„Lehetsz kezdő is, mindenben segítek” – tele az internet szexmunkásokat toborzó magyar hirdetésekkel, de a hatóságok szerint nincs velük gond

A 2022-ben közzétett magyar nyelvű hirdetés első ránézésre akár ártatlannak is tűnhetett.

A képen egy szőke lány rágyújt egy cigarettára, alatt pedig az a szöveg áll, hogy a svájci „Luzern frekventált részén lévő többszobás privát stúdió lakás várja csinos kolléganői jelentkezését!” A hirdetés nem igazán részletezi, hogy milyen munkát kellene végezni, de azért van benne egy elég egyértelmű utalás. Többek között azzal próbálják csábítani a jelentkezőket, hogy „mindent a tulajdonosnő intéz”, még az óvszert is.

Később aztán még világosabbá válik, hogy miről is szól a hirdetés. A reklám alján közzétették ugyanis a stúdió honlapját, amely egy svájci weboldalra visz, ahol az áll, hogy ez egy olyan hely, ahol „nagyon rugalmas, édes lányok diszkréten, de megbízhatóan teljesítik a személyes erotikus igényeidet”.

Ez a hirdetés egyike volt annak az elmúlt években közzétett mintegy 45 ezer, Európában szexmunkát hirdető internetes reklámnak, amelyeket a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként megvizsgált. A hirdetéseket a projektben résztvevő Pointer holland tényfeltáró szerkesztőség egyik adatújságírója automatikusan – úgynevezett scraperek segítségével – gyűjtötte össze összesen 34 – többek között lengyel, cseh, szlovák román és magyar – weboldalról.

A kutatások során kiderült, hogy az összegyűjtött hirdetések között kitűnnek a magyar nyelvűek. Több mint hatezer célozza kifejezetten Magyarországot, közel kétszer annyi, mint a sorban következő Szlovákiát és Romániát.

Maga a szexmunka Magyarországon 1999 óta nem számít bűncselekménynek, a prostitúció bármilyen jellegű elősegítése és a szexmunkás keresetéből való haszonszerzés azonban igen. A hazai törvények a magyar állampolgárokra külföldön is vonatkoznak.

Arról ugyanakkor eltérő vélemények vannak, hogy ezek a hirdetések sértik-e a törvényt. A Direkt36-tal a rendőrség azt közölte, hogy a hirdetések csak akkor minősülnek bűncselekménynek, ha megtévesztők, és a hirdető célja a szexmunkások kizsákmányolása. Egy korábban évekig szexmunkásokat képviselő ügyvéd szerint azonban a hirdetések pontról pontra kimerítik a kerítés büntetőjogi tényállását. „A szexmunkások toborzása, hirdetés feladása a konkrét tartalomtól függően kerítésnek vagy a prostitúció elősegítésének minősül” – mondta dr. Makó Klaudia, aki szerint minden ilyen típusú reklám közzététele törvénysértő.

A nemzetközi tényfeltáró projekt során az derült ki, hogy az ilyen hirdetésekre jelentkezők sokszor válnak kizsákmányolás áldozatává. Ahogy a projekt holland partnere, a Pointer munkatársai is megállapították, a hirdetésekben leírt munkafeltételek gyakran túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek, és magas a kockázata, hogy a jelentkezőket végül kihasználják. Az emberkereskedelemről szóló 2020-as ENSZ-világjelentés szerint terjed az ilyen, megtévesztő hirdetések használata. 79 bíróságon végződő ügy áldozatai közül 31-et az interneten keresztül – hirdetésekkel, a közösségi médián keresztül és honlapokkal – toboroztak. A módszer hatékony, 472 áldozat közül 296-ot úgy hálóztak be, hogy túl szép körülményekkel kecsegtették őket.

Az Europol 2020-as, emberkereskedelemről szóló összefoglalója szerint az online hirdetések több szempontból is előnyösek az ilyen bűncselekmények elkövetői számára. Például négyszemközti találkozás nélkül is be tudják szervezni a jelentkezőket, a közösségi média pedig különösen alkalmas potenciális áldozatok behálózására. Az Europol anyaga arra is kitér, hogy a bűnözők kamuügynökségek nevében hoznak létre látványos weboldalakat, amelyeket aztán a közösségi médiában is reklámoznak, a potenciális áldozatok életkora, lakhelye, társadalmi státusza alapján célozva. Hozzáteszik, hogy az emberkereskedők Európában a jogszabályi kiskapukat is ki tudják használni, mivel országonként eltér, hogy hol mi minősül szexmunkával kapcsolatos bűncselekménynek.

