Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter a Telexnek a választás után adott interjúban hosszasan védte saját magát és a részvételével működő kormányt, de a több mint háromórás beszélgetés során elejtett néhány fontos információt egy érdekes személyes kapcsolatáról is.
Már korábban is lehetett tudni, hogy jó viszonyt ápol egy Benkő Szilárd nevű férfival, de most elmondta, hogy ők ketten már harminc éve a legjobb barátok. Szijjártó azt is elmesélte, hogy Benkő volt az, aki 2020-ban elhívta nyaralni a családjával a Lady MRD nevű luxusjachtra, amelyet az akkori kormányközeli elit más tagjai is használtak fényűző utazásokra. A nyaralás idején a jacht Szíjj László Fidesz-közeli milliárdos üzletember egyik cégének tulajdonában állt.
Szijjártó az interjúban kissé nehezményezte azt, hogy a sajtó gyakran ír a férfiról, „pedig az egyetlen bűne” az, hogy baráti viszonyt ápol vele.
Ezzel vélhetően azokra a cikkekre is utalt, amelyekben a Direkt36 feltárta, hogy Benkő cégei évek óta rendszeresen jutottak támogatáshoz vagy nagy értékű megbízásokhoz a Szijjártó minisztériumához kötődő szervezeteken vagy projekteken keresztül.
Feltártuk, hogy a korábban a külügyben Szijjártó közeli munkatársaként dolgozó Benkő egyik cége 2020-ban több százmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézményétől.
Kiderítettük azt is, hogy Benkő egyik építőipari vállalata részt vett több olyan, állami tízmilliárdokkal megtámogatott nagyberuházásban, amelyek beindításában Szijjártó minisztériuma is aktívan részt vett.
Szijjártó az interjúban hangsúlyozta, hogy neki semmi köze nem volt mindehhez. Kijelentette azt is, hogy „Szilárd soha, egyetlenegy alkalommal sem kért tőlem semmilyen segítséget az ő gazdasági tevékenysége során”.
A Direkt36 azonban időközben újabb kapcsolatot talált Benkő és a Szijjártó által vezetett külügyminisztérium között. Feltártuk, hogy Benkő építőipari cége, a Verbau Kft. még a távoli Ruandában is hozzájutott egy konzorcium tagjaként olyan nagy értékű munkához, amelyet az állami tulajdonú EXIM Bank finanszírozott. Az üzlet egy olyan segélyprogram keretében zajlott, amelyet személyesen Szijjártó Péter tárgyalt le ruandai kollégájával.
Megkérdeztük Szijjártó Pétert, hogyan lehetséges, hogy Benkő Szilárd cége, a Verbau Kft. az elmúlt években rendszeresen dolgozott az állam által milliárdokkal támogatott projekteken, illetve azt is, hogy Benkőnek erről az afrikai külügyes üzletéről sem tudott-e. A volt külügyminiszter azt mondta, nem foglalkozik azzal, hogy Benkő mit csinál az üzleti életben, ilyesmi nem kerül szóba közöttük.
„Az, hogy a Szilárd milyen üzleti tevékenységet folytat, meg én milyen politikai tevékenységet folytatok, a kettő között soha nem volt és nem is lesz összefüggés. Nagyon figyeltem én erre” – mondta Szijjártó.
A Verbau ruandai projektjére vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, hogy a céget a ruandai állam bízta meg a feladattal, a magyar külügytől teljesen függetlenül.
Az államilag támogatott projektekben való részvételükről megkérdeztük a Verbau Kft.-t is. A cég azt válaszolta, hogy a beruházásokban alvállalkozóként vettek részt, illetve hogy természetes, hogy a több évtizede működő cég dolgozott már olyan projekteken, amik állami támogatásban részesültek.
A párt hangja
Pedig Szijjártó Péter a közpénzek védelmezőjeként és a politikusi összeférhetetlenség kíméletlen bírálójaként kezdte politikai karrierjét. 2003-ban például még bokáig a Balatonban állva tiltakozott az ellen, hogy egy korábban állami tulajdonban lévő villát az akkor sportminiszterként szolgáló Gyurcsány Ferenc egyik cége szerezte meg.
Szijjártó mint a Fidesz fiatal, de rendkívül harcos arca kemény szavakkal vonta kérdőre Medgyessy Péter akkori miniszterelnököt, meddig tűri „az egykori KISZ-káderek, üzlettársak és barátok gátlástalan ámokfutását”.
Több mint két évtizeddel később úgy távozott a miniszteri székből, hogy neki is egyik barátja üzletei miatt kellett magyarázkodnia. Benkő tevékenységét évek óta követjük, így a Szijjártóval való kapcsolatáról is sok részletet sikerült megtudnunk.
