszámlájára.
Csak kölcsönbe
Nobilis Kristóf egy korábbi vallomásában – amikor még költségvetési csalás ellen védekezett – azzal magyarázta a nagy összegű pénzmozgásokat, hogy azok valójában egy régi kölcsön részleges visszafizetései voltak.
Nobilis állítása szerint az ő panamai cége még a kétezres évek végén folyósított egy 30 millió eurós kölcsönt az Astonish nevű cégnek. Amikor a KPZ Ügyvédi Iroda és az Őszy Ügyvédi Iroda megvásárolta ezt a céget évekkel később, akkor elkezdték ezt a kölcsönt visszafizetni Nobilis panamai cégének. Nobilis azzal érvelt, hogy a kölcsön visszatérítése adómentesnek minősül, tehát nem kellett semmilyen adóterhet befizetnie az ügylet után.
Nobilis a bíróságon korábban arról is beszélt, hogy legalább húsz offshore céget alapított korábban, amelyekből még ma is van neki néhány. Ezt úgy magyarázta, hogy a kilencvenes években ez bevett gyakorlat volt, amely szerinte „nem megszokott, de nem törvénytelen”.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