„Van sofőr, aki viszi a lányokat”

Az összesen 12 ország 31 újságírójából álló csapat – amelynek a holland Pointer mellett többek között a német Süddeutsche Zeitung is tagja volt – a 2014-2023 közötti időszakból gyűjtött össze 45 ezer prostitúcióra felhívó hirdetést, melyek főleg nyugat-európai országokba kerestek szexmunkásokat. A hirdetésekből egy olyan adatbázist építettünk, amely részletgazdag bepillantást enged az európai prostitúciós bizniszt működtető emberek világába. A több ezer magyar nyelvű hirdetés révén többek között Svájcba, Ausztriába, Hollandiába és Németországba kerestek szexmunkásokat.

A hirdetések elemzése során több olyan hirdetőt is találtunk, aki hónapokon át, több honlapon keresett szexmunkásokat, és több országba is kínált lehetőséget. A visszatérő hirdetők elsősorban nagy összegek, heti akár több ezer euró megkeresését ígérték, ezen felül fuvart, tolmácsot, a költségek megelőlegezését, szuper csapatot, udvarias kuncsaftokat és sok mást.

Mivel sok esetben a weboldalak, telefonszámok utáni kutatás nem vezetett messzire, és újságíróként valószínűleg nem kaptunk volna érdemi válaszokat, úgy döntöttünk, érdeklődőként jelentkezünk a hirdetéseke. Ehhez azonban hihető sztorira volt szükségünk.

Felépítettünk egy fiatal női karaktert, akinek a története, élethelyzete hasonló a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem tipikus áldozatához. Ebben többek között két, szexmunkások és emberkereskedelem áldozatainak segítésében tapasztalattal rendelkező szociális munkás volt a segítségünkre.

A kitalált nő, Niki 21 éves, egy Borsod megyei gyermekotthonban nevelkedett, és sohasem járt a megyén kívül. Nincsenek nagy tervei, leginkább anyagi biztonságot szeretne, hogy ne hátrányos helyzetű munkásként kelljen leélni az életét. Tapasztalatlan, önbizalomhiányos és szeretetre vágyik. Találkozott olyan helyi nőkkel, akik szexmunkásként azt állították, hogy külföldön sok pénzt kerestek, és végül ezek a nők mutatták meg neki, hogyan kell jelentkezni.

Nikiről fotókat is készítettünk a nemzetközi projektben résztvevő dán DR Nyheder nevű újság munkatársával, Aida Kokanovic-csal, aki a Midjourney nevű, mesterséges intelligenciával dolgozó képgeneráló segítségével hozta létre a képeket. Ezután 34 szexmunkát ajánló hirdetőt és ügynökséget hívtunk fel, hogy megtudjuk, mi a valóság az ajánlatok mögött. A telefonszámok többsége hívásunkkor már nem volt elérhető vagy a hirdető nem vette fel a telefont. A hívásainkra válaszoló nők és férfiak egy része nagyon gyanakvó volt, mások viszont készségesen válaszolgattak. Akadt olyan hirdető, aki bár eredetileg Németországba hirdetett munkát, a beszélgetés során már Amszterdamba keresett lányokat.

Egy másik beszélgetés alkalmával Nikitől egész alakos fotót kértek, és megkérdezték, hogy tudna-e egy hét múlva kezdeni külföldön egy piroslámpás negyedben. Niki elmondta, hogy nem beszél idegen nyelvet, ami a telefon másik végén lévő, barátságos nő szerint nem probléma, hiszen a kliensekkel a szervezők beszélnek.

„Mindent rendezünk” – mondta a nő, és elárulta azt is, hogy szállást, illetve fuvart is tudnak intézni Nikinek.

„Ki tudunk vinni, van sofőr, aki viszi a lányokat. Kifizetem neked előre, aztán majd visszaadod. Fel tudunk venni Miskolcon, nem probléma”.

A munka úgy nézett volna ki, hogy a szexmunkás az ablakban állva várja az ügyfeleket, a munkatársak pedig ezen felül hirdetik őt az interneten. A nő szerint fél óra munkáért 100 eurót, egy óráért pedig 300 eurót kapnak a dolgozók, de az órabér akár a 600-1000 eurót is elérheti. „Ha sokat szeretnél keresni, akkor több mindent be kell vállalni” – mondta.