Benkő és Szijjártó egyidősek, és mindketten Győrben kezdték politikai karrierjüket. Benkő eredetileg hangszerkészítőnek tanult, de hamar a politika felé fordult, és előbb a győri Fidelitas vezetője volt, majd sajtótitkárként dolgozott Szijjártó mellett. A 2010-es kormányváltás után is feltűnt az Orbán Viktor által láthatóan nagyra becsült és ezért egyre magasabbra emelkedő Szijjártó stábjában.
Amikor Szijjártó 2012-ben külügyi államtitkár lett, Benkőt bizalmi pozícióra, a kabinetfőnöki feladatok ellátására választotta maga mellé. Benkő maradt ezen a poszton akkor is, amikor 2014-ben Szijjártó lett a külügyminiszter. Közben összekötötte őket a sport is, 2011-től kezdve ugyanis csapattársak voltak a Dunakeszi Kinizsi nevű futsalcsapatban. Szijjártó viselte a 30-as, Benkő pedig a 31-es mezt.
2015-ben Benkő távozott az államigazgatásból, a külügy akkori tájékoztatása szerint azért, hogy a magánszektorban építse a karrierjét.
Benkő előbb informatikai és vendéglátós cégekben lett tulajdonos, majd 2018-ban beszállt az építőiparba is. Ekkor lett tulajdonos az Eutek Kft. nevű cégben. Ezt a céget 2020-ban az állam nagy összegű, vissza nem térítendő forrással segítette. A 280 millió forintos támogatás a Szijjártó vezette külügy egyik háttérintézményétől, a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől (HIPA) érkezett, egy olyan programban, amelyben hivatalosan a Covid-járvány miatt nehéz helyzetbe került cégeket segítette az állam. Benkő cége a forrásért cserébe 4 munkahely megtartását, és 560 millió forint összegű beruházást vállalt.
Erre a támogatásra Szijjártó Péter az áprilisi Telex-interjújában azt mondta, csak utólag szerzett tudomást Benkő cégének támogatásáról. Hozzátette, hogy 1200 másik cég is kapott pénzt a pályázaton.
Az építőipar láthatóan bejött Benkőnek. 2022-ben megvásárolta a nagy múltú kecskeméti építőipari vállalatot, a Verbau Kft.-t. A cég a tulajdonszerzés után alig pár hónappal, 2022 decemberében jelentette be, hogy generálkivitelezőként ők építik egy gépipari multicég, a Hilti új kecskeméti gyárát. A több mint 7 milliárdos projekthez az állam 1,1 milliárd forinttal járult hozzá. A támogatás a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik intézményétől, a HIPA-tól érkezett, és korábban maga Szijjártó Péter számolt be róla a nyilvánosságnak.
A Verbau később több olyan beruházásnál is dolgozott, amit az állam milliárdokkal támogatott, és amelyeket Szijjártó Péter személyesen is a szívén viselt. Ilyen volt a debreceni BMW-gyár is. A Verbau, bár nem fővállalkozóként, de részt vett több, a gyárhoz kapcsolódó részfeladatban. A cég közösségimédia-kommunikációjából derült ki, hogy öt futballpályányi ipari padlót készítettek a BMW megbízásából a gyárhoz, és az is, hogy részt vettek egy, a projekthez kapcsolódó vasútfejlesztési feladatban is.
Az nem ismert, hogy a munkálatokért milyen díjazásban részesült a cég, de egy a Direkt36-nak név nélkül nyilatkozó, a piaci árakat ismerő építőipari forrás szerint a két részfeladat összesített piaci ára elérhette a 2,1 milliárd forintot.
A Verbau egy másik olyan debreceni beruházásban is részt vett, amelynek megvalósulásáért Szijjártó Péter sokat tett. A külügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint ugyanis két és fél évig tárgyaltak azért, hogy a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) nevű cég Magyarországon, Debrecenben építse fel új akkumulátorgyárát. A 3000 milliárdos beruházás költségeiből a magyar állam 88 milliárd forintot vállalt át.
Ebből a gigantikus bizniszből jutott közel 7 milliárd forint a Benkő Szilárd tulajdonolta Verbaunak. Egy a Direkt36 birtokába került dokumentum szerint ugyanis a cég ekkora összegben szerződött le a gyárhoz kapcsolódó építőipari munkálatokra. A munkavégzés helye egy olyan terület volt, amelyet a CATL egy a magyar állam közvetett tulajdonában álló cégtől bérelt.
Afrikai milliárdok
Van olyan nagy értékű állami finanszírozású munka, amelynél még szorosabb a kapcsolat a korábban Szijjártó által vezetett minisztérium és legjobb barátjának, vagyis Benkő Szilárdnak a cége között.