A fent említett hirdetések valószínűleg egy-egy bordélyház üres helyeinek feltöltését szolgálják, de vannak olyan, közvetítői szerepet betöltő ügynökségek is, melyek kifejezetten toborzással foglalkoznak. Pont úgy, mint amikor vállalkozások saját hirdetés helyett fejvadászcégeken keresztül keresnek munkavállalókat.

A nemzetközi projekt keretében megvalósult kutatás során kiderült, hogy Európában több mint száz ügynökség foglalkozik kelet-európai szexmunkások toborzásával. Az egyik ilyen ügynökség a Meretrix, amely a weboldaluk szerint valahol Budapest 13. kerületében működik, de a pontos cím, illetve az ügynökség mögött álló cég vagy személy kiléte nem derül ki. A saját oldalán kívül több magyar álláshirdető oldalon is kínál szexmunkát, és svájci, osztrák, valamint német bordélyházakba keres magyar nőket, de emellett egy időben magyar pornómodell-ügynökségeknek is közvetített szereplőket.

Az egyik hazai modellügynökség vezetője a Direkt36-nak elmondta, hogy a Meretrix kereste meg őket évekkel ezelőtt azzal, hogy „hoznának lányokat”. A Meretrix óvatosságára jellemző volt, hogy az ügynökség vezetője – aki azzal a feltétellel nyilatkozott, ha sem a cége, sem az ő nevét nem írjuk le – sohasem találkozott a képviselőjükkel. Sőt, a cégvezető azt mesélte, hogy amikor megkérdezte a hozzájuk küldött két nőtől, hogy a közvetítőjük férfi-e vagy nő, azt válaszolták, hogy nem tudják, mert ők is csak cseteltek vele.

Niki is cseten – Viberen keresztül – kommunikált a Meretrix hirdetéseiben szereplő szám tulajdonosával. A magyarul zajló csetelés során kiderült, hogy a Meretrix munkatársának Niki fényképei megfeleltek, és biztosították arról is, hogy jól fog tudni keresni Svájcban. A vonal túlsó végén egyáltalán nem kerteltek: Niki nem válogathat a vendégek között, a szexmunka óradíjaként járó összeg felét le kell adnia, viszont az extrákért kapott pénz az övé, és minél bevállalósabb, annál több bevétele lesz.

A meretrixes ügynök első körben tíznapos tartózkodást javasolt. Amikor Niki jelezte, hogy még nem csinált ilyet, bizalmaskodó csetpartnere azzal biztatta, hogy könnyebb lesz, ha közben a pénzre gondol, és hogy a második turnusára már oldódnak a gátlásai.

Amikor Niki azt írta, hogy tapasztalatlan és nem tudja, meg fog-e felelni a vendégek elvárásainak, a csetpartner azzal biztatta, hogy „csini vagy, jól fogsz keresni”, és felajánlott egy személyes találkozót is.

A Meretrix a hirdetésekben is igyekszik megnyugtatni a tapasztalattal nem rendelkező jelentkezőket, az egyik reklámban például külön hangsúlyozták, hogy „lehetsz kezdő is, mindenben segítek”.

Niki az ügynökkel végül abban maradt, hogy egy februári vasárnap a Keleti pályaudvarnál felül a Svájc felé tartó kisbuszra, melyhez telefonszámot és egyéb részleteket a Meretrixtől kapott.

A Direkt36 munkatársa ott volt a megbeszélt időpontban a Keleti pályaudvar parkolójában, a fehér kisbuszra férfi és női utasok is felszálltak. A busz bárkit kivisz Svájcba vagy vissza, a buszos telefonszáma többször is feltűnik egy olyan Facebook-csoportban, amelyben Svájc és Magyarország között ingázók keresnek útitársakat.

A Meretrixnek több kérdést is küldtünk az oldalukon szereplő emailcímre. Nem érkezett tőlük válasz, majd a weboldal elérhetetlenné vált a kérdések elküldése utáni napokban.

Egy másik, szintén szexmunkások toborzásával foglalkozó ügynökség, az Erotik Arbeit heti 3000-6000 svájci frank (körülbelül 1,2-2,4 millió forint) összegű keresetet ígér. A stúdiók, melyekbe várják a „vonzó, fiatal, vékony lányok” és az „érettebb és tapasztaltabb hölgyek” jelentkezését, a svájci, német és osztrák hármashatárnál fekvő Sankt Gallen városában üzemelnek. A weboldal a WG47, a Mon Cherie, a City 48, az Eros Escort és a G2 Studio nevű bordélyházakba keres szexmunkásokat, pont ugyanazokra a helyekre, mint a Meretrix.

A Direkt36 a nemzetközi projekt keretében kiderítette, hogy a Sankt Gallen-i stúdiók weboldalát ugyanaz a férfi hozta létre, akinek a neve munkáltatóként egy, az Erotik Arbeit honlapjára feltöltött dokumentumban is szerepel. Egy, a svájci cégnyilvántartáshoz hozzáférő forrás azt is megerősítette a nemzetközi projektben résztvevő SRF újságírójának, Léa Burgernek, hogy a férfi a stúdiók tulajdonosa. Egy hivatalos dokumentumból az is kiderült, hogy az egyik helyen 2021 májusában legalább 48 magyar nevű szexmunkás dolgozott. A nevüket a védelmük érdekében igyekeztek kitakarni a dokumentumokból, de azok így is olvashatók maradtak.

Az Erotik Arbeit nemcsak munkahelyet, de kijutást is biztosít azoknak, akik jelentkeznek az általuk hirdetett stúdiókba. A kisbusz kedden csütörtökön és vasárnap indul a Keleti Pályaudvarról, és egyenesen a stúdiókba fuvarozza a szexmunkásokat. Azoknak, akik két hét munkát is bevállalnak, az útiköltségét kifizeti az ügynökség. A megadott telefonszám és az indulási időpontok alapján ugyanezt a kisbuszt ajánlotta a meretrixes ügynök is Nikinek.

Törvénysértő vagy sem?

A Direkt36 elküldött néhány, a fent említett hirdetésekhez hasonlót a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRI NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Emberkereskedelem Elleni Osztályának, hogy megkérdezzük őket, mit gondolnak róluk.

„A hirdetések ebben a formában nem valósítanak meg bűncselekményt” – írták válaszukban, hozzátéve, hogy „toborzói, kerítő jellegű magatartást” sem.

Szerintük bűnüldözési szempontból „abban az esetben jelentenek feladatot a kérdéses hirdetések, ha a legális munkavégzés lehetősége mögé bújva az ilyen online hirdetéseket feladó személyek a közzétett álláslehetőségre jelentkező személyeket megtévesztik és az eredetileg közölt munkafeltételektől eltérve kizsákmányoló jellegű magatartást fejtenek ki a sértettekkel szemben”. Ilyen például, ha a megbeszéltnél több pénzt kérnek el a szexmunkásoktól, visszatartják a keresetüket, megmondják, hogy kik legyenek az ügyfeleik vagy korlátozzák a személyi szabadságukat.

A rendőrség válaszával egyetértett Dr. Borsodi-Buss Emese, a Nyíregyházi Járási Ügyészség ügyésze is, aki emberkereskedelmi és prostitúciós ügyekre specializálódott. Szerinte ezek a hirdetések túl általánosak, a haszonszerzési célzat pedig nem derül ki belőlük.

dr. Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) korábbi ügyvédje ezzel szemben azt mondta, hogy a Büntető Törvénykönyv teljesen egyértelmű: a szexmunkások toborzása, hirdetés feladása a konkrét tartalomtól függően kerítésnek vagy emberkereskedelemnek minősül, a törvény szerint semmilyen formában nem lehet a szexmunkásoknak segíteni. Erről szól a New York-i Egyezmény, melynek Magyarország is részese: a szexmunkát nem tiltja a törvény, viszont a holdudvar tagjai, akik hasznot húznak a szexmunkásokból, bűncselekményt követnek el.

dr. Makó felidézte, hogy 2018-ban a Legfőbb Ügyészség kiadott egy ma is érvényes, a gyakorlatban kötelező erejű „iránymutatást”, ami lényegében arról szólt, hogy egyes prostitúcióval kapcsolatos cselekményeket az ügyészeknek a korábban alkalmazott kerítés és kitartottság tényállásoknál súlyosabban, emberkereskedelemnek kell minősíteniük.

Márpedig a Btk. szerint az is emberkereskedést követ el, aki „mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére (...) megtévesztéssel (...) vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetével visszaélve (...) toboroz”.