Szijjártó 2025 májusában jelentette be Olivier Nduhungirehe ruandai külügyminiszter társaságban, hogy a magyar kormány támogatásával, összesen 20 milliárd forintért korszerűsítik Ruanda fővárosának, Kigalinak a víztisztító telepét.
A magyar miniszter elmondta azt is, hogy három magyar vállalat végzi ezt a beruházást. Azt nem árulta el, hogy mely cégekről van szó, pedig legalább az egyik biztosan ismerős lehetett neki. A három vállalat egyike ugyanis a Verbau, vagyis Benkő cége volt.
A Direkt36 birtokába került ugyanis a beruházás egyik dokumentuma, amely részleteket tartalmaz a fővállalkozókról. E szerint a Verbau egy H2O Rwanda Consortium nevű konzorcium tagjaként, két másik magyar céggel, a LAOPROJEKT Zrt.-vel és a Kőrös-Consult Zrt.-vel együtt szerződött le a ruandai állam által létrehozott helyi céggel a Karenge víztisztító telep tervezésére és bővítésére.
Küldtünk kérdéseket a konzorcium másik két tagjának is a beruházással kapcsolatban. A LAOPROJEKT Zrt. azt válaszolta, hogy a konzorcium a ruandai állam cége közbeszerzésén nyerte el a megbízást, amelynek jelenlegi összértéke nagyjából 15 milliárd forint. A projekt további részleteire vonatkozó kérdéseinkre titoktartási kötelezettségükre hivatkozva nem válaszoltak. A Kőrös-Consult nem reagált a megkeresésünkre.
Magyarország segít
Szijjártó és a ruandai miniszter közös sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy a beruházás egy, a két ország között 2021-ben megkötött speciális segélyprogram keretében valósul meg. Az erről szóló rendelet szerint a program keretében Magyarország bizonyos feltételekkel kedvezményes hitelt adhat Ruandának, összesen 52 millió dollár (jelenleg kb. 16 milliárd forint) értékben. A hitelből finanszírozott projekteknek legalább felerészben Magyarországról származó áruk és szolgáltatások vásárlásával kell megvalósulniuk. Ezzel a feltétellel a magyar állam elsősorban a hazai vállalkozásokat igyekszik helyzetbe hozni a segélyprogram keretében.
A keretszerződés azt is rögzíti, hogy Magyarország vissza nem térítendő támogatást ajánl fel a Kigaliban található víztisztító fejlesztési projektjéhez. Hogy pontosan mekkora összegű ez a támogatás, az nem derül ki a rendeletből.
Arról nincs pontos információnk, hogy az afrikai víztisztító-beruházásban részt vevő magyar cégek milyen díjazásban részesülnek a munkáért, és arról sincs, hogy pontosan mennyibe kerül a projekt. Szijjártó Péter azonban egy közösségimédia-bejegyzésében „52 millió dolláros beruházásként” hivatkozott a fejlesztésre, sőt egy másik alkalommal 20 milliárd forintos beruházásról beszélt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a beruházás a segélyprogram teljes összegét felhasználja, azaz teljes egészében a magyar állam által nyújtott program milliárdjaiból valósul meg.
A keretprogram közöl információkat a magyar cégek kiválasztásáról is. E szerint Ruanda kormánya kiválasztja a Magyarországon bejegyzett cégeket a projekthez, majd erről tájékoztatja Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumát. Mindez azt jelenti, hogy a magyar külügy, illetve az azt vezető miniszter, Szijjártó Péter legkésőbb a kiválasztás után tudomást szerezhetett arról, hogy mely cégek vesznek részt a ruandai projektben. Így arról is, hogy legjobb barátjának cége, a Verbau Kft. is egy ezek közül.
A Direkt36 talált egy másik bizonyítékot is, amely megerősíti a Verbau vezető szerepét az afrikai beruházásban. Ez egy olyan fotó, amelyet egy, a projektben szintén részfeladatot vállaló, másik cég töltött fel a közösségimédia-oldalára. A fotón szerepel a beruházás információs táblája a projekt helyszínén, rajta számos fontos adattal. A tábla fejlécében meg van jelölve Ruanda kormánya és annak egyik minisztériuma, lejjebb pedig szerepel a projekt leírása, a Karenge víztisztító fejlesztése.
A projekt finanszírozóiként Ruanda kormánya és a magyar állami tulajdonban lévő EXIM Bank lett megjelölve, fővállalkozóként pedig a H2O Rwanda Consortiumot, ezen belül pedig a két másik cég mellett a Verbau Kft.-t is külön jelöli a tábla.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta.