Az ügyészségi iránymutatás hosszan részletezi, hogy az ügyészeknek mikor kell a kiszolgáltatott helyzet meglétét bizonyítottnak tekinteniük: ez a helyzet a dokumentum szerint már akkor fennáll, „ha a sértett elfogadható választási lehetőség hiányában végez prostitúciós tevékenységet, és az elkövető a sértett e helyzetének kihasználása révén kíván előnyt szerezni.”

A rendőrségnél visszakérdeztünk, hogy a dr. Makó által felhozott érvek fényében mit gondolnak a hirdetésekről, de nem érkezett tőlük válasz többszöri kérésre sem.

Földi Ágnes, a SZEXE elnöke az egyesülethez forduló áldozatokkal folytatott beszélgetésekből tudja, hogy minél kiszolgáltatottabb valaki, annál jobban lehúzzák, amikor egyes külföldi bordélyokban szexmunkát vállal. A közvetítő például akár napi 100 eurót, vagy egy egyszeri, több ezer eurós összeget is lefoglaltathat a jövedelméből.

2019-ben 134 főt, 2022-ben 166 fő magyar állampolgárságú áldozatot regisztráltak a beküldött tagállami kontribúciók alapján – írta dr. Kolozsi Bálint százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRI NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Emberkereskedelem Elleni Osztály osztályvezetője a Direkt36 kérdésére. Ugyanakkor hozzátette, hogy ezek az adatok sem mutatnak teljes képet, illetve az sem jelenthető ki egyértelműen, hogy akit potenciális sértettként jelöltek meg, arról a nyomozás során sikerül-e megállapítani, hogy valóban bűncselekményt követtek el ellene.

A határokon átívelő, emberkereskedelemmel kapcsolatos bűntényeket Európán belül úgynevezett Joint Investigation Team-ek (JIT), azaz a bűntény helye és az érintett személyek származási országa szerint illetékes rendőrségek közös nyomozócsoportjai derítik fel. Magyarország az utóbbi hat év során 60 ilyen együttműködésben vett részt. 2023 októberében például Svájccal közösen kapták el egy mezőtúri család három tagját, akik a gyanú szerint több mint egy éve hét magyar állampolgárságú, kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal nőt szerveztek be svájci szexmunkára. A rendőrségi riport szerint az R. család férfitagjai a sértettekkel érzelmi függőségi viszonyt kialakítva vették rá őket a prostitúciós tevékenységre. A fiatal nőket kiutaztatták Svájcba, ahol főként Bern, Luzern, valamint Zollikofen település bordélyházaiban nyújtottak szexuális szolgáltatásokat.

Az ENSZ adatai szerint 2007 és 2020 között legalább 1971 magyar állampolgár volt szexuális kizsákmányolással kapcsolatos emberkereskedelem áldozata, a nyomozások során legalább 178 magyar állampolgárt állítottak elő.

Dr. Borsodi-Buss Emese ügyész a Direkt36-nak azt mondta, hogy tapasztalata szerint, aki szexmunkásként dolgozik Magyarországon, az előbb-utóbb külföldön is folytatja, ez pedig az őket kihasználó elkövetőkre is igaz. Szerinte egyetlen szexmunkás kihasználásával az elkövetők havonta akár milliós bevételre is szert tehetnek. Szabolcs megyéből a leggyakoribb irány Ausztria, Németország, Svájc, néha Anglia. Az ügyész elmesélte, hogy a Nyíregyházi Törvényszéken jelenleg is folyamatban van egy ügy 11 vádlottal, kitartottság és emberkereskedelem vádjával. Egy legális bordélyházban, Hamburgban dolgoztattak nőket az emberkereskedők. Ebben a hamburgi ügyben az Eurojust rendszeren keresztül Borsodi-Buss a hamburgi ügyészséggel is együttműködött.

„Én is részt vettem a hamburgi bordélyház kutatásán, ez egy komoly német akció volt, kommandósokkal” – mesélte.

A prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények áldozatainak számában azonban hatalmas a látencia. Borsodi-Buss szerint több nehézség is felmerül az áldozatok részéről, ha arról van szó, hogy segítséget kérjenek. Az egyik ilyen, hogy az áldozat gyakran érzelmileg függő viszonyban van az elkövetővel, így fel sem merül bennük, hogy vallomást tegyenek. Az ügyvéd dr. Makó Klaudia is azt mondta, hogy rengeteg eset van, de nagyon nehéz a felderítés. A jog ezekben az esetekben nem tekinti sértettnek a szexmunkást, a vádemeléshez viszont szükség van a vallomására. Ez azonban ritkán áll rendelkezésre, mert aki nem kényszer hatására végzi ezt a munkát, az nem érdekelt a futtatója lebuktatásában.

Borsodi-Buss szerint a másik nehezítő körülmény, hogy a szembesítés gyakorlata problémás a bíróságokon, a vádlott ügyvédje ugyanis kérheti, hogy a bíró idézze be a sértettet. Az áldozatnak az átélt traumák után gyakran találkoznia kell az elkövetővel. Borsodi-Buss igyekezett árnyalni a képet azzal, hogy ilyen esetekben az áldozat kérheti, hogy a meghallgatás során az elkövető ne tartózkodjon a tárgyalóteremben. Ebben az esetben a tanú meghallgatását követően a bíróság visszahívja a vádlottat a tárgyalóterembe, és felolvassa a tanú vallomását, amire észrevételt tehet. Ezen kívül az áldozat kérhet távmeghallgatást, ami azt jelenti, hogy a sértett és a vádlott nem tartózkodik egy légtérben, hanem monitoron keresztül látják egymást.

„Ezekkel a lehetőségekkel egyre gyakrabban élnek a bírák” – tette hozzá.

„Meg is ölhetnek, de én elfutok”

Ez történt egy vékony, most húszas évei végén járó nővel is, aki Dániában vált emberkereskedelem áldozatává.

„Még mindig azon töröm a fejem, éjszaka is csak arra gondolok, hogy miért így alakult. Hogy hülye voltam, ezen gondolkodom. Magammal nagyon szigorú vagyok. Nagyon haragszok magamra” – mesélte a neve elhallgatását kérő nő.

A nő elmondta, hogy 2019-ben megromlott a viszonya a párjával, akivel akkoriban sokat veszekedtek, és egy időre külön is váltak. Ekkor lépett be az életébe egy férfi, aki Facebookon jelölte be ismeretlenként, és kedves üzenetekkel és videóhívásokkal vigasztalta őt.

„Akkor épp úgy voltam, hogy támasznak jó volt, pont jókor jött, hogy volt valaki, aki a nyelvemen beszél. Úgy éreztem, hogy hú, vele lesz valami”

– mesélte, majd hozzátette azt is, hogy a férfi külföldi ingatlanosnak adta ki magát, és roppant meggyőzően tudott beszélni a munkájáról és a szándékairól.

A férfi meggyőzte a nőt, aki ezelőtt még sohasem járt külföldön, hogy utazzon ki hozzá Dániába. A reptéren aztán egy egész csapat férfi fogadta őt, és ekkor kezdett el gyanakodni, hogy valami nem stimmel. „Amikor felmentünk a lakásba, még jobban meglepődtem, mert volt ott már két csaj. Az egyik bent volt az egyik szobában, fura hangok jöttek ki onnan. Kérdeztem, hogy valakik most tényleg szexelnek odabent?” – idézte fel a nő, hozzátéve, hogy erre azt a választ kapta, hogy „nyugi, majd mindjárt átöltözöl te is”.

Napokig remegett, nem tudott enni, és rosszul volt, miután megértette, hogy mekkora veszélybe került. Elmesélte, hogy egyik este a szintén magyarul beszélő madámot véresre verte a bűnszervezetet vezető férfi apja, mert valamint nem úgy intézett, ahogy a férfi szerint kellett volna. A madámnak a többi szexmunkás segített megmosakodni.

„Sosem kaptam egy fillért sem abból, amit a kuncsaftok nekem fizettek. Kiállítottak a kuncsaftok elé, az választott közülünk, és menni kellett. Mutattak, lefürödtem, mentem, lefürödtem, mentem. Erdős részekre is kivittek férfiakhoz. Az életemet féltettem végig” – emlékezett vissza.

„Aztán jött az ötödik nap. Engem kivittek lakásra, férfiakhoz. Többen voltak, volt, aki tökrészeg volt, volt, aki be volt drogozva” – mesélte a nő, hozzátéve, hogy két órát kellett a férfiakkal tölteni. Közben derült ki számára, hogy már hetekkel azelőtt hirdették az interneten, mielőtt kiment volna Dániába. A fotóit a Facebookról vették le.

Másnap nagyon rosszul volt, egész nap hányt, de ennek ellenére is prostitúcióra kényszerítették. „Úgy voltam vele, hogy akár meg is ölhetnek, de én elfutok. Annál rosszabb, mint amit átéltem, még a halál sem lehet” – mondta, majd elmesélte, hogy amikor visszavitték a lakásba, sikerült megszöknie.

Ellökte a két útjába álló, a bűnszervezetnek dolgozó nőt, majd kiszaladt az utcára, és leintette az első autót, amely szembejött. Egy házaspár ült a kocsiban, és mivel a nő egy kicsit beszélt angolul, el tudta magyarázni, hogy elrabolták, és a rendőrségre szeretne menni. A házaspár beültette a kocsiba, majd a hátsó ülésen lebukva vitték el a rendőrségre, ahol a vallomástételig végig vele maradtak. Közben a nő telefonjára folyamatosan jöttek a hívások és üzenetek az elkövetőktől – először kedvesek, aztán fenyegetőek.

A nőnek – aki a történtek után hazatért – a dániai bírósági eljárásban videón keresztül tanúskodnia kellett a budapesti dán nagykövetségen. A tárgyalóteremben ott ült az elkövető is, a képernyőn át látták egymást. A férfi végül 10 hónap letöltendő büntetést kapott. „Emlékszem tisztán a tárgyaláson a kielégült fejére. Elégedett arca volt, mintha az lett volna rajta, hogy megúsztam.” A büntetés letelte után a nő egyszer még a helyi szupermarketben is látta egykori elrablóját.

Bár hónapokkal a történtek után is pánikrohamok törnek rá időnként, a története jól végződött: korábbi párjával és gyermekeikkel együtt élnek, igyekezve maguk mögött hagyni a múltbeli traumát.

A „loverboy” módszer

A Dániában prostitúcióra kényszerített nő egy ismert taktika áldozata lett. A terület több magyar szakértője szerint az elkövetők legtöbbször a „loverboy” módszerrel keresik áldozataikat, tehát szerelmet színlelve csábítanak el másokat, hogy később szexmunkára kényszerítsék, vagy legalábbis rábeszéljék őket.

Dr. Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) emberkereskedelemmel foglalkozó kriminológus kutatója a Direkt36-nak elmondta, hogy gyakori, hogy az elkövetők a közösségi médián keresztül csábítják el leendő áldozataikat. Szerinte a legtöbb esetben fiatal, huszonéves, rossz családi hátterű nők esnek áldozatul, akik szeretetre vágynak, és sokszor elég pár kedves szó, és egy szebb jövőkép ígérete ahhoz, hogy valaki bedőljön az emberkereskedőknek. Elmondta, hogy sok esetben a „stricik” először itthon futtatnak egy-két embert, és amikor látják, hogy mennyi pénz van benne, akkor mennek nyugatra.

Dr. Kolozsi Bálint a Direkt36-nak ezt úgy magyarázta, hogy az elkövetési módszerek hatékonyságát nagyban elősegítik azok az emocionális tényezők, amelyek egy érzelmileg kiüresedett családból (rossz családi körülmények, nevelőintézeti múlt, stb.) érkező fiatal nő életében jelen vannak, így az elkövetők sokszor az áldozat jövőbe vetett hitét használják ki.

„Jellemző a közösségi médiafelületeken történő ismerkedés, szerelmi kapcsolat színlelése, ily módon az áldozattal szorosabb, bizalmi kapcsolat kiépítése”

– írta a rendőrtiszt, és kiemelte azt is, hogy az online tér fokozott névtelenséget, sokkal nagyobb mobilitást, kisebb erőbefektetést és humánerőforrás-igényt biztosít az elkövetők számára, és lehetővé teszi az egymástól eltérő tagállami jogi szabályozás kiskapuinak kihasználását is. Ennek nagy szerepe van abban, hogy az emberkereskedők külföldre szerveznek munkát a sértetteknek, mert például Hollandiában vagy Svájcban legális a bordélyházak üzemeltetése, Magyarországon viszont nem az.

A „loverboy” módszer nemcsak az online térben működik. Tóth Máté, egy emberkereskedelem áldozatait segítő szervezet munkatársa a tapasztalatairól egy olyan menedékházban mesélt nekünk, melynek címe titkos, az útról behajtva pedig egy teljesen átlagos emeletes háznak tűnik. Tóth szerint az áldozatok nagy része intézetis múltú, tehát nem családban nőttek fel.

„Az intézetek körül hemzsegnek a kerítők meg a loverboyok. Ezek a lányok családra meg szeretetre vágynak, két szép mondattal elcsábítják, majd megszöktetik őket az intézetből. A lányok pedig még hálásak is ezért”

– mondta Tóth, aki szerint gyakori, hogy „azzal hitegetik őket, hogy egy év alatt megszedik magukat külföldön, aztán együtt élnek boldogan, de valójában amint kimennek, eladják őket”.

Így történt azzal a fiatal, vékony, nagyon félénk nővel is, aki megosztotta a történetét a Direkt36-tal. A nő nyolc évig volt együtt egykori élettársával, akivel egy nevelőintézetben találkozott, és aki végül rábeszélte, hogy szexmunkás legyen Németországban. A férfi azt ígérte neki, hogy ha kimegy külföldre dolgozni, akkor két hét alatt annyi pénzt összeszedhet, hogy abból tudnak venni egy házat. A férfi, aki egy bűnszervezet tagja volt, mindent leszervezett a nőnek az utazástól kedve a kuncsaftokon át a költözésekig. A két hétből végül összesen két év lett, és a nő egy forintot sem tartott meg abból a heti 6-8 ezer euróból, amit elmondása szerint keresett. A felét hazaküldte a családjának, a másik felét pedig az elkövetőknek adta. Németországban csak egy nyomógombos telefonja lehetett, aminek a számát kizárólag a bűnszervezet tagjai tudták.

Összesen 8-10 német városban dolgozott, a bűnszervezet ugyanis két-három hetente költöztette, mert úgy több pénzt lehet keresni, a bordélyházak visszajáró ügyfelei ugyanis elvárják, hogy újabb és újabb prostituáltak közül válogathassanak. A nőt Németország legnagyobb kínálatú szexhirdetésekkel foglalkozó oldalán, a Ladies.de nevű portálon is hirdették, amely 12 német nagyvárosban kínál szexuális szolgáltatásokat.

Végül egyik alkalommal, amikor visszatérhetett Magyarországra segítséget kért egy szervezettől, amely kimenekítette a korábbi élettársa családjából. Mint kiderült, a férfi végül megvette a házat, amiről a nő álmodott, de ahova sohasem költözhetett be.

Az online tér a bűnözőknek kedvez

Ahogy azt dr. Kolozsi Bálint százados írta, az online tér is hatalmas előnyt ad azoknak a kerítőknek, akik külföldre szerveznek magyar szexmunkásokat. A „loverboy” módszeren kívül más eszközöket is bevetnek, hogy hasznot húzzanak áldozataikból.

Egy nő a Direkt36-nak elmesélte, hogyan csapták be tavaly tavasszal egy online meghirdetett, konyhai kisegítő állással. „Nincs szégyellnivalóm” – mondta a szintén neve elhallgatását kérő áldozat, akit állítása szerint 39 évesen raboltak el tavaly nyáron. Előző munkahelye éppen megszűnt, amikor a Facebookon látott egy havi 2000 eurót plusz szállást és utazást is ígérő, Németországba szóló álláshirdetést. Nyelvtudás sem kellett a munkához, „szinte túl szép volt, hogy igaz legyen”.

A nő üzenetben jelentkezett a munkára, és még videóinterjút is készítettek vele az elkövetők a konyhai munkáról, majd megbeszélték, hogy hol veszik fel a kisbusszal. 11 másik nővel együtt utazott ki Németországba, mindenkit más állomáson raktak ki. Őt Buchenauban, ahol egy férfi fogadta, aki azt ígérte neki, hogy körbevezeti a szálláson, ám amikor a szobába léptek, a férfi azonnal elvette a nő iratait és a 800 eurót, amit magával vitt.

A férfi 9 napig tartotta fogva a nőt, akit rendszeresen megvert és megerőszakolt.

„Már ajánlgatott a kollegáinak, és mondta, hogy álljak ki dolgozni, de nem jutottam oda” – mondta, majd elmesélte, hogyan sikerült megszöknie.

A férfi, akiről később a rendőrségen kiderült, hogy többek között bántalmazás miatt is körözik, egyik este részegen tért vissza a szállásra, így az áldozat el tudta venni a kulcsát, kiszökött, és egy közeli benzinkúton kapott segítséget. A német rendőrség még nyomoz az ügyében, ő pedig a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közreműködésével tért vissza Magyarországra.

Ha szeretné követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozzon fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.